Aaron Nimzovich (1886. november 7. – 1935. március 16.) lett származású dán zsidó sakknagymester és nagy hatású sakkíró volt. Ő volt a hipermodernek legjelentősebb alakja. Szülővárosa Riga volt, később Németországban és Dániában élt, végül Koppenhágában hunyt el.

"Játékosként a világranglista harmadik helyezettje volt... 1925 és 1930 között; újítóként megalapította a hipermodern sakkiskolát; oktatókönyvek írójaként páratlan volt a maga korában".p272

Élete és versenypályafutása

Nimzowitsch a 20. század elején vált ismertté a nemzetközi versenyszkálán. Bár sohasem volt világbajnok, rendszeresen szerepelt az élmezőnyben, és több nagy tornán ért el előkelő helyezéseket. Életművét nemcsak a versenyeredményei, hanem sakkelméleti munkái tették maradandóvá. Karakteres és vitatott személyiség volt: egyesek zseniális elméleti újítóként ünnepelték, mások hajlamosnak tartották a polemizálásra és önfényezésre.

Sakkelmélet és fő művei

A sakkstratégiáról írt egy fontos szöveget My System: a chess treatise címmel, amelyet a mai napig nagyra tartanak. Ez a modern pozíciós sakk egyik alapja, és azóta a legtöbb sakkmester olvassa. Ebben reagált Siegbert Tarrasch klasszikusabb nézeteire, és kidolgozta a hipermodern elvek gyakorlati alkalmazását.

Főbb elmei közé tartozik, hogy a központ megszerzését nem feltétlenül gyalogok közvetlen tolongásával kell elérni, hanem figurákkal és a centrum indirekt irányításával; a fianchetto-bibák alkalmazása; a prophylaxis (előrelátó védekezés) elve; a túlvédés (overprotection) és a blokkírozás (blockade) fontossága. Ezek az ötletek alapvetően formálták a 20. századi sakkszemléletet.

Később megírta a Chess praxis (1929) című művét, amely az elképzeléseit a gyakorlatban bemutató játszmáinak gyűjteménye. Mindkét könyvet sok nyelvre lefordították, és generációk tanultak belőlük.

Megnyitások és stílus

Néhány megnyitás neve Nimzowitschhez kötődik: legismertebb talán a Nimzo-indiai védelem (angolul Nimzo-Indian Defense), amelyet 1.d4 Nf6 2.c4 e6 3.Nc3 Bb4 kezdéssel azonosítanak. Emellett a névhez kapcsolódik a Nimzowitsch-védelem (1.e4 Nc6) elnevezés is. Játéka általában pozíciós, gyakran alkalmazta a fianchetto-t és a hosszútávú, indirekt nyomásgyakorlást a központ ellen.

Kapcsolatok, viták és örökség

Nimzowitsch gyakran vitatkozott kortársaival, különösen a klasszikus megközelítést képviselő Tarrasch-csal. A hipermodern mozgalom más jelentős alakjai közé tartozott Richard Réti és Savielly Tartakower, akik közösen újfajta szemléletet vezettek be: a sakkban a figurák dinamikus szerepét és az indirekt technikákat hangsúlyozták.

Nimzovicsról Ray Keene angol nagymester sakkéletrajzot írt, amelyet 1986-ban oroszra is lefordítottak. Művei és gondolatai ma is alapvető részei a sakkirodalomnak, és hatásuk a modern megnyitáselméletben és a posztgraduális sakkoktatásban egyaránt tetten érhető.

Összegzés

Aaron Nimzowitsch olyan elméleti újításokat vezetett be, amelyek jelentősen kitágították a sakk értelmezési kereteit: a centrum indirekt megszerzésének, a fianchettonak, a prophylaxisnak és a túlvédésnek az elvei ma is a posztgraduális sakktanítás alapvető elemei. Könyvei — különösen a My System — továbbra is kötelező olvasmányok minden komolyabb sakkozó számára.