Isten-paradoxon
Az Isten-paradoxon egy filozófiai gondolat. Ezt a gondolatot itt magyarázzuk el:
Ha Isten mindenre képes, akkor ez azt jelentheti, hogy képes egy hegyet nehezebbé tenni, mint amennyit fel tud emelni?
Ez paradoxon, mert:
- Ha Isten képes egy hegyet nehezebbé tenni, mint amennyit fel tud emelni, akkor lehet, hogy van valami, amire nem képes: Nem képes felemelni azt a hegyet.
- Ha Isten nem képes egy ilyen hegyet létrehozni, akkor van valami, amire nem képes: Nem képes megteremteni azt a hegyet.
Ha bármelyik eredményt igaznak tekintjük, akkor azt állítjuk, hogy a Mindenható Isten valójában nem mindenható.
Válaszok az Isten-paradoxonra
Az Isten-paradoxon jó példa a filozófiai problémára. Ez a rész néhány választ ad erre a paradoxonra.
Az egyik válasz az, hogy Isten megtehette, hogy saját elhatározásából nem tudja felemelni a hegyet. Más szóval, Isten felemelhetné a felemelhetetlen hegyet, mert mindenható, de úgy dönt, hogy nem képes rá, és ezért úgy dönt, hogy saját erejét vágja meg, mert képes rá. Isten azt is választhatja, hogy nem képes egy ilyen hegyet létrehozni. Isten mindenható, ezért választhatja azt is, hogy nem rendelkezik a felemelhetetlen hegy létrehozásához szükséges hatalommal. Egyszerűen fogalmazva, Isten elvághatja a saját hatalmát, de ezáltal még mindig visszanyerheti azt. Ez egy limbó, egy állapot a nem hatalmas és a hatalmas között, valami, ami nem határozható meg a mi tudásunkkal arról, hogy mi lehetséges vagy lehetetlen. Mivel Isten mindenható, túllép a mi meghatározásainkon, hogy mit tehet és mit nem tehet.
Isten nem tud
Ez a válasz azt mondja, hogy Isten csak olyan dolgokra képes, amik kevesebbek, mint Isten. Ha azt mondod, hogy létezik olyan hegy, amely "nehezebb, mint amit bárki képes felemelni", akkor vicces, amit mondasz: nem jelent semmit, mert Isten bármilyen hegyet képes felemelni. Ez azért van, mert ha azt mondod, hogy egy hegy "túl nehéz ahhoz, hogy felemeljük", az azt jelenti, hogy ezt a hegyet senki sem tudja felemelni. Ez nem azt jelenti, hogy Isten túl gyenge ahhoz, hogy nagyon nehéz hegyeket emeljen fel. Isten nem emelhet fel egy "felemelhetetlen" hegyet, mert annak nem lenne értelme. Ő sem teremthet "felemelhetetlen" hegyet, mert annak szintén nem lenne értelme, ha Isten mindent fel tud emelni. Isten még mindig fel tudna emelni bármilyen hegyet, amelyet nem úgy határoz meg, hogy "nem lehet felemelni". Például Isten olyan nehéz hegyet teremthet, amilyet csak akar, de kerek négyzetet nem.
Isten képes
Néhányan azt gondolják: "Igen, Isten képes olyan dolgokra is, amikre Ő nem képes". Azt gondolják, hogy Isten képes olyan dolgokra, amikre vicces gondolni, "mert" - mondják - "nincs semmi, amire Isten ne lenne képes". (Lásd Máté evangéliuma 19:26)
Isten végtelen
Isten túl van a korlátozásokon. Ereje végtelen. Ha úgy dönt, hogy olyan hegyet teremt, amely túl nehéz ahhoz, hogy felemelje, akkor egyidejűleg elég erőssé válik ahhoz, hogy felemelje (ami valójában azt jelenti, hogy nem mindenható, mert ha fokozatosan erősödhet, akkor nem lehet mindenható). Ha azt kérdezzük, hogy lehetséges-e egy ilyen hegy megteremtése, az azt jelenti, hogy megpróbálunk korlátot szabni a határtalannak.
