Go-Sanjō (後三条天皇) – Japán 71. császára, uralkodása 1068–1073
Go-Sanjō (後三条) — Japán 71. császára, uralkodása 1068–1073. Ismerje meg politikai örökségét, névváltozását és 11. századi reformjait.
Go-Sanjō császár (後三条天皇, Go-Sanjō-tennō, 1034. szeptember 3. - 1073. június 15.) a hagyományos öröklési sorrend szerint Japán 71. császára volt. Uralkodása 1068-ban kezdődött és 1073-ban ért véget.
Ezt a 11. századi uralkodót Szandzsó császárról és go-ról (後) nevezték el, szó szerint "később"-nek fordítva. Néha "későbbi Szandzsó császárnak" is nevezik. A japán "go" szót úgy is fordították, hogy "második"; és egyes régebbi forrásokban ezt a császárt "Szandzsó, a második" vagy "Szandzsó II." néven azonosítják.
Korai évek és családi háttér
Személyes neve Takahito volt. Származása révén a császári dinasztia tagja volt, és mint több elődei, erős kapcsolatok fűzték az uralkodói udvarhoz. Más, a 11. századi udvari viszonyokra jellemző elemek — például a Fujiwara-klán hatalma — meghatározták politikai helyzetét: a Fujiwara-regensek hosszú időn át rendkívüli befolyást gyakoroltak az udvarra és a trónutódlás alakulására.
Uralkodása: célok és intézkedések
Go-Sanjō uralkodásának fontos jellemzője volt a császári hatalom és az udvari pénzügyek megerősítésére irányuló törekvés. Törekedett arra, hogy csökkentse a nagy birtokos, úgynevezett shōen birtokok és a hatalmas arisztokratikus családok — köztük a Fujiwara-klán — politikai és gazdasági befolyását.
- Imperiális jövedelmek helyreállítása: intézkedéseket kezdeményezett a császári kincstár bevételeinek növelésére, a birtokok és jövedelmek átláthatóbb elszámolása érdekében.
- Shōenokkal szembeni fellépés: megkísérelte korlátozni a birtokok adómentességét és visszaszerezni azokat az uralkodói birtokokat, amelyek formálisan elvesztek az udvar számára.
- Hivatalnoki és adminisztratív reformok: támogatott adminisztratív változtatásokat, amelyek célja az udvari igazgatás hatékonyabbá tétele volt.
Ezek az intézkedések nem minden esetben hoztak azonnali és teljes sikert, de hozzájárultak ahhoz, hogy a császári udvar visszaszorítsa némi mértékben az arisztokrácia és a helyi birtokosok befolyását. Emellett Go-Sanjō támogatta a buddhista templomokat és az udvari kultúrát, ami a kortárs uralkodók hagyományainak megfelelő magatartás volt.
Visszavonulás, örökség és halál
Go-Sanjō 1073-ban lemondott a trónról, fia, akit Shirakawa néven ismerünk, követte őt a trónon. Bár Go-Sanjō uralma rövid volt, intézkedései és törekvései hozzájárultak a császári ház pénzügyi és politikai helyzetének stabilizálásához, és előkészítették a terepet a későbbi, a 11–12. század fordulóján kialakuló politikai megoldásoknak — különösen a fia által megvalósított ún. insei (kolostori vagy "visszavonult császári") rendszernek.
Go-Sanjō 1073. június 15-én hunyt el. Halála után megítélése reformerként és a császári hatalom visszaszerzésére törekvő uralkodóként rögzült a történeti emlékezetben. Öröksége elsősorban abban állt, hogy megkísérelte visszafordítani a császári jövedelmek és befolyás csökkenését, és így hosszabb távon is hatást gyakorolt Japán politikai fejlődésére.
Fontosabb kapcsolatok
- Utód: Shirakawa császár (aki később jelentős szerepet játszott az insei rendszer kialakításában)
- A Fujiwara-klán: korszak jellegzetes hatalmi tényezője, akikkel szemben Go-Sanjō intézkedései részben irányultak
A fentiek összefoglalják Go-Sanjō uralkodásának főbb vonásait: rövid, de reformszándékú periódusát, amely hosszabb távon hatott a császári intézmények megerősítésére és a politikai erőviszonyok átrendeződésére a Heian-kor késői szakaszában.
Hagyományos elbeszélés
Személyneve (imina) Takahito-shinnō (尊仁親王) volt.
Go-Suzaku császár második fia volt, édesanyja pedig Szadako császárné, Szandzsó császár harmadik lánya. Ezzel 170 év óta ő volt az első császár, akinek az anyja nem a Fujiwara családból származott.
Go-Sanjō életének eseményei
- 1068. május 22. (Jiryaku 4, a 4. hónap 19. napja): Go-Reizei császár uralkodásának 4. évében, 44 éves korában meghalt; az utódlás (szenzo) pedig a fiára szállt. Nem sokkal később Go-Sanjo császár elfogadta az uralkodói szerepet, feladatokat és hatásköröket (sokui). Ezt szertartásokon erősítették meg.
- 1069 (Enkyū 1): Go-Sanjō elrendelte a kormányzati földhivatal létrehozását.[]
- 1070 (Enkyū 2): Go-Sanjō elrendelte a selyem szabályozására szolgáló előzetes törvényrendszer és bürokrácia létrehozását.[]
- 1072 (Enkyū 4): Go-Sanjō a császári ház pénzügyeinek megerősítésében érdekelt.[]
- 1072. január 18. (Enkyū 4, a 12. hónap 8. napja): Go-Sanjō császár uralkodásának 6. évében a császár lemondott; az utódlást (senso) a fia vette át. Nem sokkal később Shirakawa császár elfogadta új szerepét a monarchiában (sokui).
- Május 11. 11. (Enkyū 5, a 4. hónap 21. napja): Go-Sanjō buddhista pap lett.
- 1073. június 15. (Enkyū 5, az 5. hónap 7. napja): Go-Sanjō volt császár 40 éves korában meghalt.
Korszaknevek
Uralkodásának japán korszaknevei (nengō) a következők voltak
- Jiryaku (1065-1069)
- Enkyū (1069-1074)
Kapcsolódó oldalak
- Japán császára
- Japán császárainak listája
- Japán császári családfa
- Insei
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Go-Sanjō császár?
V: Go-Sanjō császár a hagyományos öröklési sorrend szerint Japán 71. császára volt.
K: Mikor kezdődött és mikor ért véget az uralkodása?
V: Uralkodása 1068-ban kezdődött és 1073-ban ért véget.
K: Miért hívták Go-Sanjō császárnak?
V: Go-Sanjō császár nevét Szandzsó császár és a "go" (後) szó szerinti fordításban "későbbi" császárt jelent, ezért néha "későbbi Szandzsó császárnak" is nevezik.
K: Mit jelent a japán "go" szó Go-Sanjō császárral kapcsolatban?
V: A japán "go" szó "későbbi" vagy "második" jelentéssel fordítható, ezért Go-Sanjō császárt néha "Szandzsó, a második" vagy "Szandzsó II." néven azonosították a régebbi forrásokban.
K: Go-Sanjō császár uralkodó volt a 10. században?
V: Nem, Go-Sanjō császár a 11. században volt uralkodó.
K: Milyen hosszú volt Go-Sanjō császár uralkodása?
V: Go-Sanjō császár uralkodása öt évig tartott, 1068-tól 1073-ig.
K: Mi volt Go-Sanjō császár teljes neve?
V: Go-Sanjō császár teljes neve Go-Sanjō-tennō volt.
Keres