Androméda (M31) — a Tejútrendszerhez legközelebbi spirálgalaxis
Androméda (M31): a Tejútrendszerhez legközelebbi spirálgalaxis 2,6 millió fényévre, szabad szemmel is látható, közeledik — fedezze fel billió csillagát és a jövőbeli összeolvadást.
Az Androméda-galaxis az Tejútrendszerhez, a mi galaxisunkhoz legközelebbi spirálgalaxis. Az Andromédát a csillagászok néha M31-nek vagy NGC 224-nek nevezik. Távolsága ránk ma ismert legpontosabb mérések szerint körülbelül 2,5–2,6 millió fényév (≈780 kiloparszek), ami a Föld–Nap távolságának több milliárdszorosát jelenti.
Szerkezet és összetétel
Az Androméda tipikus nagyméretű spirálgalaxis: központi dudorral (bulge), kiterjedt lemezzel és több karra tagozódó spirális szerkezettel rendelkezik. A galaxis belsejében egy kettős magot figyeltek meg, amely egy tömör csillagpopulációból és egy kompakt forrást tartalmaz. A centrumban egy szupernagy tömegű fekete lyuk található, amelynek tömegére a legjobb becslések nagyjából 1–2×108 naptömegű értéket adnak.
Infravörös és más hullámhosszakon végzett megfigyelések, például a Spitzer Űrteleszkóp 2006-os adatai, feltárták a por- és gázgyűrűket, köztük egy jellegzetes, mintegy 10 kiloparszekes csillagkeletkezési gyűrűt. Ezek a régiók aktív csillagkeletkezést táplálnak, így az Androméda mai formájának és fényességének jelentős részét fiatalabb csillagok is adják.
A galaxis teljes csillagszáma jelentősen nagyobb lehet, mint a Tejútrendszeré: a mérések alapján az M31-ben akár egy billió csillag (≈1012) is lehet. Ez a szám nagyobb, mint a Tejútrendszer becsült 200–400 milliárd csillaga, bár az ilyen becslések bizonytalanságai miatt a pontos viszonyok vitatottak.
Tömeg és sötét anyag
Az Androméda tömegére vonatkozó becslések általában nagyságrendileg 0,7–2×1012 naptömegű értékek körül mozognak, attól függően, hogy a galaxis haloja mennyi sötét anyagot tartalmaz. Bár az Androméda térbeli méretei és csillagsűrűsége miatt gyakran a galaxis a Lokális Csoportban legnagyobb tagjának tekintik, több tanulmány is utalt arra, hogy a Tejútrendszer sötétanyag-haloja hasonló vagy akár nagyobb tömeget is tartalmazhat — ezért a csoport belső tömegarányai még nem teljesen rendezettek. Egyes korábbi vizsgálatok (például 2006 és 2009 környékén) eltérő következtetésekre jutottak a két nagy spirál relatív tömegét illetően.
Csatlósok, gömbhalmazok és halo
Az Andromédának több ismert kísérőgalaxisa van, köztük a jól ismert kompakt törpegalaxisok, amelyek közül a legismertebbek a M32 és a M110. Emellett a galaxis körüli halo sok tucat, sőt több száz gömbhalmazt tartalmaz; az M31 gömbhalmaz-állománya nagyobb és kiterjedtebb, mint a Tejútrendszeré, ami segít feltárni a galaxis képződésének és összeolvadásainak múltját.
Megfigyelhetőség és megjelenés az égbolton
Az Androméda viszonylag fényes objektum: 3,4–3,5 körüli látszólagos magnitúdójával az egyik legfényesebb Messier-objektum. Ezért holdtalan, sötét égbolton szabad szemmel is jól látható; erősebb fényszennyezésű településekről azonban csak a fényes mag látszik. Közepes fényszennyezettségű területekről is felismerhető elnyúlt foltként. A galaxis látszólagos kiterjedése a teljes spektrumban több fokra is kiterjedhet, fotókon a fényes központi résztől kifelé húzódó karok és porfelhők is jól megmutatkoznak; amatőr és profi felvételeken gyakran több mint hatszor olyan szélesnek tűnik, mint a telihold.
Mozgás és a jövőbeli ütközés a Tejútrendszerrel
Az Androméda a mi irányunkba mozog: a radiális sebesség mérései szerint az M31 másodpercenként körülbelül 100–140 kilométeres sebességgel közeledik a Tejútrendszerhez, ezért az egyik kevés, és jól ismert kékeltolódott galaxis. A pontos pályára és kinematikára vonatkozó csillagászati adatokat (beleértve a helyi csillagok és satelliták mozgását) felhasználva a modellek azt jelzik, hogy a két nagy spirál nagy valószínűséggel néhány milliárd év múlva ütközni fog: az első jelentős kölcsönhatás várhatóan kb. 4–5 milliárd év múlva történik meg, a végleges összeolvadás pedig később, több milliárd év alatt következhet be.
