Defensin
A defenzinek kis kationfehérjék, amelyek állatokban és növényekben találhatók. Ezek a gazdaszervezet védelmi peptidjei. Baktériumok, gombák és számos vírus ellen hatnak.
A defenzinek 18-45 aminosavból állnak, köztük hat-nyolc konzervált ciszteinmaradványból. Az immunrendszer sejtjei rendelkeznek ezekkel a peptidekkel, hogy segítsenek elpusztítani a fagocitált baktériumokat. E sejtek közé tartoznak a neutrofil granulociták és szinte valamennyi hámsejt. A legtöbb defenzin a mikrobiális sejtmembránhoz kötődve fejti ki hatását. Ha már ott vannak, apró lyukakat képeznek a membránon, amelyek lehetővé teszik a létfontosságú ionok és tápanyagok kiszivárgását.
A humán béta-defenzin HBD-2 monomer és dimer szerkezete
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a defensin?
V: A defensin egy kis kationos fehérje, amely állatokban és növényekben található, és a gazdaszervezet védelmi peptidjeként szolgál.
K: Milyen kórokozók ellen küzdenek a defenzinek?
V: A defenzinek baktériumok, gombák és számos vírus ellen működnek.
K: Hány aminosavból állnak jellemzően a defenzinek?
V: A defenzinek 18-45 aminosavból állnak.
K: Mi a célja a ciszteinmaradványoknak a defenzinekben?
V: A defenzinekben hat-nyolc konzervált ciszteinmaradék található.
K: Az immunrendszer mely sejttípusai tartalmaznak defenzineket?
V: A neutrofil granulociták és szinte minden hámsejt tartalmaz defenzineket, hogy segítsenek elpusztítani a fagocitált baktériumokat.
K: Hogyan ölik meg a defenzinek a baktériumokat?
V: A legtöbb defenzin úgy működik, hogy a baktérium sejtmembránjához kötődik, és apró lyukakat hoz létre a membránban, ami a létfontosságú ionok és tápanyagok kiszivárgását okozza.
K: Csak az állati sejtek tartalmaznak defenzineket?
V: Nem, mind az állati, mind a növényi sejtek tartalmaznak defenzineket.
