Választottbíróság
A választottbíráskodás, az alternatív vitarendezés (ADR) egyik formája a viták bíróságon kívüli rendezésének egyik módja. A pereskedés költséges, időigényes és kiszámíthatatlan lehet. A választottbírósági eljárás során a vitában részt vevő felek megállapodnak abban, hogy a nézeteltérést egy semleges harmadik fél dönti el. Ez leggyakrabban egy három választottbíróból álló testület. Mindkét fél javasol egyet, majd a két választottbíró megegyezik a harmadik választottbíró személyében. A döntés többségi szavazással születik meg.
Választottbíróság (tárgyalás)
A választottbírósági eljárás magában foglalja mindkét fél előzetes megállapodását a választottbíró(k) döntésének betartására. Az eljárás magában foglal egy meghallgatást, amelyen mindkét fél meghallgatható. A választottbíró(k) megvizsgálja(k) az ügy bizonyítékait, és döntést hoz. Olyan döntést, amely mindkét félre nézve jogilag kötelező és a bíróságok előtt végrehajtható.
Közvetítés
Az alternatív vitarendezés másik formája a közvetítés. A közvetítés és a választottbíráskodás egyaránt semleges harmadik felet alkalmaz. Emiatt néha összekeverik őket. Az egyik különbség az, hogy a közvetítő nem hoz döntéseket. Ehelyett a közvetítő azon dolgozik, hogy mindkét fél megegyezzen. A választottbíráskodással ellentétben általában csak egy közvetítő van. A másik különbség az, hogy a közvetítés általában nem kötelező erejű. A közvetítést gyakrabban alkalmazzák kisebb viták esetén, vagy amikor az ügyet bizalmasan kezelik. Egyes joghatóságokban a közvetítésre van szükség, mielőtt az ügy bíróság elé kerülhet.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a választottbíráskodás?
V: A választottbíráskodás az alternatív vitarendezés (ADR) egyik formája, amikor a vitában álló felek megállapodnak abban, hogy a nézeteltérésről egy semleges harmadik fél dönt.
K: Milyen előnyei vannak a választottbíráskodásnak?
V: A választottbíráskodás gyakran olcsóbb, gyorsabb és kiszámíthatóbb, mint a peres eljárás. Emellett lehetővé teszi az érintett felek számára, hogy maguk válasszák ki a vitát rendező semleges harmadik felet.
K: A választottbírósági eljárás jogilag kötelező erejű?
V: Igen, a választottbírósági eljárás jogilag kötelező erejű. A választottbíró(k) által hozott döntés végleges, és nem fellebbezhető meg.
K: Hány választottbíró vesz részt általában a választottbírósági eljárásban?
V: A választottbírósági eljárásban általában három választottbíróból álló testület vesz részt. Mindkét fél javasol egyet, majd mindkét választottbíró megegyezik egy harmadik választottbíró személyében.
K: Hogyan születik a döntés a választottbírósági eljárásban?
V: A választottbírósági eljárás során a döntést a választottbírói testület többségi szavazással hozza meg.
K: Mi a különbség a választottbíráskodás és a peres eljárás között?
V: A pereskedés a jogviták bírósági úton történő rendezésének jogi eljárását jelenti, míg a választottbíráskodás során a vitában részt vevő felek megállapodnak abban, hogy a nézeteltérést egy semleges harmadik fél dönti el a bíróságon kívül.
K: Bármilyen típusú vita megoldható választottbírósági eljárással?
V: A legtöbb vitatípus megoldható választottbírósági eljárással, beleértve az üzleti és szerződéses vitákat, a munkaügyi kérdéseket, valamint a magánszemélyek vagy szervezetek közötti vitákat. Egyes viták azonban, például büntetőügyek, nem rendezhetők választottbírósági eljárással.
