Copyleft jelentése, működése és licencelési alapelvei
Copyleft jelentése, működése és licencelési alapelvei — hogyan védi a szabad tartalmakat, kötelezi a megosztást és biztosítja a továbblicencelést.
Copyleft a szabad tartalmak és a szabad szoftverek licencelésének egy olyan megközelítése, amely a szerzői jog eszközeit használja fel annak biztosítására, hogy a művekkel járó szabadságok — például a használat, tanulmányozás, módosítás és újraelosztás joga — ne vesszenek el a későbbi felhasználások során. Nem a szerzői jog ellentéte, és nem azonos a közkincs fogalmával: a copyleft továbbra is szerzői jogi engedély, de a szerzői jogi jogosultságot arra használja, hogy kötelezze a terjesztőt és a szerzői jogutódokat bizonyos feltételek betartására (például a szabadságok megőrzésére).
Működési elv röviden
A copyleft lényege a "share-alike" (visszaosztás azonos feltételekkel) elv: ha valaki egy copyleft licenc alatt álló művet továbbad vagy nyilvánosságra hoz — akár változatlanul, akár módosított formában —, akkor a művet és annak származékait ugyanazzal (vagy kompatibilis) copyleft licenccel kell megjelölni. Ez megakadályozza, hogy valaki a közösség számára biztosított szabadságokat visszavonja azáltal, hogy a továbbfejlesztett verziót szigorúbb, korlátozóbb feltételek alá helyezi.
Alapelvek és kötelezettségek
- Szabadságok fenntartása: A licenc garantálja, hogy az alapvető szabadságok megmaradnak minden további terjesztésnél.
- Azonos vagy kompatibilis licenc: A továbbadott vagy publicált változatokat ugyanazzal a copyleft licenccel (vagy a licenc által engedélyezett kompatibilis feltételekkel) kell terjeszteni.
- Forrás biztosítása (szoftvereknél): Ha bináris formában terjesztenek szoftvert, általában mellékelni kell a forráskódot vagy meg kell adni, hogyan szerezhető be.
- Szerzői jogi és licencértesítések megtartása: A legtöbb copyleft licenc megköveteli az eredeti szerzői jogi megjegyzések és a licenc szövegének megtartását, valamint a módosítások jelölését.
Erős és gyenge copyleft
Nem minden copyleft egyforma:
- Erős copyleft: A GNU General Public License (GPL) tipikus példája: a program teljes forráskódjára és a származékos munkákra kiterjed a "ugyanazzal a licenccel" követelmény.
- Gyenge (vagy fájl-/komponens-szintű) copyleft: Ilyen a GNU Lesser General Public License (LGPL) vagy a Mozilla Public License: engedélyezi, hogy a copyleft alatt álló komponensek más, akár zárt környezetben is felhasználhatók legyenek anélkül, hogy az egész munka copyleft alá kerülne — gyakran csak a módosított komponensre kell alkalmazni a copyleft feltételeket.
Alkalmazási területek
A copyleftet használják szoftvereknél, dokumentumoknál, művészeti alkotásoknál és zenénél is. A gyakorlatban két gyakori típus különül el:
- Szoftver-copyleft: például a GNU General Public License és az ehhez kapcsolódó változatok (AGPL, LGPL).
- Kreatív-copyleft: például a Creative Commons Attribution-ShareAlike (CC BY-SA), amely könyvek, képek, videók és más kulturális/oktatási anyagok esetén alkalmazható.
Mítoszok és gyakori félreértések
Gyakran tévhit, hogy a copyleft megszünteti a szerzői jogot vagy hogy azt jelenti, hogy a mű "nyilvános domain". Valójában a copyleft a szerzői jogot használja fel feltételek előírására — tehát az alkotó fenntart bizonyos jogokat, de ezekkel a jogokkal biztosítja, hogy mások is élhessenek a szabadságokkal. Szintén gyakori a "vírusos" jelző: a copyleft share-alike hatása miatt a licenc feltételei átterjedhetnek a származékos művekre; ez szándékos célja a szabadságok megóvásának, de licenckompatibilitási kérdéseket is felvethet.
