Konfliktusmegoldás

Kulturális alapú

A konfliktuskezelés mint szakmai gyakorlat és mint tudományos terület egyaránt rendkívül érzékeny a kulturális háttérre. A nyugati kulturális kontextusban, mint például Kanadában és az Egyesült Államokban, a sikeres konfliktusmegoldás általában a vitapartnerek közötti kommunikáció elősegítését és a mögöttes szükségleteiknek megfelelő problémamegoldást jelenti. Ezekben a helyzetekben a konfliktusmegoldók gyakran beszélnek arról, hogy meg kell találni a mindenki számára előnyös megoldást, vagy a kölcsönösen kielégítő forgatókönyvet (lásd Fisher és Ury (1981), Getting to Yes). Számos nem nyugati kulturális környezetben, például Afganisztánban, Vietnamban és Kínában szintén fontos a "mindenki számára előnyös" megoldások megtalálása, azonban az odajutás nagyon eltérő lehet. Ezekben a kontextusokban a vitapartnerek közötti közvetlen kommunikáció, amely kifejezetten a konfliktus tétjeivel foglalkozik, nagyon durvának tűnhet, ami súlyosbítja a konfliktust és késlelteti a megoldást. Inkább a vallási, törzsi vagy közösségi vezetők bevonásának, a nehéz igazságok közvetett, harmadik fél által történő közlésének és a történeteken keresztül történő javaslattételnek lehet értelme (lásd David Augsberger (1992), Conflict Mediation Across Cultures). A kultúrák közötti konfliktusokat gyakran a legnehezebb megoldani, mivel a vitapartnerek elvárásai nagyon eltérőek lehetnek, és sok lehetőség van a félreértésekre.

Állatokban

A konfliktusmegoldást nem embereken, például kutyákon, macskákon, majmokon, kígyókon, elefántokon és főemlősökön is tanulmányozták (lásd Frans de Waal, 2000). Az agresszió gyakoribb az állatok rokonai között és egy csoporton belül, mint a csoportok között. Ahelyett azonban, hogy távolságot teremtettek volna az egyedek között, a főemlősök az agresszív incidenst követő időszakban sokkal bensőségesebbek voltak. Ezek az intimitások ápolásból és a testkontaktus különböző formáiból álltak. A stresszreakciók, mint például a megnövekedett pulzusszám, általában csökkennek ezek után a békítő jelzések után. A különböző főemlősök, valamint számos más, csoportban élő faj is különböző típusú békéltető viselkedést mutat. A csoporton belüli egyedek közötti interakciót veszélyeztető konfliktusok megoldása szükséges a túléléshez, ezért erős evolúciós értékkel bír. Ezek az eredmények ellentmondanak a korábbi, létező elméleteknek az agresszió általános funkciójáról, azaz az egyedek közötti térteremtésről (amelyet először Konrad Lorenz javasolt), ami a jelek szerint inkább a csoportok közötti konfliktusok esetében érvényesül, mint a csoportokon belüli konfliktusoknál.

A főemlősökön végzett kutatások mellett a biológusok más állatokban is kezdik feltárni a megbékélést. Egészen a közelmúltig a nem főemlősöknél történő egyeztetéssel foglalkozó szakirodalom anekdotikus megfigyelésekből és nagyon kevés kvantitatív adatból állt. Bár a békés, konfliktus utáni viselkedést már az 1960-as évektől kezdve dokumentálták, csak 1993-ban Rowell említette először kifejezetten a békülést a vadjuhoknál. Azóta dokumentálták a megbékélést foltos hiénák, oroszlánok, delfinek, törpe mongúzok, házi kecskék és házi kutyák esetében.

Karrier

A konfliktusmegoldás a szakmai gyakorlat egyre bővülő területe, mind az Egyesült Államokban, mind világszerte. A konfliktusok egyre növekvő költségei miatt egyre gyakrabban vesznek igénybe harmadik feleket, akik választottbíróként, közvetítőként, közvetítőként, közvetítőként, ombudsmanként vagy konfliktuskezelőként szolgálhatnak a konfliktusok megoldására. Sőt, a segélyszervezetek és a fejlesztési szervezetek béketeremtő szakembereket is felvettek a csapataikba. Emellett számos nagy nemzetközi nem kormányzati szervezet is egyre nagyobb szükségét látja annak, hogy konfliktuselemzésben és -megoldásban képzett szakembereket alkalmazzon. Továbbá a területnek ez a bővülése azt eredményezte, hogy a konfliktuskezeléssel foglalkozó szakemberekre a legkülönbözőbb környezetben van szükség, például vállalkozásoknál, bírósági rendszerekben, kormányzati szerveknél nonprofit szervezeteknél, kormányzati szerveknél és oktatási intézményeknél, amelyek a világ minden táján szolgálatot teljesítenek.

Oktatás

Az egyetemek világszerte kínálnak konfliktuskutatással, -elemzéssel és -gyakorlással kapcsolatos tanulmányi programokat. A Cornell University School of Industrial and Labor Relations (ILR) ad otthont a Scheinman Institute on Conflict Resolutionnak, amely alap- és mesterképzést, valamint szakmai képzést kínál a konfliktuskezelés területén. További graduális programokat kínál a Georgetown Egyetem, az Eastern Mennonite University és a Trinity College Dublin. A George Mason Egyetem Konfliktuselemző és -megoldó Intézete alapképzést, tanúsítványt és mesterképzést kínál a konfliktuselemzés és -megoldás területén, valamint doktori programot a konfliktusfilozófia és a konfliktusmegoldás témakörében. A doktori programot elvégző hallgatók közül sokan kutatóként, elméletíróként, elemzőként, politikai döntéshozóként és felsőoktatási professzorként lépnek be a területre.

A hollandiai székhelyű Pax Ludens Alapítvány továbbá egy olyan szervezet, amely nemzetközi kapcsolatokkal kapcsolatos forgatókönyvek alapján konfliktusmegoldó szimulációkat állít össze, hogy a diákok megismerjék a nemzetközi politika világában a konfliktusok kialakulásának részleteit.

A konfliktusmegoldás egyre nagyobb érdeklődésre tart számot az Egyesült Királyság pedagógiájában, ahol a tanárokat és a diákokat egyaránt arra ösztönzik, hogy megismerjék azokat a mechanizmusokat, amelyek agresszív fellépést eredményeznek, és azokat, amelyek békés megoldásra vezetnek.

Az Egyesült Királyságban számos iskolában a konfliktusmegoldás mára a SEAL (Social and Emotional Aspects of Learning, a tanulás szociális és érzelmi aspektusai) program szerves részévé vált, mivel összhangban van a SEAL alapelveivel, amelyek a szociális készségek fejlesztésére és a saját érzések megértésére irányulnak.

Indiában az újdelhi Jamia Millia Islamia egyetemen működő Nelson Mandela Centre for Peace konfliktuselemzés és béketeremtés mesterképzést kínál.

Kapcsolódó oldalak

• Vitarendezés
• Kollaboratív jog
• Együttműködésen alapuló válás
• Párbeszéd
• Családterápia
• Személyközi kommunikáció
• Közvetítés
• Tárgyalás
• Talaq - a házasság utolsó lépése az iszlám jogtudományban.