Androméda (M31) — a Tejútrendszerhez legközelebbi spirálgalaxis

Androméda (M31): a Tejútrendszerhez legközelebbi spirálgalaxis 2,6 millió fényévre, szabad szemmel is látható, közeledik — fedezze fel billió csillagát és a jövőbeli összeolvadást.

Az Androméda-galaxis az Tejútrendszerhez, a mi galaxisunkhoz legközelebbi spirálgalaxis. Az Andromédát a csillagászok néha M31-nek vagy NGC 224-nek nevezik. Távolsága ránk ma ismert legpontosabb mérések szerint körülbelül 2,5–2,6 millió fényév (≈780 kiloparszek), ami a Föld–Nap távolságának több milliárdszorosát jelenti.

Szerkezet és összetétel

Az Androméda tipikus nagyméretű spirálgalaxis: központi dudorral (bulge), kiterjedt lemezzel és több karra tagozódó spirális szerkezettel rendelkezik. A galaxis belsejében egy kettős magot figyeltek meg, amely egy tömör csillagpopulációból és egy kompakt forrást tartalmaz. A centrumban egy szupernagy tömegű fekete lyuk található, amelynek tömegére a legjobb becslések nagyjából 1–2×10⁸ naptömegű értéket adnak.

Infra­vörös és más hullámhosszakon végzett megfigyelések, például a Spitzer Űrteleszkóp 2006-os adatai, feltárták a por- és gázgyűrűket, köztük egy jellegzetes, mintegy 10 kiloparszekes csillagkeletkezési gyűrűt. Ezek a régiók aktív csillagkeletkezést táplálnak, így az Androméda mai formájának és fényességének jelentős részét fiatalabb csillagok is adják.

A galaxis teljes csillagszáma jelentősen nagyobb lehet, mint a Tejútrendszeré: a mérések alapján az M31-ben akár egy billió csillag (≈10¹²) is lehet. Ez a szám nagyobb, mint a Tejútrendszer becsült 200–400 milliárd csillaga, bár az ilyen becslések bizonytalanságai miatt a pontos viszonyok vitatottak.

Tömeg és sötét anyag

Az Androméda tömegére vonatkozó becslések általában nagyságrendileg 0,7–2×10¹² naptömegű értékek körül mozognak, attól függően, hogy a galaxis haloja mennyi sötét anyagot tartalmaz. Bár az Androméda térbeli méretei és csillagsűrűsége miatt gyakran a galaxis a Lokális Csoportban legnagyobb tagjának tekintik, több tanulmány is utalt arra, hogy a Tejútrendszer sötétanyag-haloja hasonló vagy akár nagyobb tömeget is tartalmazhat — ezért a csoport belső tömegarányai még nem teljesen rendezettek. Egyes korábbi vizsgálatok (például 2006 és 2009 környékén) eltérő következtetésekre jutottak a két nagy spirál relatív tömegét illetően.

Csatlósok, gömbhalmazok és halo

Az Andromédának több ismert kísérőgalaxisa van, köztük a jól ismert kompakt törpegalaxisok, amelyek közül a legismertebbek a M32 és a M110. Emellett a galaxis körüli halo sok tucat, sőt több száz gömbhalmazt tartalmaz; az M31 gömbhalmaz-állománya nagyobb és kiterjedtebb, mint a Tejútrendszeré, ami segít feltárni a galaxis képződésének és összeolvadásainak múltját.

Megfigyelhetőség és megjelenés az égbolton

Az Androméda viszonylag fényes objektum: 3,4–3,5 körüli látszólagos magnitúdójával az egyik legfényesebb Messier-objektum. Ezért holdtalan, sötét égbolton szabad szemmel is jól látható; erősebb fényszennyezésű településekről azonban csak a fényes mag látszik. Közepes fényszennyezettségű területekről is felismerhető elnyúlt foltként. A galaxis látszólagos kiterjedése a teljes spektrumban több fokra is kiterjedhet, fotókon a fényes központi résztől kifelé húzódó karok és porfelhők is jól megmutatkoznak; amatőr és profi felvételeken gyakran több mint hatszor olyan szélesnek tűnik, mint a telihold.

