Rágalmazás: definíció, példák és jogi következmények
Rágalmazás: világos definíció, valós példák és jogi következmények — mikor minősül becsületsértésnek, hogyan perelhetünk, és milyen szankciókra számíthat az elkövető?
A rágalmazás olyan mondás vagy írás egy másik személyről, amely sérti a jó hírnevét. Általában, amikor az emberek a rágalmazás szót használják, az azt jelenti, hogy az állítás nem igaz. Ebben az esetben ez törvénybe ütközhet. A rágalmazásnak minősülő állítást becsületsértésnek nevezzük, és az érintett személy jogi lépéseket tehet ellene.
Ahhoz, hogy egy állítás becsületsértő legyen, nem véleményt, hanem tényt kell állítania. Például az a kijelentés, hogy „Mr. Jones aljas” jellemzően nem minősül rágalmazásnak, mert ez a beszélő véleménye, érzelmi megítélése. Ha azonban valaki azt mondja, hogy „Mr. Jones cukorkát lop a gyerekektől”, akkor a kijelentés rágalmazó lehet abban az esetben, ha nem igaz: ez egy konkrét tényre vonatkozó állítás, és sérti a személy jó hírnevét.
Ha egy becsületsértő állítást leírnak, például egy könyvben vagy újságban, azt gyakran rágalmazásnak (írtrágalmazásnak, angolul „libel”) nevezik. Ha ugyanezt hangosan kimondják, akkor általában szóbeli rágalmazásról (angolul „slander”) beszélünk. A rágalmazás áldozata beperelheti azt a személyt, aki a rágalmazást írta vagy mondta; a per célja lehet a jó hírnév helyreállítása és kártérítés követelése.
A rágalmazás nem ritkán használatos a megfélemlítés eszközeként is: hamis vagy megtévesztő állításokkal próbálnak valakit elriasztani, elérni munkahelyi, üzleti vagy személyes előnyt, vagy befolyásolni közvéleményt.
Példák
- Valaki nyilvánosan azt állítja, hogy egy vállalkozó adócsalást követett el, de nincs rá bizonyíték — ez rágalmazó lehet.
- Magánlevelezésben terjesztik, hogy egy magánszemély erőszakos bűncselekményt követett el, miközben ez nem igaz — szintén becsületsértés.
- Blogbejegyzésben hamisan vádolnak meg valakit lopással vagy hűtlen kezeléssel; ha az állítás téves, a sértett jogi útra terelheti az ügyet.
Jogi következmények és védekezés
- Civil jogi következmények: a sértett kérheti a helyreigazítást, bocsánatkérést, járhat kártérítéssel és nem vagyoni kártérítéssel (pl. jóhírnév sérelméért járó sérelemdíj) is. A bíróság elrendelheti a hamis állítás eltávolítását, publikálását vagy a közlés korlátozását.
- Büntetőjogi vonatkozás: egyes jogrendszerekben a súlyos rágalmazás bűncselekménynek is minősülhet, ami pénzbírságot vagy egyéb büntetést vonhat maga után.
- Védekezési lehetőségek: általános védekezés a kijelentés igazolása (azaz bizonyítani lehet, hogy a közölt tény igaz), az őszinte meggyőződés (jóhiszemű állítás), közérdeklődésre számot tartó tényközlés jogosultsága, illetve bizonyos esetekben jogi védettség (például parlamenti mentesség, sajtószabadságból fakadó kivételek). Fontos: a védekezés részletei országspecifikusak.
- Követelmények a bizonyításnál: sok helyen a sértettnek kell bizonyítania, hogy az állítás hamis és hogy az kárt okozott. Más jogrendszerekben a terhelés a rágalmazót terheli, hogy bizonyítsa az állítás igazát.
Mit tehet az áldozat?
- Gyűjtsön bizonyítékokat: mentse el az üzeneteket, képernyőfotókat, újságcikkeket, kommenteket, hangfelvételeket és minden releváns adatot.
- Kérjen helyreigazítást vagy bocsánatkérést a közlőtől; sok esetben ez békés rendezéshez vezethet.
- Értesítse a platformot vagy a kiadót (közösségi média, weboldal, sajtóorgánum), mert sok szolgáltató eltávolítja a rágalmazó tartalmat vagy felfüggesztheti a felhasználót.
- Forduljon jogi képviselőhöz vagy a rendőrséghez, ha a helyzet súlyos vagy ha a személyes biztonság veszélyben van.
- Ne terjessze tovább a rágalmazó állításokat: az ismétlés is jogi következményekkel járhat.
Fontos megjegyezni, hogy a rágalmazásra vonatkozó szabályok és eljárások országonként eltérnek. Ha konkrét ügyben szükséges pontos jogi tanács, érdemes helyi jogi szakemberhez fordulni.
Rágalmazási törvények
A rágalmazási törvények nem minden országban azonosak. A legtöbb országban ez polgári jogi bűncselekménynek minősül. Egyes országokban bűncselekménynek minősül. Sok országban a bizonyítási teher azt a személyt terheli, aki azt állítja, hogy valaki rágalmazza őt. Ez azt jelenti, hogy neki kell bizonyítania, hogy a róla szóló állítás hamis. Angliában azonban ez fordítva van. Ha valaki azt állítja, hogy egy állítás rágalmazás, akkor annak a személynek kell bizonyítania, aki az állítást tette, hogy az igaz.
Kérdések és válaszok
K: Mi a rágalmazás?
V: Rágalmazás az, amikor valaki olyasmit mond vagy ír egy másik személyről, ami sérti a jó hírnevét.
K: A rágalmazás törvénybe ütközik?
V: Igen, a rágalmazás törvényellenes.
K: Mi a becsületsértő kijelentés?
V: A becsületsértő állítás az, amely vélemény helyett ténynek állítja be magát, és nem felel meg a valóságnak.
K: Lehet-e egy vélemény becsületsértő?
V: Nem, egy vélemény nem lehet rágalmazó, mivel az személyes meggyőződés.
K: Mi a rágalmazás?
V: A rágalmazás olyan rágalmazó kijelentés, amelyet írásban, például könyvben vagy újságban tesznek közzé.
K: Mi a rágalmazás?
V: A rágalmazás olyan becsületsértő kijelentés, amelyet hangosan kimondanak.
K: Perelhet-e valaki rágalmazásért?
V: Igen, a rágalmazás áldozata beperelheti azt a személyt, aki a rágalmazást írta vagy mondta.
Keres