Great Slave Lake (Nagy Rabszolga-tó) — Kanada, legmélyebb tó: 614 m
Nagy Rabszolga-tó — Kanada 614 m mély csodája, Észak‑Amerika legmélyebb tava: 480 km hosszú, 27 200 km², Yellowknife és First Nations partok felfedezéséhez.
A Nagy Rabszolga-tó (franciául: Grand lac des Esclaves) a második legnagyobb tó a kanadai Északnyugati Területeken. Észak-Amerika legmélyebb tava a maga 614 méterével, és a világ kilencedik legnagyobb tava. Hossza 480 kilométer, szélessége 19 és 109 kilométer között mozog. Területe 27 200 négyzetkilométer (10 502 sq mi). A tó a Slavey First Nations nevével azonos. A tóhoz tartozó városok a következők: Yellowknife, Hay River, Behchoko, Fort Resolution, Lutselk'e, Hay River Reserve, Dettah és N'Dilo.
Földrajz és hidrológia
A Nagy Rabszolga-tó jeges erózióval kialakult mederben helyezkedik el: a jégkorszakok során mozgó gleccserek vájták ki mai alakját. A tó több nagy folyóból kap vizet, közülük számottevőek a Slave River, a Hay River, a Taltson és a Yellowknife River. A tó vizének fő kifolyója északnyugatra a Mackenzie-folyó, amely a Jeges-tengerbe vezeti a víztömeget, így a tó a sarkvidéki vízgyűjtő részét képezi.
Jellemző adatok
- Legnagyobb mélység: 614 m (Észak-Amerika legmélyebb tava)
- Hossz: kb. 480 km
- Szélesség: 19–109 km között változik
- Terület: kb. 27 200 km²
- Vízhőmérséklet és jégtakaró: a tó felszíne hosszú ideig befagy—téli jégtakaró gyakran több hónapon át tart; nyáron csak rövid ideig jegesedik felolvadva
Élővilág
A tó gazdag halfaunával rendelkezik; fontos halfajok többek között a tavi pisztráng (lake trout), a vándoralga (inconnu / sheefish), a sügérhez hasonló fajok, a csuka (northern pike), a fehér busa (lake whitefish) és az arktikus, helyi fajok, mint az Arctic grayling. A tó környéki partvidékek tundra- és tajga-övek határán helyezkednek el, így madárvilága is változatos, költ itt több vízimadár- és ragadozómadár-faj.
Emberi jelenlét és gazdaság
A part menti települések közül Yellowknife a legnagyobb és a terület közigazgatási központja; a tó fontos szerepet játszik a helyi közlekedésben, halászatban és turizmusban. A tó térségében hagyományos vadászatot és halászatot folytatnak az őslakos közösségek (például a Slavey népcsoport). Nyáron a tó hajózható és sporthorgászatra, túrázásra, kishajós közlekedésre is használják; télen pedig az összefüggő jégtakaró miatt ideiglenes jégutak (ice roads) nyílnak meg.
Védelem és környezeti kihívások
A tó és keleti öblének környéke fontos kulturális és természeti érték, és több védelmi kezdeményezés is indult a terület megőrzésére. Például a Thaidene Nëné térségében létrejött védett területek célja a táj, a vizes élőhelyek és az őslakos kultúrák védelme. Ugyanakkor a környéken folytatott bányászati és más ipari tevékenységek, valamint a klímaváltozás hatásai (például a jégtakaró rövidebb ideig tartó fenntartása) kihívásokat jelentenek a tó ökológiája és a helyi közösségek számára.
Történeti és kulturális jelentőség
A tó nevét az európai felfedezések idején a Slavey nép (Denesuline) tette ismertté; a terület évszázadok óta lakott volt őslakos közösségek által, akik gazdagon kötődnek a tó halállományához és a part menti forrásokhoz. Az európai telepesek és felfedezők számára a tó és a környező folyók fontos hajózási és kereskedelmi útvonalat jelentettek.
A Nagy Rabszolga-tó természeti adottságai, mélysége és kiterjedése miatt különleges helyet foglal el Kanada és Észak-Amerika tavai között, egyszerre fontos ökológiai, kulturális és gazdasági erőforrás.
