Dignitas egy svájci szervezet, amely segít az embereknek az asszisztált öngyilkosságban. Ez azt jelenti, hogy ha valaki súlyosan beteg és saját döntése alapján meg akar halni, az orvosok és ápolók – illetve a szervezet munkatársai – támogatást nyújtanak abban, hogy a személy humánus módon, biztonságos körülmények között véget vessen az életének. Csak olyanok kaphatnak segítséget, akiknek halálos betegsége van, vagy komoly, tartós fizikai vagy mentális szenvedéssel élnek; továbbá a döntésnek önkéntesnek és tájékozottnak kell lennie: a betegnek képesnek kell lennie megérteni, mi történik, és saját maga kell meghoznia a döntést.

Hogyan működik a Dignitas?

A Dignitas eljárása általában több lépésből áll. Orvosi dokumentációt és szakvéleményeket kérnek be, hogy megállapítsák a kérelmező állapotát. A szervezethez jelentkezők esetében az orvosnak legalább kétszer kell személyesen találkoznia az illetővel, és meg kell győződnie arról, hogy a döntés tartós és tudatos. Ezt a szándékot írásban is rögzíteni kell: a betegnek alá kell írnia egy beleegyező nyilatkozatot, amelyet két tanúnak is látnia kell, hogy hitelesíthessék az aláírást. Ha a beteg fizikailag képtelen aláírni, lehetőség van videofelvétel készítésére is, amely bizonyítja a szándékot. A folyamat része továbbá a többszöri megerősítés: a beteget többször megkérdezik, hogy valóban ezt akarja-e.

Ha minden jogi és orvosi feltétel teljesül, egy, a halál beálltát előidéző gyógyszert kapnak vagy juttatnak el hozzájuk úgy, hogy a halál a lehető legkevesebb szenvedéssel következzen be. A svájci szabályozás alapján az eljárás csak akkor jogszerű, ha az asszisztencia nem történik önérdekből – például úgy, hogy valaki anyagi hasznot húz a halálból.

Történet és jogi háttér

A Dignitast 1998-ban indította Ludwig Minelli svájci jogász. A szervezet célja az volt, hogy jogi és orvosi keretek között biztosítsa a segítséget azok számára, akik emberi méltóságuk megőrzése érdekében a szenvedésük megszüntetését választják. A svájci törvények különbséget tesznek az aktív eutanázia és az asszisztált öngyilkosság között: Svájcban az utóbbi – ha nem jár személyes haszonszerzéssel – jogi értelemben engedélyezett, ezért külföldiek is megkereshetik a Dignitas-hoz hasonló szervezeteket.

A Dignitas tagdíjat és adminisztratív költségeket kér a szolgáltatásokhoz; a kérelmezőknek orvosi iratokat, több orvosi véleményt és személyes találkozókat kell teljesíteniük, mielőtt döntés születik.

Nemzetközi esetek és ismert történetek

Több olyan ember is utazott Svájcba a Dignitas klinikára, akik saját országukban nem kaphattak hasonló segítséget. Például a 23 éves rögbijátékos, Daniel James, akinek a gerincét olyan súlyos sérülés érte, hogy mellkastól lefelé lebénult, szüleivel együtt utazott Svájcba a halál céljából. 2009-ben a brit karmester, Edward Downes és felesége szintén a Dignitashoz fordultak, és ott hunytak el együtt.

Vita, kritikák és etikai kérdések

A Dignitas és a svájci modell erősen vitatott témák: támogatói az egyéni autonómia és a szenvedés csökkentésének jogát hangsúlyozzák, míg ellenzői a sebezhetőknek – például súlyosan depressziós vagy társadalmilag kiszolgáltatott személyeknek – való esetleges nyomásgyakorlást és a visszaélések kockázatát emelik ki. Orvosi, jogi és etikai viták zajlanak arról is, hogy milyen garanciákat kell biztosítani a döntés szabad és tájékozott jellegének megőrzéséhez.

Fontos tudni

  • A Dignitas nem minden esetben járhat el: minden eset egyedi, orvosi és jogi vizsgálat tárgya.
  • Akik érdeklődnek az ilyen lehetőség iránt, annak jogi és orvosi tanácsot, pszichológiai támogatást is érdemes igénybe venniük.
  • A nemzetközi szabályozás és a társadalmi hozzáállás országonként eltérő; ami Svájcban jogszerű, más helyen büntetendő lehet.

Az asszisztált öngyilkosság nagyon összetett és érzékeny téma; a döntések meghozatala előtt érdemes minden lehetséges alternatívát, a palliatív ellátást és a pszichés támogatást megvizsgálni.