A folyamatot, amely során a két galaxis összeütközik és egyesül, a kutatók általában Tejútrendszer-Andromédaütközés néven említik. A lassú, gravitációsan vezérelt összeolvadás során a csillagok többsége egymáson nagy valószínűséggel nem ütközik közvetlenül (a csillagok közötti távolság nagyon nagy), de a pályák átrendeződnek, gáz- és porfelhők összepréselődhetnek, erőteljes csillagkeletkezési hullámok indulhatnak el, és végül a két spirálból valószínűleg egy nagyobb, jellemzően elliptikus típusú galaxis jön létre.
Összegzés
- Az Androméda az egyik legközelebbi és legjobban tanulmányozott spirálgalaxis, az éjszakai égbolt egyik legtávolabbi könnyen észlelhető objektuma.
- Gazdag csillag-, gáz- és porszerkezetekben, nagy számú gömbhalmazban és kísérőgalaxisban.
- Tömege és pontos csillagszáma még részben vitatott, de valószínűleg a Tejútrendszerhez hasonló, akár nagyobb tömeggel bírhat.
- A Tejútrendszerrel való közeledés hosszú távon összeolvadáshoz vezethet; ez természetes folyamat a galaxisok fejlődésében.
Az Androméda továbbra is kulcsfontosságú célpont a galaxisok szerkezetének, a csillagkeletkezésnek és a galaxisok közötti kölcsönhatásoknak a megértésében, és további megfigyelések (távcsövekkel és űrobszervatóriumokkal) segítenek pontosítani távolságát, tömegét és fejlődéstörténetét.

Az Androméda-galaxis ultraibolya fényben a GALEX által felvett képen

Az Androméda-galaxis a NASA Wide-field Infrared Survey Explorer által látottak szerint
Megfigyelési előzmények
Al Sufi perzsa csillagász volt az első ember, aki feljegyezte, hogy látta az Androméda-galaxist. A galaxist "egy kis felhőnek" nevezte a Kr. u. 964-ben megjelent könyvében, az Állócsillagok könyvében. Az első ember, aki távcsővel megnézte a galaxist, Simon Marius volt 1612-ben. Charles Messier 1764-ben felvette csillagászati objektumkatalógusába. M31-nek nevezte el, és felfedezését Mariusnak tulajdonította, mivel nem tudta, hogy Al Sufi már több száz évvel korábban meglátta.
1751-ben William Herschel az Androméda-köd távolságát úgy becsülte, hogy "nem több, mint a Szíriusz távolságának 2000-szerese, vagyis körülbelül 17 200 fényév. Az Androméda távolságának legjobb modern becslése 2,54 millió fényév. Az 1920-as években Edwin Hubble csillagász bebizonyította, hogy az Androméda egy galaxis, és nem egy gázfelhő a Tejútrendszerben, ahogyan azt korábban gondolták.
Média lejátszása NASA 'Swift' ultraibolya fotó az Andromédáról, kommentárral
Kapcsolódó oldalak
- Természet idővonal
Kérdések és válaszok
K: Mi az Androméda galaxis?
V: Az Androméda-galaxis egy spirálgalaxis, amely a mi Tejútrendszerünkhöz a legközelebbi. A csillagászok néha Messier 31, M31 vagy NGC 224 néven is emlegetik.
K: Milyen messze van tőlünk az Androméda-galaxis?
V: Az Androméda-galaxis körülbelül 2,6 millió fényévre van tőlünk, ami azt jelenti, hogy úgy látjuk, ahogyan 2,6 millió évvel ezelőtt volt.
K: Ki volt az a hercegnő a görög mitológiában, akiről az Androméda-galaxist elnevezték?
V: A görög mitológiában szereplő hercegnőt, akiről az Androméda-galaxist elnevezték, Andromédának (ءينٌïىفنل) hívták.
K: Becslések szerint hány csillagot tartalmaz az Androméda-galaxis?
V: A Spitzer űrteleszkóp megfigyelései kimutatták, hogy az M31 egy trillió csillagot (1012) tartalmaz, ami több, mint amennyi a becslések szerint a saját Tejútrendszerünkben található (200-400 milliárd).
K: Mekkora tömegű az Androméda-galaxis a mi Tejútrendszerünkhöz képest?
V: A Spitzer Űrteleszkóp 2006-os megfigyelései kimutatták, hogy az M31 egy billió csillagot (1012) tartalmaz. Ezzel a becslések szerint 7,1×1011 naptömegű, és a legújabb megállapítások szerint akár a saját Tejútrendszerünkkel azonos tömegű is lehet.
K: Milyen fényességű az Androméda-galaxis?
V: Az Androméda-galaxis 3,4-es látszólagos magnitúdójával figyelemre méltó fényességű, és holdtalan éjszakákon akár távcső vagy távcső nélkül is látható, ha mérsékelt fényszennyezéssel rendelkező területekről nézzük.
K: Milyen gyorsan közeledik egymáshoz a két galaxis?
V: Mindkét galaxis másodpercenként körülbelül 100-140 kilométeres sebességgel közeledik egymáshoz.
Keres