Napforduló
A napforduló évente kétszer bekövetkező csillagászati esemény, amikor a Nap az Északi vagy a Déli-sarkról nézve eléri a legmagasabb helyzetét az égen. A napforduló napja a Föld bármely pontján az "év leghosszabb napja" vagy az "év legrövidebb napja", mivel a napfelkelte és a napnyugta közötti idő hossza az adott napon az adott hely éves maximuma vagy minimuma. A név a latin sol ("nap") és sistere ("megállni") szavakból származik. A napforduló idején a Nap megáll, azaz a Nap pályájának szezonális mozgása megáll, mielőtt megfordulna. Az "északi napforduló" júniusban következik be, amikor a Nap az Északi-sarkról nézve a legmagasabb pontján áll. A déli napforduló decemberben van, amikor a Nap a Déli-sarkról nézve a legmagasabb pontján áll.
A napfordulók a napéjegyenlőségekkel együtt az évszakokhoz kapcsolódnak. Egyes kultúrákban a nyár és a tél kezdetét vagy közepét jelzik.
A déli féltekén, az Atacama-sivatagban készült szolárgráf. Ez egy hosszú expozíciójú fénykép, a képet észak felé fordítva exponálták hat hónapon át, 2009 decemberétől a 2010. júniusi napfordulóig. A képen a Nap útja az égen minden nap napkeltétől napnyugtáig jobbról balra halad; a következő nap útja egy kicsit lejjebb halad, egészen a téli napforduló napjáig, amelynek útja a legalacsonyabb a képen. Hitel: ESO/R. Fosbury/T. Trygg/D. Rabanus.
Júniusi napforduló
A júniusi napforduló akkor következik be, amikor a Föld északi féltekéje a Nap felé, a déli féltekéje pedig a Naptól távolodik. Az Északi-sarkon a Nap eléri a legmagasabb pontját az égen, majd elkezd lejjebb mozogni. A júniusi napforduló pillanatában a Nap közvetlenül a Rák-térség valamelyik pontja fölött van; ez a legészakibb pont, amelyet a nap alatti pont valaha is elér. Az északi féltekén a júniusi napfordulót nyári napfordulónak nevezik (és az év leghosszabb napját jelzi), míg a déli féltekén téli napfordulónak (és az év legrövidebb napját jelzi). A júniusi napforduló általában június 21-én van.
Decemberi napforduló
A decemberi napforduló akkor következik be, amikor a Föld déli féltekéje a Nap felé, a Föld északi féltekéje pedig a Naptól elfordul. A déli póluson a Nap eléri a legmagasabb pontját az égen, majd elkezd lejjebb mozogni. A decemberi napforduló pillanatában a Nap közvetlenül a Bak-térség valamelyik pontja fölött van; ez a legdélebbi pont, amelyet a nap alatti pont valaha is elér. A déli féltekén a decemberi napfordulót nyári napfordulónak nevezik (és az év leghosszabb napját jelzi), míg az északi féltekén téli napfordulónak (és az év legrövidebb napját jelzi). A decemberi napforduló általában december 21-én van.
Ünnepségek
Bár a pontos okok sokáig ismeretlenek voltak, a hatást (a napok rövidülését vagy hosszabbodását) számos ősi kultúrában felismerték. A kereszténység előtti kultúrák közül sokan, mint például a druidák, a germánok és az északiak, ezért ünnepként ünnepelték ezeket az eseményeket.
Amikor a régi vallások jelentősége megszűnt, a keresztény vallás átvette az ünnepek egy részét, amelyeket aztán egy új (keresztény) alkalom tiszteletére tartottak. Például a karácsony dátuma a katolikus és protestáns hitvilágban mindössze 3 napra esik a decemberi napfordulótól.
Kapcsolódó oldalak
- Nyári napforduló
- Téli napforduló
- Északi félteke
- Déli félteke
- Keleti félteke
- Nyugati félteke
- Szezon
- Equinox
- Egyenlítő
- Rák trópus
- Bak trópus
- Sarkkör
- Antarktiszi kör
