Agyidegek
A koponyaideg minden olyan ideg, amely közvetlenül az agyhoz vagy az agytörzshöz kapcsolódik. Ez különbözik a gerincvelői idegektől, amelyek a gerincvelő szakaszaihoz kapcsolódnak. A koponyaidegek közvetlenebbül közvetítik az információkat az agy és a test (többnyire a fej és a nyak részei) között.
Minden koponyaideg párban létezik, és a központi idegrendszer mindkét oldalán jelen van. Minden koponyaideg a nyak első csigolyája (nyakcsigolya) felett jelenik meg.
Az emberben tizenkét koponyaidegpár van. Számozásuk római számokkal I-XII, az agy elülső részétől az agy hátsó részéig, ahol az agytörzs található, a sorrendjük alapján történik.
Koponyaidegek címkékkel
Funkció
A koponyaidegek elsősorban a fej és a nyak területén található helyeket látják el motoros és érzékszervi ingerekkel. Ez az érzékszervi ingerlés olyan érzéseket foglal magában, mint a hőmérséklet, az érintés, az ízlelés, a látás, a szaglás, az egyensúly és a hallás.
Szaglás (I)
A szaglóideg (CN 1) a szagokról szóló információkat az orrból az agyba küldi. Az agyban ez az információ feldolgozásra kerül, és szaglássá, azaz szaglássá alakul. A szaglóideg egy afferens érzékelőideg, ami azt jelenti, hogy a külvilágból vesz fel információkat, és azokat a központi idegrendszerbe küldi.
Szerkezet
A szaglóideg a legrövidebb agyideg. Ez az egyik a két agyideg közül, amely nem kapcsolódik az agytörzshöz, a másik a látóideg (CN 2).
A szaglóideg nem egyetlen ideg, hanem neuronok csoportja, amelyek együtt dolgoznak ugyanazon feladat elvégzésén. A szaglóidegek az orrüregben elágazva indulnak. Innen az orrüreg tetején keresztül felfelé nyúlnak, és csatlakoznak a szaglógumóhoz.
A szaglóideg egyedülálló, mert ez az egyetlen olyan agyideg, amely sérülés esetén képes regenerálni saját részeit.
Az érzés útja
Az aromáknak nevezett szagmolekulák az orrba és az orrüregbe jutnak. Itt a szagló neuronok érzékelik őket. Ezek az idegsejtek az orrüreg bélése mentén ágaznak el. A szaglóneuronok felveszik a szagmolekulákból érkező jeleket, és elektromos jeleket, úgynevezett akciós potenciálokat hoznak létre. Az akciós potenciálok az orrüreg tetején, más néven a bölcsőlemezen keresztül haladnak felfelé a szaglóneuronokon. Miután áthaladtak a bordallemezen, a szagló neuronok az akciós potenciálokat a szaglógumóba küldik. Innen a jelek a szaglótraktuson keresztül az agy különböző részeibe jutnak el. Egyes jelek például a homloklebenybe jutnak, ahol a szagokat azonosítják és címkézik.
Ennek az útvonalnak a károsodása anoszmiát, azaz a szaglás képességének elvesztését okozhatja.
Vízió (II)
A látóideg (CN II) továbbítja a látási információkat a retináról az agyba.
Szemmozgás (III, IV, VI)
Az oculomotoros ideg (CN III) a szem mozgásával kapcsolatos legtöbb izmot irányítja, beleértve a szemhéjakat és a pupilla irányítását. A trochlearis ideg (CN IV) és az abducens ideg (CN VI) egy-egy szemizomért felelős.
Arcérzés, állkapocs mozgása (V)
A trigeminális ideg (CN V) azért kapta a "trigeminális" nevet, mert 3 részből áll. Ezek a részek együttesen felelősek az arc érzékeléséért és a nagyobb arcmozgásokért, mint például a harapás és a rágás.
Arckifejezés (VII)
Az arcideg (CN VII) az arckifejező izmokat irányítja, és segít az ízérzékelés továbbításában a nyelv hátsó részéből és a szájból.
Hallás és egyensúly (VIII)
A vestibulocochlearis ideg (CN VIII) továbbítja a hang- és egyensúlyi (egyensúlyi) információkat a belső fülből az agyba.
Orális érzékelés, ízlelés és nyáltermelés (IX)
A glosszofaringeális ideg (CN IX) egy vegyes ideg, amely az érzékszervi és motoros információk széles skáláját hordozza.
A szív és az emésztés szabályozása (X)
A nervus vagus (CN X) lehetővé teszi a szív és az emésztőrendszer paraszimpatikus szabályozását. Ez a leghosszabb ideg a vegetatív idegrendszerben az emberi testben.
A váll felemelése és a fej elfordítása (XI)
A járulékos ideg (CN XI) egy koponyaideg, amely a szegycsont- és a trapézizmot irányítja.
Nyelvi mozgás (XII)
A hypoglosszális ideg (CN XII) részt vesz a beszédhez és nyeléshez szükséges nyelvmozgások szabályozásában.
A fej anatómiája a szaglóideggel, beleértve az orrüreg, a szaglóidegek, a szaglólemez, a szaglógumó és a szaglótraktus feliratozását is
Az agyból kivezető utak
Az agyat elhagyva a koponyaidegek a koponyán belül haladnak. Néhányuknak el kell hagyniuk ezt a csontos rekeszt, hogy elérjék rendeltetési helyüket. Az idegek gyakran a koponyában lévő lyukakon, az úgynevezett foraminákon keresztül haladnak át. Más idegek csontos csatornákon, csont által körülzárt hosszabb járatokon keresztül haladnak. Ezekben a foramina és csatornákban egynél több koponyaideg is lehet, és erek is lehetnek bennük.
Kérdések és válaszok
K: Mi az az agyideg?
V: A koponyaideg minden olyan ideg, amely közvetlenül az agyhoz vagy az agytörzshöz kapcsolódik.
K: Miben különbözik a koponyaidegek kötődése a gerincvelői idegektől?
V: A gerincvelői idegek a gerincvelő szakaszaihoz kapcsolódnak, míg a koponyaidegek közvetlenül az agyhoz vagy az agytörzshöz.
K: A koponyaidegek a test mely részei között közvetítenek többnyire információt?
V: A koponyaidegek leginkább a fej és a nyak részei között közvetítenek információkat.
K: Hány koponyaidegpár van jelen az emberben?
V: Az emberben tizenkét koponyaidegpár található.
K: Hol jelennek meg a koponyaidegek a testben?
V: Az összes koponyaideg a nyak első csigolyája (nyakcsigolya) felett jelenik meg.
K: Hogyan számozzák a koponyaidegeket?
V: A koponyaidegeket római számokkal I-XII. számozással számozzák az agy elülső részétől a hátsó részig, ahol az agytörzs található, a sorrendjük alapján.
K: A koponyaidegek a központi idegrendszer mindkét oldalán jelen vannak?
V: Igen, minden koponyaideg párban létezik, és a központi idegrendszer mindkét oldalán jelen van.
