A Dirt az Alice in Chains amerikai rockegyüttes második stúdióalbuma. A Dirt 1992. szeptember 29-én jelent meg. Az albumon a "Would?", "Them Bones", "Angry Chair", "Rooster" és a "Down in a Hole" című kislemezek szerepeltek.
A Dirt jelenleg a zenekar eddigi legnagyobb példányszámban eladott albuma, amely világszerte 5 millió példányban kelt el. Az albumot az RIAA négyszeres platina minősítéssel jutalmazta.
A Dirt volt az utolsó album, amelyen Mike Starr basszusgitározott, mielőtt kirúgták a zenekarból, és helyére az egykori Ozzy Osbourne basszusgitáros Mike Inez került.
Az album bekerült a 2005-ös 1001 album, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvbe is, és a Guitar World magazin 1992-es gitáralbumok top tízes listáján az első helyen szerepelt.
Kiadás, producer és felvétel
A Dirt a Columbia Records kiadásában jelent meg, és a produkciót Dave Jerden jegyezte, aki korábban más alternatív és hard rock zenekarokkal is dolgozott. Az album 1992 tavaszán készült; a felvételek alatt a zenekar törekedett arra, hogy sötét, súlyos hangzásvilágot és feszes, tömör riffeket rögzítsen, miközben megőrizte a jellegzetes többszólamú énekhangokat.
Dalok, témák és stílus
- "Would?" – Ezt a dalt eredetileg a Singles (1992) filmhez írták, és a zenekar egyik legismertebb szerzeményévé vált.
- "Them Bones" – Rövid, intenzív dal, amely a múlandóság és a halál témáival foglalkozik.
- "Angry Chair" – Layne Staley írta és énekli; személyes, feszültséggel teli szám, amely az érzelmi és pszichés küzdelmekre reflektál.
- "Rooster" – Jerry Cantrell egyik leghíresebb szerzeménye, amely a vietnami háború és Cantrell apjának élményei felé irányítja a figyelmet.
- "Down in a Hole" – Melankolikus ballada, a bezártság és elidegenedés érzéseit tárja fel.
A lemez hangzása a grunge és a metal határán mozog: súlyos gitárriffek, sűrű ritmusszekció és Layne Staley mély, kifejező vokálja tették a DIRT-ot ikonikus anyaggá. Különösen emlékezetes a Jerry Cantrell–Layne Staley kettős éneke, amely erőteljes kontrasztot ad a dalok sötét témáihoz.
Fogadtatás és kereskedelmi siker
A kritikusok többsége pozitívan fogadta az albumot; sokan a zenekar zenei érettségét és a dalszövegek őszinteségét emelték ki. A lemez kereskedelmileg is sikeres volt: erős eladások, rádiós játszások és klipes megjelenések révén az Alice in Chains a 1990-es évek elejének meghatározó alakjává vált.
Felállás és turné
- Layne Staley – ének
- Jerry Cantrell – gitár, vokál
- Mike Starr – basszusgitár (ez az utolsó Alice in Chains-albuma vele)
- Sean Kinney – dob
A Dirt megjelenését nagyszabású turné követte, de a fellépéseket gyakran beárnyékolták Layne Staley személyes problémái és a zenekari belső feszültségek, amelyek a későbbi években is folyamatosan jelen voltak.
Örökség
A Dirt ma is a grunge egyik alapkövének számít: hatása túlmutat a korszakon, és számos későbbi rock- és metalzenekarra volt ráhatással. Az album dalai ma is rendszeresen szerepelnek rádiókoncertek repertoárjában, és sok rajongó számára a zenekar csúcsalkotásának számít.
Érdekességként megemlítendő, hogy az album sötét témáival és nyers érzelmi tartalmával sokak számára őszinte lenyomatot hagyott a 1990-es évek zenei szcénájáról, és tovább erősítette az Alice in Chains helyét a rocktörténelemben.