Történelem
Az észak-amerikai őslakosok voltak az első emberek, akik a tó körül éltek. Olyan közösségeket építettek, mint a ma is létező Dettah. Samuel Hearne brit szőrmekereskedő 1771-ben fedezte fel a területet, és átkelt a befagyott tavon. Ő nevezte el Athapuscow-tónak. Ez az Athabaska név félreértése volt. 1897-1898-ban Charles "Buffalo" Jones amerikai határőr elutazott a sarkkörig.
Az 1930-as években aranyat találtak ott, és megalapították Yellowknife városát. Ez lett az Északnyugati Területek fővárosa. 1967-ben egy egész évben használható autópálya épült a tó körül, amely eredetileg a Mackenzie Highway meghosszabbítása volt, de ma Yellowknife Highway vagy 3. autópálya néven ismert. 1978. január 24-én a Kosmos 954 nevű szovjet radaros óceánfelderítő műhold lezuhant a pályáról és darabokra tört. A műholdnak volt egy fedélzeti atomreaktora. A nukleáris mag darabjai a Great Slave Lake közelében hullottak le. A nukleáris törmelék 90%-át az Operation Morning Light nevű csoport begyűjtötte. A csoportban az Egyesült Államokból és Kanadából is voltak emberek.
Földrajz és természetrajz
A tóba a Hay, a Slave és a Taltson folyók torkollnak. A Mackenzie folyó folyik ki. A nyugati parton erdők találhatók, de a keleti part és az északi kar tundra jellegű. A déli és keleti partok elérik a Kanadai Pajzs peremét. A Nagy-Szlavén-tó egy jégkorszak utáni nagy tó maradványa, más tavakkal, például a Nagy Medve- és az Athabasca-tavakkal együtt.
A tó fő nyugati része egy tál, amelynek felszíne 18 500 km2 (7 100 négyzetmérföld), térfogata pedig 596 km3 (143 köbméter). Ennek a fő résznek a legnagyobb mélysége 187,7 m (616 láb), átlagos mélysége pedig 32,2 m (106 láb). Keletre a McLeod-öböl (62°52′N 110°10′W / 62.867°N 110.167°W / 62.867; -110.167 (McLeod-öböl, Great Slave Lake)) és a Christie-öböl (62°32′N 111°00′W / 62.533°N 111,000°W / 62,533; -111,000 (Christie-öböl, Great Slave Lake)) sokkal mélyebbek, a Christie-öbölben a legnagyobb feljegyzett mélység 614 m (2 014 láb).
A Great Slave Lake-től délre, a Wood Buffalo Nemzeti Park egy távoli sarkában fészkel egy daruraj.
A Mackenzie folyó vízgyűjtő medencéje, amely mutatja a Great Slave Lake helyzetét a nyugat-kanadai sarkvidéken.
A Great Slave Lake keleti ága.
Jeges út
A Great Slave Lake-en van egy jégút. Ez köti össze Yellowknife-ot és Dettah-t.
Kapcsolódó oldalak
- Kanada tavainak listája
Northern Bay, Great Slave Lake
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Nagy Szláv tó?
V: A Great Slave Lake a második legnagyobb tó a kanadai Északnyugati Területeken.
K: Milyen mély a Nagy Rabszolga-tó?
V: A Nagy Szláv-tó a legmélyebb tó Észak-Amerikában a maga 614 méterével.
K: Mekkora a Nagy Rabszolga-tó mérete?
V: A Great Slave Lake 27 200 négyzetkilométert tesz ki, 480 kilométer hosszú és 19-109 kilométer széles.
K: Miért nevezték el így a Nagy Szláv-tavat?
V: A Great Slave Lake a Slavey First Nations népéről kapta a nevét.
K: Milyen városok találhatók a Great Slave Lake-en?
V: Néhány város a tó partján: Yellowknife, Hay River, Behchoko, Fort Resolution, Lutselk'e, Hay River Reserve, Dettah és N'Dilo.
K: A Great Slave Lake a méretét tekintve milyen rangsorban van a világon?
V: A Great Slave Lake a világ kilencedik legnagyobb tava.
K: Melyik nyelven nevezik a Great Slave Lake-et Grand lac des Esclaves néven is?
V: A Great Slave Lake francia nyelven Grand lac des Esclaves néven is ismert.
Keres