Count of Flanders
Flandria grófja a 9. századtól az 1790-es francia forradalomig Flandria megye uralkodója vagy vezetője volt. Az első gróf I. Baldwin "Vaskar" volt. A korai grófok határainak kiterjesztésével sikerült Flandria függetlenségét megőrizni. Később a természetes határok hiánya lehetővé tette a betolakodók bejutását Flandriába. Flandria grófjai mindig is a vadászattal és a vadászterületeik megőrzésével foglalkoztak. Ezért sokukat erdésznek nevezték. Az utolsó gróf II. 1795 után Flandria mint grófság már nem létezett.
Flandria grófjainak listája
1. Flandriai Ház
- I. Baldwin Vaskar (863-879), aki feleségül vette Kopasz Károly lányát, Juditot.
- Kopasz II. kopasz (879-918), I. Baldwin és Judit fia.
- I. Nagy Arnulf (918-964), II. Baldwin fia, együtt:
- III. Baldwin (958-962), I. Arnulf fia
- II. Arnulf (964-988), III. Baldwin fia
- IV. szakállas Baldwin (988-1037), II. Arnulf fia.
- V. Baldwin de Lille (1037-1067), IV. Baldwin fia.
- VI. Baldwin (1067-1070), V. Baldwin fia, Hainaut grófja.
- III. Arnulf (1070-1071), VI. Baldwin fia, Hainaut grófja
- I. Róbert, a fríz (1071-1093), V. Baldwin fia.
- II. Róbert (1093-1111), I. Róbert fia
- Hapkin VII. Baldwin (1111-1119), II. Róbert fia.
Estridsen ház
- I. Jó Károly (1119-1127), VII. Baldwin unokatestvére, akit ő jelölt ki.
Normandiai ház
- I. Clito Vilmos (1127-1128), V. Baldwin dédunokája, akit VI.
Elzászi Ház vagy Metzi Ház
- Theodoric (1128-1168), I. Róbert unokája, akit VI. Lajos francia király elismert
- I. Fülöp (1168-1191), Theodorik fia.
- I. Margit (1191-1194), Theodoric lánya,
- férjével, Hainaut-i Baldwinnal közösen
2. Flandriai ház
- VIII. Baldwin (1191-1194), I. Margit férje, VI. Baldwin apai ági dédunokája, szintén Hainaut grófja.
- IX. Baldwin (1194-1205), VIII. Baldwin fia, Konstantinápoly latin császára is.
- I. Johanna (1205-1244), IX. Baldwin lánya, a következő személyekkel közösen
- Ferdinánd (1212-1233)
- Thomas (1237-1244)
- II. Margit (1244-1278), Johanna húga, előbb IV. Avesnes-i Burchardhoz, majd Dampierre-i Vilmoshoz ment feleségül.
- második házasságából származó fiaival, Dampierre-i III. Vilmossal (1247-1251) és Dampierre-i Guy-val (1251-1305) együtt.
1244-ben Flandria és Hainaut grófságát II. Margit fiai, I. Avesnes-i János és III. dampierre-i Vilmos féltestvérek követelték maguknak a flandriai és hainaut-i örökösödési háborúban. 1246-ban IX. Lajos francia király Vilmosnak ítélte oda Flandriát.
Dampierre-ház
- I. Vilmos (1247-1251), II. Margit és II. dampierre-i Vilmos fia.
- I. Guy (1251-1305), II. Margit és II. dampierre-i Vilmos fia, Namur grófja is.
- III. Róbert ("Flandria oroszlánja") (1305-1322), Guy fia.
- I. Lajos (1322-1346), III. Róbert unokája.
- II. Lajos (1346-1384), I. Lajos fia.
- III. Margit (1384-1405), II. Lajos lánya,
- férjével, II. Fülöppel közösen
Burgundi ház
- Rettenthetetlen János (1405-1419), III. Margit és II. burgundiai Fülöp fia.
- III. jó Fülöp (1419-1467), János fia.
- Bátor II. Károly (1467-1477), Jó Fülöp fia.
- Gazdag Mária (1477-1482), Bátor Károly lánya, férjével, I. Maximiliánnal, Szent Római császárral együtt.
Habsburg-ház
- IV. Szép Fülöp (1482-1506), Mária és Maximilian fia.
- III. Károly (1506-1555), Fülöp fia, egyben Szent Római császár (V. Károlyként) és spanyol király (I. Károlyként).
V. Károly 1549-ben kihirdette a pragmatikus szankciót, amely örökre egyesítette Flandriát a többi alföldi uradalommal egy személyi unióban. Amikor a Habsburg-birodalmat felosztották V. Károly örökösei között, Németalföld, köztük Flandria a Habsburg-ház spanyol ágából származó II. spanyol Fülöphöz került.
- V. Fülöp (1555-1598), III. Károly fia, aki II. Fülöpként Spanyolország királya is volt.
- Izabella Clara Eugénia (1598-1621), II,
- férjével, Albert osztrák főherceggel közösen)
- VI. Fülöp (1621-1665), III. Fülöp unokája, aki IV. Fülöpként Spanyolország királya is volt.
- IV. Károly (1665-1700), IV. Fülöp fia, aki II. Károlyként Spanyolország királya is volt.
- VII. Fülöp (Bourbon-ház) (1700-1706), IV. Fülöp dédunokája.
1706 és 1714 között Flandriát az angolok és a hollandok szállták meg a spanyol örökösödési háború idején. A hűbérbirtokot a Habsburg-ház és a Bourbon-ház követelte magának. 1713-ban az utrechti békeszerződés rendezte az örökösödést, és Flandria megye a Habsburg-ház osztrák ágához került.
- V. Károly (1714-1740), III. Fülöp dédunokája, szintén szent római császár (választófejedelem).
- Mária Terézia (1740-1780), IV. Károly lánya, IV. Károly leányával együtt.
- I. Ferenc (1740-1765)
- I. József (1780-1790), Mária Terézia és I. Ferenc fia.
- Leopold (1790-1792), Mária Terézia és I. Ferenc fia.
- II. Ferenc (1792-1835), Leopold fia, szintén szent római császár.
A címet eltörölték, miután a forradalmi Franciaország 1795-ben annektálta Flandriát. II. Ferenc az 1797-es Campo Formio-i szerződésben lemondott a Németalföldre vonatkozó igényéről. A terület a napóleoni háborúk végéig Franciaország része maradt.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Flandria megye uralkodója/vezetője?
V: Flandria megye uralkodója/vezetője Flandria grófja volt.
K: Mikor uralkodott vagy vezette Flandria grófja Flandriát?
V: Flandria grófja a 9. századtól az 1790-es francia forradalomig uralkodott vagy vezette Flandriát.
K: Ki volt Flandria első grófja?
V: Flandria első grófja I. Baldwin "Vaskar" volt.
K: Mit tettek a korai grófok Flandria függetlenségének megőrzése érdekében?
V: A korai grófok kiterjesztették Flandria határait, hogy megőrizzék függetlenségét.
K: Miért hívtak sok flandriai grófot erdésznek?
V: Sok flandriai grófot azért neveztek erdésznek, mert a vadászattal és a vadászterületeik megőrzésével foglalkoztak.
K: Ki volt Flandria utolsó grófja?
V: Az utolsó flandriai gróf II.
K: Flandria mint grófság létezik még ma is?
V: Nem, Flandria 1795 után már nem létezik megyeként.