Deus ex machina
A Deus ex machina egy ókori görög kifejezés latin változata ἀπὸ μηχανῆς θεός.
A kifejezés azt jelenti, hogy "az isten a gépből". Az ókori Görögország színházából származik. Volt egyfajta daru, amellyel drótköteleken szállították az isteneket a színpadra.
Kiterjesztve a fogalom olyan cselekménybeli eszközt jelent, amelynek során egy lehetetlennek tűnő probléma hirtelen megoldódik olyan eszközökkel, amelyek nem követik a szokásos logikát.
Euripidész Alkésztisz című darabjában például a hősnő hajlandó feladni a saját életét, hogy megkímélje férje, Admetosz életét. A végén megjelenik Héraklész, és elragadja Alkésztiszt a Haláltól, visszaadva neki az életet és Admetosznak. Egy gyakrabban idézett példa Euripidész Médeia című műve, amelyben a deus ex machina segítségével Medeát (aki embereket és csecsemőket gyilkolt) elviszi férjétől, Iaszóntól Athén biztonságába és civilizációjába.
Arisztotelész Poétikájában bírálta ezt az eszközt. Azzal érvelt, hogy a cselekmény megoldásának a darab logikáját kell követnie. Nem szabad, hogy a logikán kívülről jöjjön.
"Nyilvánvaló, hogy a cselekmények megoldásának... magából a cselekményből kell fakadnia, nem pedig mesterkéltségből, mint a Médeiában és az Iliászban a hazahajózásról szóló szakaszban. A mesterkéltséget a drámán kívüli dolgokra kell alkalmazni - akár korábbi eseményekre, amelyek az emberi tudáson kívül esnek, akár későbbi eseményekre, amelyeket előre kell mondani vagy be kell jelenteni... Az eseményekben nem lehet semmi valószínűtlen; ellenkező esetben a tragédián kívül kell lenniük, mint például Szophoklész Oidipuszában.
Ugyanerre a dramaturgiai eszközre számos példát találunk a modern filmekben és regényekben. Például H. G. Wells A világok háborúja című művében a Földet megtámadó idegeneket hirtelen baktériumok ölik meg. A Monty Python és a Szent Grál című film ezt a cselekménybeli eszközt gúnyolja ki, amikor a hősök épphogy megmenekülnek egy animált szörny elől, mert az animátor szívrohamban meghalt, mielőtt a film animációja befejeződött volna. Mivel a szörny csak a film animált jeleneteiben létezett, az animátor halála miatt a szörny teljesen eltűnt a filmből.
Kérdések és válaszok
K: Mi az eredete a "deus ex machina" kifejezésnek?
V: A "deus ex machina" kifejezés az ókori Görögország színházából származik. Ez egy ókori görög kifejezés latin változata ἀנὸ לחקבםῆע טוע, ami azt jelenti, hogy "az isten a gépből". Ez egy darura utal, amelyet arra használtak, hogy az isteneket dróton szállítsák a színpadra.
K: Hogyan látta Arisztotelész ezt a cselekménybeli eszközt?
V: Arisztotelész a Poétikájában bírálta ezt a cselekménybeli eszközt. Azzal érvelt, hogy a cselekmény megoldásának a darab logikáját kell követnie, és nem valami e logikán kívüli dologtól kell származnia. Úgy vélte, hogy ez valószínűtlen, és a tragédián kívül kell lennie, mint például Szophoklész Oidipuszában.
K: Mi a deus ex machina példája Euripidész Alkésztisz című darabjában?
V: Euripidész Alkésztisz című darabjában a hősnő hajlandó feladni a saját életét, hogy megkímélje férje, Admetosz életét. A végén megjelenik Héraklész, és elragadja Alkésztiszt a Haláltól, visszaadva neki az életet és Admetosznak. Ez egy példa a deus ex machina alkalmazására, amikor egy lehetetlennek tűnő problémát hirtelen olyan eszközökkel oldanak meg, amelyek nem követik a normális logikát.
K: Milyen más modern példák vannak erre a dramaturgiai eszközre?
V: Számos példa van erre a drámai eszközre a modern filmekben és regényekben. Például H. G. Wells A világok háborúja című művében a Földet megtámadó idegeneket hirtelen baktériumok ölik meg; vagy a Monty Python és a Szent Grál című filmben viccet csinálnak abból, amikor a hősök épphogy megmenekülnek egy animált szörnyetegtől, mert annak animátora meghalt, mielőtt befejezte volna az animációját, ami miatt a szörny teljesen eltűnik a filmjelenetekből.
K: Miben különbözik a deus ex machina más típusú cselekményvezetési eszközöktől?
V: A deus ex machina abban különbözik a többi cselekménytípustól, hogy egy lehetetlennek tűnő problémát hirtelen megoldanak olyan eszközökkel, amelyek nem követik a szokásos logikát vagy érvelést - általában valamilyen külső erő vagy beavatkozás, amely éppen a megfelelő pillanatban lép működésbe, és gyorsan megoldja a dolgokat anélkül, hogy valódi magyarázatot adnának arra, hogyan történt ez ilyen gyorsan vagy könnyen (ezért kritizálta Arisztotelész).
K: Mi köze van Médeiának a deus ex machinához?
V: Euripidész Médeiájában a deus ex machinát arra használják, hogy elvigyék Médeiát (aki embereket és csecsemőket gyilkolt) a férjétől, Iaszóntól a biztonságba és a civilizációba, Athénba - így oldva meg egy lehetetlennek tűnő problémát anélkül, hogy logikus magyarázat lenne arra, hogy ez ilyen gyorsan vagy könnyen bekövetkezett .
