Frankenstein teremtménye — Mary Shelley 1818-as regényének híres szereplője
Frankenstein teremtménye: Mary Shelley 1818-as regényének tragikus, névtelen szörnye — létrehozás, elutasítás és emberi sors a modern Prométheuszban.
Frankenstein szörnye Mary Shelley 1818-ban megjelent Frankenstein; avagy a modern Prométheusz című regényének kitalált szereplője. A regény egy másik szereplője, Victor Frankenstein hozta létre. A teremtménynek a populáris kultúrában nincs neve, de néha "teremtménynek", "szörnynek", "ördögnek", "nyomorultnak", "hitvány rovarnak", "démonnak", "lénynek" és "ez"-nek nevezik.
A regényben Victor az ingolstadti egyetemi lakásának emeleti szobájában hozza létre az emberhez hasonló szörnyeteget. Temetőkből és hentesüzletekből származó testrészek összerakásával hozza létre. Egy nem világosan megmagyarázott, kémiai és galvanikus módszerrel kelti életre a lényt. Victor rémülten hagyja ott a lényt, amint az felébred. Az éjszaka közepén elhagyja a lakását.
A megteremtés és a regény szerkezete
A történet keretét Robert Walton írásai adják: levelében adja tovább Victor Frankenstein elbeszélését, majd a teremtmény maga is megszólal és elmondja saját történetét. Mary Shelley eredeti szándéka szerint a lény nem pusztán egy ijesztő figura, hanem érzelmekkel és értelmi képességekkel rendelkező lény, aki a társadalmi elutasítottságtól szenved.
Külső megjelenés és jellem
Shelley leírása szerint a teremtmény nagytermészetű és ijesztő megjelenésű: bőre sárgás-színű, amely alig takarja az izmokat és ereket; hajzata fekete és fényes; szemei vizesek, szája valamilyen fokig sötét árnyalatú; fogai gyöngyhívek. A regényben Victor számítása szerint a teremtmény testmagassága közel nyolc láb (kb. 2,4 m) volt, ami tovább növeli a félelmet, amit kivált az emberekből.
Önazonosság és elnevezés
A könyvben a teremtményt soha nem nevezik meg saját néven; a szerzői szándék szerint ez a névtelenség is hozzájárul az elidegenítés érzéséhez. A populáris kultúrában azért ragadt rá a "Frankenstein" név — gyakran hibásan a teremtményre használva — mert őt Victor Frankenstein teremtette, így a név a teremtő és teremtmény összekeveredésének jelképe lett.
Tanulás, érzések és cselekedetek
A teremtmény rendkívül gyorsan tanul: megtanul beszélni, olvasni és olvasmányokból – például Paradise Lost-ból, Plutarchból és más művekből – formálja világképét. Eleinte jóindulatú és kíván közösséget, de a folyamatos elutasítás, a félelem és az erőszak következtében egyre keserűbbé és bosszúszomjasabbá válik. A regényben több gyilkosság elkövetéséért felelős: például Victor öccsének, Williamnek a halála, illetve később Victor legfontosabb szeretteinek tragédiái (Justine megvádolása és kivégzése, Henry Clerval halála, Elizabeth gyilkossága).
Főbb témák és üzenetek
- Felelősség és teremtés etikája: Shelley műve figyelmeztetés a tudományos gőg és a teremtés felelősségének hiánya ellen.
- Kirekesztés és előítélet: a lény tragédiájának egyik fő oka, hogy külső megjelenése miatt az emberek azonnal elutasítják.
- Természet vs. nevelés: a történet vizsgálja, hogy mennyiben alakítja a cselekedeteket a környezet és a bánásmód.
- Identitásválság: a névtelenség, a vágy a kapcsolatra és a megtorlás kérdései központi szerepet játszanak.
Kultúrtörténeti hatás és adaptációk
Mary Shelley lényének irodalmi és filmes alakja hatalmas kultúrtörténeti hatást gyakorolt. A 20. századi filmsiker, különösen Boris Karloff ábrázolása (a Universal stúdiók adaptációi) és Jack Pierce jelmezeinek vizuális elemei — nagy nyakcsavarok, lapos fej, zöldes bőr tónus — szinte kanonizálták a teremtmény kinézetét, noha ezek a részletek a könyvben nem szerepelnek. A figura azóta a tudományos felelőtlenség, a társadalmi kirekesztés és a szörny-ember kettősségének szimbólumává vált.
Záró gondolat
Mary Shelley Frankenstein-jének teremtménye nem csupán ijesztő lény: sokkal inkább egy elszigetelt, értelmes létező, akinek sorsa a teremtőjének döntésein és az emberek reakcióin múlik. A regény ma is releváns kérdéseket vet fel a technológia, a felelősség és az emberiesség határairól.
