Nagy Fehér Folt
A Nagy Fehér Folt, más néven Nagy Fehér Ovális a Szaturnuszon, a Szaturnuszon lévő olyan viharok neve, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy a Földről távcsővel is láthatóak legyenek. A foltok fehérnek tűnnek, és az elnevezést a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról kapták. A foltok több ezer kilométer szélesek is lehetnek. Jelenleg egy nagy fehér felhősáv, az úgynevezett Északi Elektrosztatikus Zavar (a rádió- és plazmainterferencia növekedése miatt) 2010 óta borítja be a Szaturnuszt, és a Cassini orbiter követi a vihart. A Cassini információi szerint a fehér felhőkben csökken az acetilén mennyisége, növekszik a foszfin mennyisége, és a vihar közepén szokatlan hőmérsékletcsökkenés tapasztalható. A vihar 2011 áprilisában másodszor is kitört. A tudósok úgy vélik, hogy a fehér foltok ammóniajégből keletkeznek, amelyet a melegebb gázok nyomnak felfelé a bolygó felhőinek tetején keresztül.
A Szaturnusz nagy fehér foltja.
Előfordulás
A foltok 28,5 földi évenként fordulnak elő. Ez a napforduló, amikor a Szaturnusz északi féltekéje a leginkább a Nap felé dől. A következő a feljegyzett észlelések listája; a ciklusba tartozó foltos évek: 1876, 1903, 1933, 1960 és 1990.
- 1876 - Asaph Hall látta. A fehér foltokat a bolygó forgási periódusának kiszámításához használta.
- 1903 - Edward Barnard látta.
- 1933 - Will Hay, komikus színész és amatőr csillagász látta.
- 1960 - J.H. Botham (Dél-Afrika) látta.
- 1990 - Stuart Wilber, szeptember 24-től november 24-ig.
- 1994 - A Földről és a Hubble űrteleszkópról nézve.
- 2006 - Erick Bondoux és Jean-Luc Dauvergne megfigyelése.
- 2010 - Anthony Wesley figyelte meg először.
Rejtély, hogy 1876 előtt miért nem jegyeztek fel foltokat. Olyan ez, mint a Nagy Vörös Folt észlelésének szünete a 18. században és a 19. század elején. Az 1876-os Nagy Fehér Folt nagyon nagy volt, és még kis távcsövekkel is látható volt. Vajon a korábbi feljegyzések egyszerűen gyengék voltak, vagy az 1876-os GWS valóban az első volt a távcsöves korszakban? Egyesek szerint egyik forgatókönyv sem valószínű.
Mark Kidger három fontos Great White Spot mintát írt le:
- A Nagy Fehér Foltok a szélességi körök szerint váltakoznak. Az egyiket az északi mérsékelt égövben (NTZ) vagy annál magasabbra, a következőt pedig csak az egyenlítői zónában (EZ) láthatjuk. Például az 1960-as Nagy Fehér Folt az NTZ-ben volt, 1990-ben pedig az EZ-ben.
- Az NTZ Nagy Fehér Foltok rövidebb időközönként fordulnak elő, mint az EZ Nagy Fehér Foltok (27 évente, szemben a 30 évenkénti gyakorisággal).
- Az NTZ Nagy Fehér Foltokat sokkal nehezebb észrevenni, mint az EZ foltokat.
Kidger azt jósolja, hogy a következő Nagy Fehér Folt 2016-ban fog bekövetkezni az NTZ-ben, és valószínűleg kevésbé lesz látványos, mint az 1990-es Nagy Fehér Folt.
Jellemzők
A "klasszikus" nagy fehér folt látványos esemény. Nagyon fényes fehér viharok világítják meg a Szaturnusz általában tompa légkörét. Az összes nagyobb ilyen a bolygó északi féltekéjén történt. Általában különálló "foltokként" kezdődnek, de aztán gyorsan nagyobbak lesznek a hosszúságban, mint az 1933-as és az 1990-es Nagy Fehér Foltok. 1990-ben a Nagy Fehér Folt az egész bolygót körbeölelte.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a nagy fehérfoltú foltos?
V: A Nagy Fehér Folt egy olyan vihar a Szaturnuszon, amely elég nagy ahhoz, hogy a Földről távcsővel is látható legyen.
K: Miért hívják Nagy Fehér Foltnak?
V: Azért hívják Nagy Fehér Foltnak, mert a foltok fehérnek tűnnek, és az elnevezés a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról származik.
K: Milyen szélesek lehetnek a foltok?
V: A foltok több ezer kilométer szélesek lehetnek.
K: Mi az északi elektrosztatikus zavar?
V: Az Északi Elektrosztatikus Zavar egy nagy fehér felhősáv, amely 2010 óta borítja a Szaturnuszt, és amely a rádió- és plazmainterferenciák növekedését okozza.
K: Mit követ a Cassini orbiter?
V: A Cassini orbiter az Északi Elektrosztatikus Zavart követi.
K: Mit mutattak ki a Cassini információi a fehér felhőkről?
V: A Cassini információi szerint a fehér felhőkben az acetilén csökkenése, a foszfin növekedése és a vihar közepén szokatlan hőmérséklet-csökkenés figyelhető meg.
K: A tudósok szerint miből állnak a fehér foltok?
V: A tudósok úgy vélik, hogy a fehér foltok ammóniajégből állnak, amelyet a melegebb gázok nyomnak felfelé a bolygó felhőinek tetején keresztül.
