Áramütés (elektromos): mi az, tünetek, áramerősség és elsősegély

Áramütés: mit okoz az áramerősség, felismerés, sürgősségi tünetek és lépésről lépésre elsősegély — életmentő tudnivalók és megelőzés.

Az áramütés vagy elektromos áramütés akkor következik be, amikor az elektromosság áthalad egy élő testen. Gyakorlatilag akkor történik, amikor az emberi test valamilyen módon érintkezik elektromos árammal. A kifejezés eredete történelmi: az angol „electric shock” és más nyelvekben használt fogalmak mellett a szóösszetételre visszavezetett magyar használat is utal korábbi kivégzési módszerekre, például a villamosszékkel történő kivégzésre, de ma a terminust a nem szándékos elektromos találkozások leírására használjuk.

Mi történik a testen?

Amikor áram folyik át a testen, a szervezet szövetei elektromos vezetőként viselkednek. A sérülés súlyosságát több tényező befolyásolja:

• az áramerősség (amperben mérve),
• az áram iránya és útja a testen (például kéz-kéz, kéz-láb),
• a feszültség (feszültségre) és az áram típusa (váltóáram — AC — vagy egyenáram — DC),
• a bőr ellenállása (nedves bőr vagy sérült bőr jelentősen csökkenti az ellenállást),
• az érintkezés időtartama és az áram frekvenciája (50–60 Hz különösen veszélyes a szívre).

Magas áramerősség képes megzavarni a szív elektromos működését, légzésleállást és súlyos égési sérüléseket okozhat. Egyes nagyon magas feszültségű források kis áramot szolgáltathatnak, így csak csiklandozó érzést okoznak (például kis Tesla-tekercsek), míg nagy teljesítményű források égési sérülést, belső szövetkárosodást vagy halált eredményezhetnek.

Tünetek

Az áramütés tünetei változatosak lehetnek, az enyhe bizsergéstől a súlyos életveszélyig:

• érzés- vagy zsibbadás, bizsergés;
• izomrángások vagy görcsök (az érintett végtag megragadása előfordulhat);
• égési sérülések az érintkezés helyén — belső égések és kilépési pontok is lehetnek;
• légzési nehézség vagy légzésleállás;
• szívdobogásérzés, ájulás, eszméletvesztés;
• szívritmuszavarok, beleértve a kamrafibrillációt is;
• fejfájás, zavartság vagy késleltetett tünetek (pl. később jelentkező mellkasi fájdalom, aritmia).

Áramerősség és veszélyességi küszöbök (megközelítő értékek)

A hatások egyénenként és körülményenként eltérnek, ezért az alábbi értékek csak tájékoztató jellegűek:

• Érzékelés: néhány mA (közel 0,5–1 mA) — legtöbben ekkor már bizsergést éreznek;
• „Let-go” küszöb: körülbelül 5–20 mA — ennél az értéknél az izmok összerándulhatnak, és az áldozat nem tudja elengedni az érintő tárgyat;
• Légzési nehézség: már 20–50 mA is okozhat légzési problémákat;
• Kamrafibrilláció kockázata: gyakran 50–100 mA körül vagy afelett (AC esetén a 50–60 Hz frekvencia különösen veszélyes lehet);
• Súlyos izom- és szövetkárosodás, égések: nagyobb áramerősségek (100 mA és felette) — belső égések és súlyos izomösszehúzódások is előfordulhatnak.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti határok függnek az áram típusától (AC általában veszélyesebb bizonyos frekvenciákon), az érintkezés időtartamától és a testen átmenő áram útjától.

Védelem és megelőzés

• Otthon és munkahelyen használjunk GFCI vagy RCD típusú áramvédelmi eszközöket — ezek érzékelik a kis földzárlati áramokat és gyorsan lekapcsolhatnak (általában 5–30 mA tartományban), jelentősen csökkentve az áramütés veszélyét.
• Ne használjunk elektromos készülékeket nedves kézzel vagy vizes környezetben, amíg nem megfelelően védettek.
• Villamos karbantartást és javítást bízzunk szakemberre; kapcsoljuk le az áramot (főkapcsoló) a munkálatok előtt.
• Használjunk szigetelő eszközöket, gumikesztyűt és megfelelő lábbelit, tartózkodjunk biztonságos távolságot a légvezetékektől.
• Gyors reagálást segíthet, ha minden munkahelyen elérhető a megfelelő elsősegély-felszerelés és defibrillátor (AED).

Elsősegély áramütés esetén

Amint lehetséges, gondoljunk a saját biztonságunkra is — ne érintsük kézzel az áram alatt lévő személyt!

• Kapcsoljuk le a forrást: ha lehetséges, azonnal kapcsoljuk le az áramot a biztosíték/leágazás segítségével.
• Ha nem lehet kikapcsolni: használjunk nem vezető anyagból (fa, műanyag) készült tárgyat az áramot adó eszköz és a sérült szétválasztására — csak akkor, ha biztonságos és megfelelően távol vagyunk az érintett áramforrástól.
• Hívjunk segítséget: értesítsük a segélyhívót (Magyarországon 112), kérjünk mentőt, különösen ha az áldozat eszméletlen, légzési vagy szívproblémái vannak, vagy égési sérüléseket szenvedett.
• Életveszély esetén (eszméletlen, nem lélegzik): kezdjünk azonnal újraélesztést (CPR): mellkasi kompressziók és lélegeztetés (ha képzettek vagyunk). Használjunk AED-t, ha van a közelben.
• Égési sérülések kezelése: hűtsük langyos (nem jéghideg) csapvízzel 10–20 percig, fedjük steril kötéssel; ne használjunk zsíros kenőcsöket, ne pukkanassuk ki a hólyagokat.
• Figyeljük a késleltetett tüneteket: ha az áldozat elvesztette az eszméletét, vagy mellkasi fájdalmat, légszomjat, vagy szédülést tapasztal, kórházi vizsgálat indokolt — az elektromos sérülés belső károsodást vagy ritmuszavart okozhat, amely később jelentkezik.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Minden olyan esetben, amikor az áramütés következményekkel járt (esetlegesen ájulás, légzési vagy szívpanaszok, jelentős égés vagy ha az érintkezés nagy feszültséggel történt), orvosi vizsgálat szükséges. Még látszólag enyhe áramütés után is javasolt a szakellátás felkeresése, ha a sérültnek mellkasi fájdalma, pulzuseltérése, zavartsága vagy bármilyen aggasztó tünete van.

Röviden: az áramütés súlyos következményekkel járhat; a megelőzés, a gyors és biztonságos elsősegélynyújtás és szükség esetén azonnali orvosi ellátás életet menthet.

Kérdések és válaszok

K: Mi az áramütés?

K: Mekkora áram szükséges ahhoz, hogy áram folyjon át egy testen?

K: Milyen biztonsági eszközöket használnak az emberek áramütés elleni védelmére?

K: Milyen elektromos áramszintnél bénulnak meg az emberi izmok?

K: Az elektromos áram milyen szintjénél válik nehézzé a légzés?

K: Milyen elektromos áramerősségnél fibrillál a szív?

K: Mi történik 200 mA elektromos áramnál?

Keresés betűvel