Megjelenés
A regényben a szörny úgy néz ki, mintha:
"sárga bőre alig takarta az alatta lévő izmok és erek munkáját; haja fénylő fekete volt és hullámos; fogai gyöngyházfehéren csillogtak; de ezek a pompák csak még szörnyűbb kontrasztot alkottak vizes szemével, amely szinte ugyanolyan színűnek tűnt, mint a szürkésfehér üreg, amelyben ült, a fonnyadt arcbőrrel és az egyenes fekete ajkakkal."
Azért nyolc láb magas, mert Victor úgy gondolta, hogy könnyebb lenne emberi testet készíteni, ha minden testrész nagyobb lenne. A népszerű médiában és a kultúrában zöld bőrrel szerepel. A regényben a bőre valójában inkább sárga árnyalatú. A lény zöld ábrázolása a nyakában lévő villámcsavarokkal Boris Karloff filmes alakításából származik.
Boris Karloff Frankenstein szörnyének filmes adaptációja
Személyiség
Kezdetben Frankenstein szörnye olyan, mint egy csecsemő. Képtelen beszélni. A világot érzékelve és megfigyelve fedezi fel. A szörny megérti az olyan egyszerű dolgokat, mint a hideg és a meleg hőmérséklete, a madárcsicsergés hangjai, valamint a Nap és a Hold közötti különbségek. Gyökereket, diót és bogyókat eszik, amikor éhes. A vadonban talál egy kabátot és néhány könyvet.
A leírás szerint érzékeny, érzelmes, intelligens, dühre és erőszakra hajlamos, és nagyon jól beszél. A beszédet egy családtól tanulja, amelyet megfigyel. Megtanítja magát olvasni a talált könyvekből. Súlyos elutasítottságot érez Victor és minden ember iránt, akivel találkozik. Rossz tapasztalatai vannak az emberekkel. Ettől úgy érzi, hogy gyűlölt és nemkívánatos. Neheztel az emberekre, sőt gyűlöletet érez irántuk, mert így bántak vele. Válaszként több embert is megöl, köztük Victor öccsét, Williamet, Victor legjobb barátját, Henry Clervalt, később pedig Victor feleségét, Elizabeth Lavenzát.
Sok filmes adaptációban néma és gyerekes, ahelyett, hogy intelligens lenne.
Kapcsolat Victorral
A lénynek bonyolult kapcsolata van Victorral. Kezdetben Victor visszautasította, de még mindig szeretne egy "apaszerű" figurát. Victor az egyetlen igazi emberi kapcsolat, ami a szörnyetegnek van. Követeli, hogy Victor vállalja a felelősséget a boldogságáért.
A regényben a lény "Ádám"-ként emlegeti magát. Ezáltal Victor egyfajta istenszerű figurává válik.
Miután a szörny megtanul olvasni és beszélni, útnak indul, hogy megtalálja Victort. A hegyekben találkozik vele, és elmeséli neki a történetét. Miután elmeséli Victornak a nehéz útját, megkéri Victort, hogy készítsen neki egy női szörnyet, hogy ne kelljen többé egyedül lennie.
Kérdések és válaszok
K: Ki Frankenstein szörnye és honnan származik?
V: Frankenstein szörnye Mary Shelley 1818-ban megjelent Frankenstein; avagy a modern Prométheusz című regényének kitalált szereplője.
K: Ki alkotta meg Frankenstein szörnyét a regényben?
V: Victor Frankenstein teremtette meg a regényben szereplő Frankenstein szörnyét.
K: Mi a szörny neve a populáris kultúrában, és hogyan hivatkoznak rá néha?
V: A szörnynek a populáris kultúrában nincs neve, de néha "teremtménynek", "szörnynek", "ördögnek", "nyomorultnak", "hitvány rovarnak", "démonnak", "lénynek" és "ez"-nek nevezik.
K: Hol teremtette meg Victor Frankenstein a teremtményt?
V: Victor Frankenstein az ingolstadti egyetemen lévő lakásának emeleti szobájában alkotta meg a teremtményt.
K: Hogyan alkotta meg Victor Frankenstein a lényt?
V: Victor Frankenstein úgy alkotta meg a lényt, hogy temetőkből és hentesüzletekből származó testrészeket rakott össze. A lény életre keltéséhez egy kémiai és galvanikus módszert használt, amelyről nem kapunk egyértelmű magyarázatot.
K: Mi volt Victor Frankenstein reakciója, miután a lény életre kelt?
V: Victor Frankenstein rémülten hagyta ott a lényt abban a pillanatban, amikor az életre kelt, és az éjszaka közepén elhagyta a lakását.
K: Mi történik a lénnyel, miután életre kelt?
V: A lény életre keltése után az éjszaka közepén elhagyja Victor lakását.
Keres