Az anális repedés vagy fissura ani a végbélcsatornában lévő repedés (kis szakadás). A betegek jellemzően éles végbélfájdalomra panaszkodnak székelés közben és után, amely percekig vagy órákig tart. Ez a kis seb néha egy kicsit vérzik székelés közben vagy után.
Nem teljesen világos, hogy mi okozza a végbélrepedést. Okozhatja székrekedés, a végbél záróizom (a végbélnyílás körkörös izma) túl nagy megterhelése, csökkent vérkeringés, a bőr nem eléggé száraz a zuhanyzás vagy úszás után, a bőr túlságosan megnyúlt, terhesség, szülés, és a baba pelenkájának nem időben történő cseréje.
Miután a végbélrepedés bezárult, a seb teljes gyógyulása 6 héttől 3 hónapig tart. Ebben az időszakban a hasadék könnyen újra megnyílik. Ezért a seb ismételten visszatérhet.
Tünetek
- Erős, szúró vagy éles fájdalom a végbélnél székelés alatt és közvetlenül utána (ez a leggyakoribb panasz).
- Kis mennyiségű friss vér a székleten vagy a WC-papíron.
- Égő érzés vagy viszketés a végbélnyílás körül.
- Az érintett területen néha látható kis bemetszés vagy hegszél, főleg ha a repedés krónikussá válik.
- Ritkán vizelet- vagy székletinkontinencia, ha társuló izomprobléma van.
Akut és krónikus fissura
- Akut fissura: általában néhány nap–6 hét alatt gyógyul, ha megfelelően kezelik.
- Krónikus fissura: ha a repedés 6 hétnél tovább fennáll, gyakran megvastagodott széli bőr és hegesedés alakul ki, ilyenkor a spontán gyógyulás esélye kisebb, és gyakrabban van szükség orvosi beavatkozásra.
Kivizsgálás és diagnózis
- A diagnózis általában fizikális vizsgálattal történik: az orvos megvizsgálja a végbélnyílást és a környező bőrt.
- Súlyos vagy szokatlan tünetek esetén (pl. erős vérzés, láz, váladékozás, gyulladás) kiegészítő vizsgálatok — anorektális vizsgálat, endoszkópia vagy képalkotó — lehetnek szükségesek, hogy kizárják más okokat (pl. aranyér, gyulladásos bélbetegség, daganat).
Konzeratív (nem műtéti) kezelés
Cél a fájdalom csökkentése, a spasmus oldása (a belső záróizom tónusának csökkentése) és a székelési mechanizmus javítása:
- Rostban gazdag étrend és folyadékfogyasztás a széklet lágyítására (gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű termékek).
- Székletlágyítók vagy enyhe hashajtók rövid ideig, orvosi javaslat szerint.
- Meleg ülőfürdők (sitz fürdő) naponta többször 10–15 percig: csökkentik a fájdalmat és ellazítják a záróizmot.
- Helyi érzéstelenítő krémek vagy kenőcsök a fájdalom rövid távú enyhítésére.
- Topikus gyógyszerek, amelyek a záróizom tónusát csökkentik — például nitroglycerines krémek vagy kalciumcsatorna-blokkolók (diltiazem krém) — orvosi ajánlással és az esetleges mellékhatások figyelembevételével.
Specifikus orvosi beavatkozások
- Botulinum toxin (Botox) injekció a belső záróizomba: átmenetileg csökkenti az izomtónust és elősegíti a seb gyógyulását; jellemzően akkor alkalmazzák, ha a helyi kezelések nem voltak hatásosak.
- Lateral internal sphincterotomy (oldalsó belső záróizom metszés): műtéti beavatkozás krónikus, nem gyógyuló fissura esetén. Magas hatékonyságú eljárás, de mérlegelni kell az esetleges kockázatokat (pl. rövid távú vagy tartós inkontinencia).
Megelőzés
- Megfelelő rostbevitel és elegendő folyadék fogyasztása a rendszeres, puha széklet érdekében.
- Kerülje a túlzott erőlködést székelés közben.
- Ha szükséges, időben használjon székletlágyítót vagy orvosi tanács alapján hashajtót.
- Tartsa szárazon és tisztán a végbélnyílás környékét; kerülje az irritáló tisztítószereket, illatosított törlőkendőket.
- Sportolás és rendszeres testmozgás segít a bélműködés szabályozásában.
Mikor forduljon orvoshoz?
- Ha a fájdalom erősebbé válik, vagy nem javul otthoni kezeléssel néhány napon belül.
- Ha jelentős mennyiségű vérzést vagy lázat tapasztal.
- Ha a tünetek 6 hétnél tovább fennállnak (krónikus fissura gyanúja).
- Ha váladékozás, kellemetlen szag vagy a bélműködés tartós megváltozása jelentkezik.
Lehetséges szövődmények
- Krónikus sebfelület és hegesedés, ami nehezíti a gyógyulást.
- Fokozott izomtónus és ismétlődő fájdalom.
- Ritkán tályog vagy más fertőzés alakulhat ki, amely eltérő kezeléshez vezethet.
Ha fissura ani gyanúja merül fel, érdemes háziorvossal vagy proktológussal konzultálni. A diagnózis és a kezelési terv személyre szabottan a tünetek súlyosságától, a repedés akut vagy krónikus jellegétől és az egyéni kockázati tényezőktől függ.