Albert Coady Wedemeyer tábornok (1897–1989) amerikai katonatiszt volt a második világháború idején, aki elsősorban haditervezőként és a kínai hadszíntéren szerzett vezénylési és utánpótlási tapasztalatai miatt vált ismertté.
Korai élet és katonai pálya
Wedemeyer a nebraskai Omahában született 1897. július 9-én. Az Egyesült Államok katonai akadémiáján, West Pointban tanult, és 1919-ben diplomázott. A két világháború közötti időszakban különböző tiszti és törzsi beosztásokban szolgált, ahol elsősorban tervezési és logisztikai feladatokat látott el, ami előkészítette későbbi nagyobb felelősséggel járó kinevezéseit.
Haditervkészítés és a Győzelmi Program
A második világháború előestéjén Wedemeyer a hadügyminisztérium haditervezési osztályának törzstisztjeként dolgozott. 1941-ben ideiglenes alezredessé nevezték ki, és ő volt az 1941-es, úgynevezett Győzelmi Program (Victory Program) egyik meghatározó szerzője. A Győzelmi Program célja az volt, hogy átfogó, számszerűsített terveket adjon az amerikai hadsereg és ipar háborús mozgósításához: rögzítette a szükséges erők, fegyverzet és termelési kapacitások méretét, és megerősítette az európai hadszíntéren a német haderő legyőzését elsődleges célnak. Amikor az Egyesült Államok belépett a háborúba, a tervet elfogadták és tovább bővítették; Wedemeyer hozzájárulása fontos alapot adott a későbbi hadműveleti tervezéshez, többek között a nyugat-európai hadműveletek előkészítéséhez és a normandiai partraszállás tervének kidolgozásához.
Délkelet-Ázsia és Kína
1943-ban Wedemeyer a Délkelet-ázsiai Színházban a Délkelet-ázsiai Parancsnokság (SEAC) legfőbb szövetséges parancsnokának, Lord Mountbattennek lett vezérkari főnöke. Később, 1944 és 1946 között Csiang Kaj-sek tábornok vezérkari főnökeként és a SEAC parancsnoksága alá tartozó Kínában állomásozó amerikai erők parancsnokaként szolgált. A Joseph Stilwell vezette korábbi Kína–Burma–India Színházat átszervezték: a burmai–indiai szakasz parancsnokságát Daniel Sultan tábornok kapta, míg Wedemeyer a kínai hadszíntér irányítását vette át.
Wedemeyer jó ismeretekkel rendelkezett a szövetségesek légi utánpótlási műveleteiről Indiából Kínába, az úgynevezett "The Hump" (a Himalája feletti légi út) révén. Ez a légi szállítás alapvető szerepet játszott a nacionalista kínai hadsereg ellátásában és az amerikai műveletek támogatásában, többek közt a Matterhorn hadműveletben részt vevő erők biztosításában. A légi szállítási tapasztalatokat és kapcsolatrendszert később a berlini légihíd szervezésénél is hasznosnak találta a hadsereg vezetése.
A Wedemeyer-jelentés és a háború utáni Kína-politika
Háború után Wedemeyer készített részletes felmérést Kína helyzetéről és a nemzeti hadsereg újjászervezésének lehetőségeiről. A róla elnevezett, 1947-es Wedemeyer-jelentés (Wedemeyer Report) ajánlásokat tartalmazott a kínai hadsereg korszerűsítésére és az amerikai támogatás irányaira; ez a dokumentum befolyásolta az Egyesült Államok Kína-politikáját a háború utáni években, bár a kínai belpolitikai és katonai fejlemények 1949 után teljesen átalakították a helyzetet.
Berlini légihíd és későbbi évek
1948-ban, mint a hadsereg tervezési és műveleti főnöke, Wedemeyer támogatta Lucius D. Clay törekvését, hogy a berlini válság idején légihidat hozzanak létre a lezárt nyugati szektorok ellátására. Erre a feladatra a hadsereg és a légierő korábbi légi utánpótlási tapasztalatai — amelyeket az általa irányított kínai hadszíntér és a Himalája feletti légi út során szereztek — kulcsfontosságúnak bizonyultak. A berlini légihidat végül William H. Tunner altábornagy vezette, akit annak idején a hadsereg a művelet élére nevezett ki.
Wedemeyer 1951-ben vonult nyugállományba; 1954-ben előléptették tábornokká (a nyugállományban előléptetés gyakorlata szerint). A hadseregbeli szolgálatot követően rövidebb ideig szakmai és politikai tanácsadóként is működött különböző ügyekben.
Megítélés és örökség
Wedemeyer munkássága több területen is maradandó hatást gyakorolt: a háború előtti tervezés, a háborús logisztika és különösen a légi úton történő utánpótlás-szervezés terén. A Győzelmi Programban vállalt szerepe és a kínai hadszíntéren szerzett tapasztalatai hozzájárultak az Egyesült Államok második világháborús és közvetlen utáni stratégiáinak alakításához. Pályája során több elismerést kapott, és munkásságát a katonai tervezés példájaként szokták említeni a hadtörténeti irodalomban.
Wedemeyer 1989. december 17-én halt meg a virginiai Fort Belvoirban. Fia, Albert Dunbar Wedemeyer százados az amerikai hadseregben szolgált és a Központi Hírszerző Ügynökség ügynöke volt.