Logika
A logikában a problémák gyakran úgy oldhatók meg, hogy kisebb darabokra bontjuk őket. Az egyes kis problémák mindegyikét megoldjuk.
Lássuk, hogyan lehet ezt felhasználni az Isten-paradoxonhoz. A paradoxon a következő:
Ha Isten bármit megtehet, vajon tud-e olyan hegyet teremteni, amely túl nehéz ahhoz, hogy felemelje?
Ha ezt a kérdést mondattá változtatjuk, akkor ez lesz a következő:
Isten bármit megtehet, ami azt jelenti, hogy olyan hegyet is meg tud teremteni, amely túl nehéz ahhoz, hogy felemelje.
Ezt még egyszerűbbé tehetjük. Először is látnunk kell, hogy Isten bármit megtehet:
- Megemelhetetlen hegyet tud csinálni,
- Bármit fel tud emelni.
Most már leírhatjuk a mondatot, mint ezeket a tényeket:
- Isten bármit megtehet.
- Isten képes megemelhetetlen hegyet teremteni (az 1. tény miatt).
- Isten bármit fel tud emelni (az 1. tény miatt).
- Isten nem tudja felemelni a hegyet.
Az 1., 2. és 3. ténynek mindig igaznak kell lennie. Most meg kell néznünk, hogy a 4. tény igaz vagy hamis:
- Ha a 4 igaz, akkor a 3-nak hamisnak kell lennie (az 1. ténynek szintén hamisnak kell lennie).
Job
Jób könyvének végén Isten "a forgószélből válaszolt Jóbnak", és megkérdezi tőle: "Ki az, aki tudatlan szavakkal sötétségbe borítja a tanácsot?... hol voltál, amikor a föld alapjait raktam?" (Jób 38. fejezet, 1-4) Más szóval Isten hatalma meghaladja az emberi felfogóképességet, hiszen maga az emberi értelem is része Isten teremtésének a Teremtés könyvében.
Kérdések és válaszok
K: Mi az Isten-paradoxon?
V: Az Isten-paradoxon egy filozófiai gondolat, amely megkérdőjelezi, hogy Isten valóban mindenható-e, ha képes egy hegyet nehezebbé tenni, mint amennyit fel tud emelni.
K: Hogyan keletkezik ez a paradoxon?
V: Ez a paradoxon azért merül fel, mert ha Isten képes egy hegyet nehezebbé tenni, mint amennyit fel tud emelni, akkor lehet, hogy van valami, amit nem tud megtenni - nevezetesen, hogy felemelje azt a hegyet.
K: Ez azt jelenti, hogy ha a paradoxon bármelyik kimenetele igaz lenne, akkor azt állítanánk, hogy a mindenható Isten valójában nem mindenható?
V: Igen, ha a paradoxon bármelyik kimenetelét igaznak tartanánk, akkor azzal lehetne érvelni, hogy a Mindenható Isten valójában nem mindenható.
K: Van valami, amit Isten nem tehet meg, ha egy hegyet nehezebbé tesz, mint amennyit fel tud emelni?
V: Igen, ha Isten nehezebbé tesz egy hegyet, mint amennyit fel tud emelni, akkor van valami, amit nem tud megtenni - nevezetesen, hogy felemeli azt a hegyet.
K: Lehetséges, hogy a paradoxon mindkét kimenetele hamis?
V: Nem, nem lehetséges, hogy a paradoxon mindkét kimenetele hamis legyen, mivel az egyiknek szükségszerűen igaznak kell lennie ahhoz, hogy az érvnek súlya legyen.
K: Mi történik, ha a paradoxon egyik kimenetele sem igaz?
V: Ha a paradoxon egyik kimenetele sem igaz, akkor is lehet azzal érvelni, hogy a mindenható Isten valójában nem mindenható, mivel az egyiknek szükségszerűen igaznak kell lennie ahhoz, hogy az érvnek súlya legyen.
