Hamupipőke — Perrault-mese: eredet, változatok és adaptációk
Hamupipőke — Perrault-mese: eredet, nemzetközi változatok és színpadi/filmes adaptációk részletes történeti és kulturális áttekintése.
"Hamupipőke, avagy a kis üvegcipellő" Charles Perrault meséje. Először névtelenül jelent meg 1697-ben Párizsban a Histoires ou contes du temps passé (angolul: Stories or Tales of Past Times) című kötetben, amely Perrault nyolc meséjének gyűjteménye. Perrault változata sok elemmel — például az üvegcipellővel, a tündérkeresztanyával és a tökből készült hintóval — vált ismertté és éppen ezektől a részletektől lett a modern "Hamupipőke"-kép meghatározója. A kötet végén Perrault rövid tanulságokat is fűzött egyes meséihez, amelyek a korabeli erkölcsi tanulságokat és udvari viselkedésideálokat tükrözik.
Történet röviden
A történet központjában egy elnyomott, rosszul tartott kislány áll, akit mostohaanyja és mostohatestvérei megaláznak; a lányt a hamuban ülő helye miatt nevezik Hamupipőkének. A lány tündérkeresztanyja segítségével egy tökös hintón utazik egy bálba. A bálon a herceg rögtön beleszeretett a lányba, aki azonban éjfélkor — amikor a varázs megszűnik — elmenekül, és útközben elveszíti az üvegcipőjét. A herceg megtalálja az elveszett papucsot, majd ennek segítségével keresi végig az országot, míg meg nem találja és feleségül nem veszi a lányt. Perrault változata a kerek, mesés fordulatokra és a tündéri segítségre helyezi a hangsúlyt, a történet végén pedig a szereplők társadalmi státusza megfordul: a bátorság és a szépség jutalma a királyi házasság.
Eredet és változatok
A Hamupipőkéhez hasonló motívumok és cselekményszálak számos európai és világmesében előfordulnak. Hasonló európai meséket találunk Bonaventure des Periers Új rekreációk és vidám játékok (1558) és Giambattista Basile Pentamerone (1634–1636) című művében. A Grimm testvérek "Aschenputtel" című változatukat a Gyermek- és háztartási mesék (1812) című kötetbe vették fel; a Grimm-mesében több népmesei elem — például a sírra ültetett fa, a segítő madarak és a lélektani keménység — erősebben jelenik meg, és a végkifejlet jóval durvább részleteket is tartalmaz (a mostohatesók testi sérülései, a madarak által okozott büntetés).
Nem európai források is ismerik a motívumot: a kínai Ye Xian (vagy Yeh-Shen) története, az indiai, afrikai, jávai, ausztrál és japán mesék egyaránt tartalmaznak hasonló elemeket — elnyomott leány, valamilyen csoda, felismerés tárggyal (cipő, lánc, gyűrű) és házasság. A Hamupipőkéhez hasonló mesék a kínai, indiai, afrikai, jávai, ausztrál és japán irodalomban és folklórban is léteznek. A tudományos mesekutatásban ez a történet az Aarne–Thompson–Uther-osztályozás szerint az ATU 510A típusba (a "Persecuted Heroine" vagy „Cinderella”-típus) tartozik.
Fő motívumok és értelmezések
- Persecuted heroine (elnyomott hősnő): a mostoha és mostohatestvérek által elnyomott lány, aki kitartása és jósága révén kerül ki győztesen a megpróbáltatásokból.
- Csodás segítő: tündérkeresztanya, mágikus állatok vagy természetfeletti erők, amelyek átváltoztatják a helyzetet (tök → hintó, egerek → lovak, rongyok → báli ruha).
- Fel- és felismerés tárgya: az üvegcipellő (vagy más kultúrákban lánc, aranypapucs), amely a személyazonosság bizonyítéka lesz.
- Társadalmi mobilitás motívuma: a mesében a szerénység és erény jutalma gyakran társadalmi felemelkedés — a házasság királyi rokonságba emeli a főhőst.
Értelmezések szerint a mese egyszerre beszél erkölcsről (a jóság jutalma), társadalmi rendről (házasság mint státuszváltás) és pszichológiai fejlődésről (önbizalom, identitás megtalálása). Feminista és kulturális olvasatok rámutatnak arra is, hogy a mese passzív "megváltás"-képet is közvetíthet, ugyanakkor modern átiratok gyakran erősítik a hősnő cselekvő szerepét.
Adaptációk és hatás a kultúrára
A mesét számos alkalommal színpadra, filmre, televízióra és más médiumokra is adaptálták. Néhány kiemelt példa és irányzat:
- Ballettek és operák: például Prokofjev balettje (1945) ma is fontos része a balett-repertoárnak.
- Animáció és nagy stúdiók: a Disney 1950-es rajzfilmje meghatározóvá tette a vizuális megjelenítést (tündérkeresztanya, üvegcipő, hintó), ezek a képi elemek sok későbbi adaptáció alapjául szolgáltak.
- Spielberg/klasszikus filmadaptációk és modern újraírások: számos élőszereplős változat létezik, például Kenneth Branagh 2015-ös filmje, illetve modernebb, historizáló vagy feminista feldolgozások (pl. Ever After, Ella Enchanted).
