A szaruhártya a szem elülső, átlátszó része, amely védi a belső szemrészeket és jelentős szerepet játszik a fénytörésben. A szaruhártya fedi a szivárványhártyát, a pupillát és a szem elülső kamráját. Ez egy különleges szövetforma: átlátszó, nincsenek benne erek, ugyanakkor gazdag érzetátvivő ideghálózattal rendelkezik — az idegek a corneában nincsenek mielinhüvellyel, ezért a sérülés fájdalmas.

Felépítése (rétegek)

A szaruhártya több jól elkülöníthető rétegből áll. A főbb rétegek fentieken túl:

  • Epithelium – több sejtrétegű felszín, amely gyorsan képes regenerálódni; fontos a mechanikai védelem és a könnyfilmelválasztás szempontjából.
  • Bowman-membrán (anterior limiting lamina) – vékony, nem sejtes réteg, mely alátámasztja az epitheliumot.
  • Stroma – a cornea tömegének mintegy 90%-át adja; kollagénrostokból és keratocytákból áll, a rostok rendezettsége biztosítja az átlátszóságot.
  • A Dua-réteg – a szaruhártya újonnan felfedezett (2013) vékony, erős rétege, amely a stroma és a Descemet-membrán között helyezkedik el; vastagsága mikrométeres nagyságrendű és mechanikai jelentősége klinikailag releváns lehet.
  • Descemet-membrán – a hátsó bazális membrán, amely rugalmasságot és mechanikai védelmet ad a belső sejtrétegnek.
  • Endothelium – egyrétegű sejtborítás a belső felszínen; pumpafunkciója tartja szárazon a szaruhártya stromáját, így megőrződik annak átlátszósága. Ezek a sejtek korlátozottan osztódnak, ezért az endothel-károsodás maradandó problémát okozhat.

Funkciói

A szaruhártya egyik legfontosabb szerepe a fénytörés. A kornea és a lencse együtt megtörik a szemre érkező fényt, a szaruhártya adja a fénytörés mintegy kétharmadát (kb. 40 dioptria). A pontos görbület és átlátszóság szükséges ahhoz, hogy a kép élesen a retinára vetüljön.

Emellett mechanikai védelmet nyújt a külső behatásokkal és fertőzésekkel szemben, részt vesz a fény szűrésében, és a könnyfilmhez kapcsolódva biztosítja a szemfelszín simaságát és optikai minőségét.

Klinikai jellemzők és diagnosztika

  • Átlátszóság és vérellátás hiánya: a cornea érmentes, ami szükséges az átlátszósághoz; ez azonban befolyásolja a gyógyulási és immunválaszokat.
  • Idegek: a szaruhártya igen érzékeny; a trigeminus (V.) ideg ágainak végágai érzékelik a fájdalmat és reflexeket indítanak (pl. pislogás).
  • Vizsgálatok: réslámpás vizsgálat, fluoreszcein festés (epithelhiányok kimutatására), pachymetria (vastagságmérés), topográfia/tomográfia (felszín és görbület feltérképezése), specular mikroszkópia (endothelsejtszám).

Gyakori betegségek és problémák

  • Keratitis – fertőzéses vagy nem fertőzéses gyulladás; baktériumok, vírusok (pl. HSV), gombák vagy paraziták (Acanthamoeba) okozhatják.
  • Keratoconus – progresszív elvékonyodás és kúp alakú kiboltosulás, amely torz látást eredményez.
  • Endothelialis dystrophiák (például Fuchs) – az endothelium működésének romlása miatt corneális ödéma, látáscsökkenés alakulhat ki.
  • Sérülések, fekélyek – mechanikai vagy vegyi sérülés, valamint kontaktlencse-használathoz köthető problémák.

Kezeések és beavatkozások

  • Gyógyszeres kezelés: helyi antibiotikumok, antivirális szerek, gyulladáscsökkentők és szemcseppek a könnyfilm stabilizálására.
  • Refraktív műtétek: LASIK, PRK és egyéb eljárások a refrakció korrigálására; ezek a műtétek a corneát alakítják át.
  • Speciális kezelések: kollagén cross-linking keratoconus kezelésére, amely lassíthatja a progressziót.
  • Szaruhártya-átültetés: teljes réteges (penetráló keratoplasztika) és réteges (lamelláris: DALK, DSEK, DMEK) technikák az érintett rétegek szerint. A donációs szövet gyakran nagyon jó vizuális eredményt ad.

Gyógyulás és megelőzés

Az epithelium gyorsan képes regenerálódni, ezért kisebb felszíni sérülések általában jól gyógyulnak. A stromalis sérülés hegesedéssel járhat, ami maradandó látásromlást okozhat. Az endothelsejtek korlátozott regenerációja miatt az endothelkárosodás komoly következményekkel járhat (ödéma, szövődmények).

Megelőzésként fontos a helyes kontaktlencse-higiénia, a szem és a szaruhártya védelme mechanikai és vegyi ártalmaktól, valamint a korai orvosi vizsgálat fertőzés, fájdalom vagy látásromlás esetén.

A Dua-réteg a szaruhártya egy újonnan felfedezett rétege. Ezt 2013 júniusában írták le. Ez a szaruhártya hatodik felfedezett rétege. Vékonysága ellenére a réteg nagyon erős, és a levegő nem jut át rajta. Klinikai jelentősége a sebészeti gyakorlatban (például lamelláris beavatkozásoknál) továbbra is vizsgálat tárgya.