Entrópia
Egy tárgy entrópiája annak az energiának a mértéke, amely nem áll rendelkezésre a munkavégzéshez. Az entrópia annak a lehetséges elrendeződéseknek a száma is, amelyekkel az atomok egy rendszerben rendelkezhetnek. Ebben az értelemben az entrópia a bizonytalanság vagy a véletlenszerűség mérőszáma. Minél nagyobb egy tárgy entrópiája, annál bizonytalanabbak vagyunk az adott tárgyat alkotó atomok állapotát illetően, mivel több állapot közül lehet választani. A fizika egyik törvénye szerint egy tárgy vagy rendszer entrópiájának csökkentéséhez munkára van szükség; munka nélkül az entrópia soha nem csökkenhet - mondhatnánk, hogy minden lassan rendezetlenségbe (magasabb entrópiába) kerül.
Az entrópia szó a hő és az energia tanulmányozásából származik az 1850 és 1900 közötti időszakban. Az entrópia tanulmányozásából született néhány nagyon hasznos matematikai ötlet a valószínűségszámításokkal kapcsolatban. Ezeket az ötleteket ma már az információelméletben, a kémiában és más tudományterületeken is használják.
Az entrópia egyszerűen annak mennyiségi mérőszáma, amit a termodinamika második törvénye leír: az energia egyenletes eloszlása. Az entrópia jelentése a különböző területeken eltérő. Jelenthet:
Kérdések és válaszok
K: Mi egy tárgy entrópiája?
V: Egy tárgy entrópiája annak az energiamennyiségnek a mértéke, amely nem áll rendelkezésre a munka elvégzéséhez, valamint annak a lehetséges elrendezéseknek a száma, amelyekkel az atomok egy rendszerben rendelkezhetnek.
K: Mi a kapcsolat az entrópia és a bizonytalanság/véletlenszerűség között?
V: Az entrópia a bizonytalanság vagy a véletlenszerűség mérőszáma, mivel minél nagyobb egy tárgy entrópiája, annál bizonytalanabbak vagyunk az adott tárgyat alkotó atomok állapotát illetően, mivel több állapot közül lehet dönteni.
K: Lehet-e egy tárgy vagy rendszer entrópiáját munka nélkül kisebbé tenni?
V: Nem, a fizika egyik törvénye szerint egy tárgy vagy rendszer entrópiájának csökkentéséhez munkára van szükség; munka nélkül az entrópia soha nem csökkenhet - minden lassan rendezetlenebbé válik, ami magasabb entrópiát jelent.
K: Honnan származik az entrópia szó?
V: Az entrópia szó a hő és az energia 1850 és 1900 közötti tanulmányozásából származik, és néhány nagyon hasznos matematikai elképzelést eredményezett a valószínűségszámításokkal kapcsolatban, amelyeket ma az információelméletben, a statisztikai mechanikában, a kémiában és más tudományterületeken használnak.
K: Mit mér az entrópia mennyiségileg?
V: Az entrópia egyszerűen azt méri, amit a termodinamika második törvénye leír: az energia szétterjedését, amíg egyenletesen el nem oszlik.
K: Hogyan különbözik az entrópia jelentése a különböző területeken?
V: Az entrópia jelentése a különböző területeken eltérő, és különböző dolgokat jelenthet, például információtartalmat, rendezetlenséget és az energia szétszóródását.
K: Mi az entrópia szerepe a valószínűségszámításokban?
V: Az entrópia egy matematikai módot biztosít a rendszerben lévő rendezetlenség vagy bizonytalanság mértékének számszerűsítésére, ami hasznos a valószínűségszámításokban.