- Színház és musical: Rodgers & Hammerstein és más dramaturgok, zeneszerzők dolgoztak fel Hamupipőkét musical formában is.
- Televíziós sorozatok és gyerekműsorok: a mese gyakori epizodikus vagy tematikus visszatérő forrása gyerek- és családi műsorokban.
- Irodalmi újraírások és kortárs művek: a mese motívumai megjelennek bájos modern fantasykben, ifjúsági regényekben és paródiákban is.
A Hamupipőke rendkívüli népszerűsége, a könnyen felismerhető motívumok és a rugalmasság (a történet kulturális és történelmi környezethez igazítható volta) miatt maradt fenn és alakult tovább a népi és magas kultúrában egyaránt.
Összegzés
Perrault változata kulcsfontosságú szerepet játszott abban, hogy a Hamupipőke-történet a modern művészetben és popkultúrában rögzüljön: az ő leírásai és kiegészítései (üvegcipellő, tündérkeresztanya, tökhintó) váltak a legismertebb elemekké. Ugyanakkor a mese gyökerei és rokonsága sokkal régebbi és szerteágazóbb: a világ különböző kultúráiban fellelhető változatok mind hozzájárultak ahhoz, hogy a történet a nemzetközi mesekincs egyik legellenállóbb és legtöbbször újraalkotott darabja legyen.
Charles Robinson Cindarella-illusztrációja, 1900. Charles Perrault meséiből, a "Múló idők meséi" című kötetből.
Francia kiadás
Massenet Cendrillon című operája
Történet
Egy özvegyember egy büszke és gőgös nőt vesz feleségül. A nőnek már van két saját lánya. Megvetik a férfi első házasságából származó lányát, pedig ő szelíd és szép, gonoszul bánnak vele. Minden házimunkát rábíznak, és a padláson alszik. A Hamupipőke nevet adják neki, mert a kémény sarkában ül.
Egy herceg bált ad, és minden jómódú hölgyet meghívnak. Hamupipőke mostohanővérek elmennek a bálba, de Hamupipőke otthon marad és sír. Megjelenik a jótündér, és egy tököt arany hintóvá változtat, hogy Hamupipőkét elvigye a bálba. A tündér egy pálcaintéssel egereket, gyíkokat és egy patkányt változtat át lóvá és kocsissá. Hamupipőkének aranyból és ezüstből készült ruhát és üvegből készült papucsot ad. Megparancsolja Hamupipőkének, hogy éjfélre térjen haza, mert a varázslat ekkor ér véget. Hamupipőke elmegy a bálba, és mindenkit elkápráztat. A herceg különös figyelmet szentel neki. A mostohatestvérei nem ismerik fel. Éjfélkor elmegy és hazatér. Másnap este ismét elmegy a herceg báljába. Elveszti az időérzékét, éjfélkor siet el, de elveszíti az egyik üvegcipőjét. Otthon Hamupipőke ruhája rongyokká változik, de a másik üvegcipő marad, ahogy van.
A mostohatestvérek elmondják neki, hogy a herceg szerelmes az ismeretlen szépséges hölgybe. A herceg elrendeli, hogy a papucsot próbálják ki az ország összes hölgyén. Csak azt a lányt veszi feleségül, akinek a lába beleillik a papucsba. A mostohanővérek felpróbálják, de nem illik rá. Hamupipőke felpróbálja, és jó lesz. Előveszi a másik papucsot a zsebéből és felveszi. Megjelenik a Keresztanya, és pálcájával megérinti Hamupipőke ruháját. Átváltoznak egy szebb ruhává, mint amit a bálon viselt. Néhány nappal később a herceg feleségül veszi. Megbocsát a mostohanővéreinek a múltbeli aljasságaikért, és férjet talál nekik az udvarban.
Kérdések és válaszok
K: Ki írta a Hamupipőke történetét?
V: Charles Perrault írta a Hamupipőke történetét.
K: Mikor adták ki először?
V: A mesét először névtelenül 1697-ben adták ki Párizsban a Histoires ou contes du temps passé (magyarul: Történetek vagy mesék a múlt időkből) című kötetben.
K: Mi a történet cselekménye?
V: A történet cselekménye egy rosszul kezelt lányról szól, aki a tündér keresztanyja segítségével egy tökös hintón utazik egy bálba. Éjfélkor elmenekül a bálról, és elveszíti az üvegcipőjét. Egy herceg, aki beleszeretett a lányba, megtalálja az elveszett papucsot, és később felhasználja, hogy megtalálja a lányt.
K: Vannak más, a Hamupipőkéhez hasonló európai mesék is?
V: Igen, vannak más, a Hamupipőkéhez hasonló európai mesék is, például Bonaventure des Periers Új rekreációk és vidám játékok (1558) és Giambattista Basile Pentamerone (1634-6) című meséje. A Grimm testvérek is felvették az "Aschenputtel" című változatukat a Gyermek- és háztartási mesékben (1812).
K: Vannak hasonló mesék más kultúrákból?
V: Igen, vannak hasonló mesék más kultúrákból, például a kínai, indiai, afrikai, jávai, ausztrál és japán irodalomból és folklórból.
K: Hogyan alakították át a Hamupipőkét az idők során?
V: A Hamupipőkét az idők során színpadi előadások, filmek, televíziós műsorok és más médiumok számára is feldolgozták.
Keres