Gíza
Gíza vagy Gizah (arabul الجيزة, átírva al-Gīzah; az egyiptomi arab Kairó kairói dialektusában eg-Gīza; angolul néha Gizeh, Ghizeh vagy Geezeh néven is írják) város Egyiptomban. A Nílus nyugati partján fekszik. Kairó központjától mintegy 20 km-re délnyugatra fekszik. Ma a nagyobb Kairó metropolisz része. Az Al-Dzsiza kormányzóság fővárosa, és a kormányzóság északkeleti határához közel, a koordinátákon fekszik. Közvetlenül a Nílus folyó partján fekszik. A városban 1998-ban 4 779 000 ember élt.
Gíza arról ismert, hogy itt található a Gízai-fennsík. A fennsíkon található a világ néhány legimpozánsabb ókori műemléke. Az ókori egyiptomi királyi halotti tor és szakrális építmények komplexuma található ott. Ezek közé tartozik a Nagy Szfinx, a gízai Nagy Piramis és számos más nagy piramis és templom.
A gízai nagy piramist egyszer (1884-ben) a főmeridián helyeként jelölték meg, amely a földrajzi hosszúság meghatározásához használt referenciapont.
A gízai piramisok az 1960-as években
Történelem
Gíza leghíresebb régészeti lelőhelye, a Gízai-fennsík az egyiptomi történelem legmegdöbbentőbb műemlékei közé tartozik. A gízai piramisok, amelyek egykor a közvetlenül a gízai fennsíkra ömlő Nílus mellett virágoztak, az ókori egyiptomi főváros, Memphisz fölé épültek, amely a mai Kairó közelében feküdt.
A Gízai-fennsík számos más ókori egyiptomi műemléknek is otthont ad, köztük az első dinasztia Dzset fáraójának, valamint a második dinasztia Ninetjer fáraójának sírjának.
Maga a város az idők során némi változáson ment keresztül. A különböző uralkodók - köztük a 19. században és a 20. század elején a britek - által Egyiptom különböző megszállásai során az infrastruktúrában bekövetkezett változások az utak, utcák és épületek építésére összpontosítottak a területen. Általában félreértik, hogy a gízai terület egy teljes sivatagi terület; azonban Gíza az egyiptomi kultúra virágzó központjává vált, és meglehetősen sűrűn lakott, számos létesítmény és épület található a jelenlegi területen. Gízában nagy figyelmet kapott különösen a Gízai-fennsíkon található hatalmas mennyiségű ókori egyiptomi műemlék, és az évek során látogatók és turisták ezreit ejtette ámulatba. Gíza infrastruktúrája nagy figyelmet kapott mind az 1952-es államcsíny előtti brit kormány, mind a jelenlegi egyiptomi kormány részéről a város turisztikai jelentősége miatt.
Gíza részei közé tartozik a múltban éjszakai klubjairól híres Alharam, a túlnyomórészt középosztálybeli egyiptomiak által lakott Zamalek és a viszonylag nemrégiben túlnépesedett Almohan.
Nemzetközi hozzáférés
A Kairó kormányzósággal szomszédos, saját kormányzósággal rendelkező Gíza városának megközelítése a kairói nemzetközi repülőtéren múlik, mivel Gízában nincs hivatalos nemzetközi repülőtér.
Fiktív hivatkozások
Gíza arról is ismert, hogy a Csillagkapu fiktív univerzumában ásatási és felfedezési helyszínként szerepel. Egy bolygóközi szállítóeszközt találnak, amely egy film és 2 népszerű televíziós műsor központi alapjául szolgál.
Testvérvárosok - testvérvárosok
Los Angeles, Egyesült Államok
Bergen, Norvégia
Rinkeby, Stockholm, Svédország
Bandar Seri Begawan, Brunei Darussalam
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Giza?
V: Gíza egy város Egyiptomban, a Nílus nyugati partján, Kairó központjától mintegy 20 km-re délnyugatra. A nagy Kairó metropolisz része és az Al-Dzsiza kormányzóság fővárosa.
K: Hol található Gíza?
V: Gíza a kormányzósága északkeleti határának közelében, a 29°59′00″N, 31°08′00″E koordinátákon található, közvetlenül a Nílus partján.
K: Hány ember él Gízában?
V: 1998-ban 4 779 000 ember élt Gízában.
K: Mitől híres Gíza?
V: Gízát arról ismerik, hogy a Gízai-fennsíkon található lenyűgöző ókori műemlékek otthona. Ezek közé tartozik a Nagy Szfinx, a gízai Nagy Piramis és más nagy piramisok és templomok.
K: Mit javasoltak egykor az alaprajzi hosszúság meghatározásának referenciapontjaként?
V: A gízai Nagy Piramist egykor (1884-ben) a főmeridiánként ismert alaphosszúság meghatározásának helyeként javasolták.