Előnyök és hátrányok
- Előnyök: megőrzi a felhasználói szabadságokat, elősegíti a közösségi együttműködést és a tudás megosztását; megelőzi a "bezárást" (lock-in) és a zártkörű továbbhasznosítást.
- Hátrányok: bizonyos esetekben csökkentheti a kereskedelmi felhasználás rugalmasságát, licenckompatibilitási problémákhoz vezethet, és némely szervezet vagy cég ódzkodik a copyleft fájdalmas következményeitől.
Kompatibilitás és joggyakorlat
A copyleft licencek kompatibilitása fontos kérdés: nem minden copyleft licenc engedi a kombinációt más licencekkel. Például a GPL szigorú feltételei miatt nem minden CC BY-SA típusú anyag kombinálható vele egyszerűen. A jogi érvényesíthetőség és végrehajtás terén az esetek bírói döntésekre, valamint licencgazdák (pl. Free Software Foundation) és közösségi szervezetek gyakorlati fellépésére támaszkodnak.
Hogyan válasszunk?
Választáskor mérlegelje a célokat: ha a fő cél a szabadságok tartós védelme és a közösségi újraelosztás ösztönzése, a copyleft (pl. GPL vagy CC BY-SA) jó választás lehet. Ha viszont fontos a maximális kompatibilitás és az, hogy mások zárt termékekben is felhasználhassák a munkát, egy megengedő (permissive) licenc lehet jobb (pl. MIT, BSD, CC BY). Szoftvernél a GPL család, kreatív tartalmaknál a CC BY-SA az elterjedtebb copyleft-megoldás.
Gyakori példák
Néhány gyakran használt copyleft licenc: a GNU General Public License (szoftverekhez) és a Creative Commons Attribution-ShareAlike (kreatív munkákhoz). Mindkettő jól dokumentált, széles körben elfogadott és jogi gyakorlat is épült köréjük.
Összefoglalva: a copyleft egy erőteljes eszköz a szellemi alkotások szabadságainak megőrzésére. A szerzői jogot nem eltörli, hanem célzottan használja annak érdekében, hogy a művek és azok származékai a jövőben is szabadon hozzáférhetők és módosíthatók maradjanak — megfelelő jogi feltételek mellett.
A copyleft szimbóluma. A szerzői jog szimbólum tükörképe.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a copyleft?
V: A copyleft a szabad tartalmak vagy szabad szoftverek licencének egy olyan típusa, amely a szerzői jogot használja fel arra, hogy megtiltja valaminek a megváltoztatását, átadását vagy eladását.
K: Miben különbözik a szerzői jogtól?
V: Míg a szerzői jog általában megtiltja valaminek a megváltoztatását, átadását vagy eladását, a copyleft a szerzői jogot használja arra, hogy ezeket a tevékenységeket engedélyezze.
K: Használható-e a copyleft olyan dokumentumok, például könyvek és zenék esetében?
V: Igen, mind a copyleft, mind a nem copyleft ("megengedő") licencek használhatók olyan dokumentumokhoz, mint a könyvek és a zene. Ezek mindig lehetővé teszik, hogy az emberek megváltoztassák a műveket, és más embereknek adják vagy eladják azokat.
K: A copyleft ugyanaz, mint a közkincs?
V: Nem, bár a kettő annyiban rokon, hogy mindkettő a tartalom licencelését foglalja magában. A copyleft az engedélyezés egy formája, míg a közkincs azt jelenti, hogy senki sem rendelkezik a mű jogával.
K: Milyen példák vannak a népszerű copyleft licencekre?
V: Népszerű példák a GNU General Public License és a Creative Commons Attribution-ShareAlike licenc.
K: Szükségem van a szerző engedélyére, ha copyleft licenc alapján szeretném felhasználni a művét?
V: Igen, a szerző engedélyére van szüksége ahhoz, hogy a szerző művét copyleft licenc alatt használhassa.
Keres