Mozgás és a jövőbeli ütközés a Tejútrendszerrel

Az Androméda a mi irányunkba mozog: a radiális sebesség mérései szerint az M31 másodpercenként körülbelül 100–140 kilométeres sebességgel közeledik a Tejútrendszerhez, ezért az egyik kevés, és jól ismert kékeltolódott galaxis. A pontos pályára és kinematikára vonatkozó csillagászati adatokat (beleértve a helyi csillagok és satelliták mozgását) felhasználva a modellek azt jelzik, hogy a két nagy spirál nagy valószínűséggel néhány milliárd év múlva ütközni fog: az első jelentős kölcsönhatás várhatóan kb. 4–5 milliárd év múlva történik meg, a végleges összeolvadás pedig később, több milliárd év alatt következhet be.

A folyamatot, amely során a két galaxis összeütközik és egyesül, a kutatók általában Tejútrendszer-Andromédaütközés néven említik. A lassú, gravitációsan vezérelt összeolvadás során a csillagok többsége egymáson nagy valószínűséggel nem ütközik közvetlenül (a csillagok közötti távolság nagyon nagy), de a pályák átrendeződnek, gáz- és porfelhők összepréselődhetnek, erőteljes csillagkeletkezési hullámok indulhatnak el, és végül a két spirálból valószínűleg egy nagyobb, jellemzően elliptikus típusú galaxis jön létre.

Összegzés

• Az Androméda az egyik legközelebbi és legjobban tanulmányozott spirálgalaxis, az éjszakai égbolt egyik legtávolabbi könnyen észlelhető objektuma.
• Gazdag csillag-, gáz- és porszerkezetekben, nagy számú gömbhalmazban és kísérőgalaxisban.
• Tömege és pontos csillagszáma még részben vitatott, de valószínűleg a Tejútrendszerhez hasonló, akár nagyobb tömeggel bírhat.
• A Tejútrendszerrel való közeledés hosszú távon összeolvadáshoz vezethet; ez természetes folyamat a galaxisok fejlődésében.

Az Androméda továbbra is kulcsfontosságú célpont a galaxisok szerkezetének, a csillagkeletkezésnek és a galaxisok közötti kölcsönhatásoknak a megértésében, és további megfigyelések (távcsövekkel és űrobszervatóriumokkal) segítenek pontosítani távolságát, tömegét és fejlődéstörténetét.

Megfigyelési előzmények

Al Sufi perzsa csillagász volt az első ember, aki feljegyezte, hogy látta az Androméda-galaxist. A galaxist "egy kis felhőnek" nevezte a Kr. u. 964-ben megjelent könyvében, az Állócsillagok könyvében. Az első ember, aki távcsővel megnézte a galaxist, Simon Marius volt 1612-ben. Charles Messier 1764-ben felvette csillagászati objektumkatalógusába. M31-nek nevezte el, és felfedezését Mariusnak tulajdonította, mivel nem tudta, hogy Al Sufi már több száz évvel korábban meglátta.

1751-ben William Herschel az Androméda-köd távolságát úgy becsülte, hogy "nem több, mint a Szíriusz távolságának 2000-szerese, vagyis körülbelül 17 200 fényév. Az Androméda távolságának legjobb modern becslése 2,54 millió fényév. Az 1920-as években Edwin Hubble csillagász bebizonyította, hogy az Androméda egy galaxis, és nem egy gázfelhő a Tejútrendszerben, ahogyan azt korábban gondolták.

Média lejátszása NASA 'Swift' ultraibolya fotó az Andromédáról, kommentárral

Kérdések és válaszok

K: Mi az Androméda galaxis?

K: Milyen messze van tőlünk az Androméda-galaxis?

K: Ki volt az a hercegnő a görög mitológiában, akiről az Androméda-galaxist elnevezték?

K: Becslések szerint hány csillagot tartalmaz az Androméda-galaxis?

K: Mekkora tömegű az Androméda-galaxis a mi Tejútrendszerünkhöz képest?

K: Milyen fényességű az Androméda-galaxis?

K: Milyen gyorsan közeledik egymáshoz a két galaxis?

Keresés betűvel