Centroszóma
A sejtbiológiában a centroszóma egy olyan organellum, amely a sejt mikrotubulusainak fő szerveződési helye. Emellett szabályozza a sejtosztódási ciklust, vagyis azokat a szakaszokat, amelyek ahhoz vezetnek, hogy egy sejt kettéosztódjon.
A centroszómát Edouard Van Beneden fedezte fel 1883-ban, majd 1888-ban Theodor Boveri írta le és nevezte el.
A centroszóma nyilvánvalóan csak az állati sejtekben fejlődött ki. A gombák és a növények más struktúrákat használnak mikrotubulusaik szervezésére. Bár a centroszóma kulcsszerepet játszik a hatékony mitózisban az állati sejtekben, nem szükséges.
A centroszóma két, egymással derékszögben álló centriolából áll. Ezeket egy alaktalan fehérjetömeg veszi körül.


Egy tipikus állati sejt ábrája, amely a szubcelluláris komponenseket mutatja. Organellák: (1) nukleolus (2) sejtmag (3) riboszómák (kis pöttyök) (4) vezikulum (5) durva endoplazmatikus retikulum (RER) (6) Golgi-apparátus (7) citoszkeleton (8) simaendoplazmatikus retikulum (SER) (9) mitokondriumok (10) vakuólum (11) citoplazma (12) lizoszóma (13) centriolák a centroszómában .
A centroszóma szerepe
A centroszóma sejtciklusonként csak egyszer másolódik. Minden leánysejt egy centroszómát örököl, amely két centriolát tartalmaz. A centroszóma a sejtciklus interfázisa során sokszorozódik. A mitózis profázisa során a centroszómák a sejt ellentétes pólusaira vándorolnak. A mitotikus orsó ezután a két centroszóma között alakul ki. Az osztódáskor minden leánysejt egy-egy centroszómát kap.
A centroszómák nem szükségesek a mitózishoz. Ha a centroszómákat lézerrel besugározzuk, a mitózis normális orsóval zajlik. A centroszóma hiányában az orsó mikrotubulusai bipoláris orsót alkotva fókuszálódnak. Sok sejt teljesen át tud menni az interfázison centroszóma nélkül. A sejtosztódást is segíti.
Bár a centroszómák nem szükségesek a mitózishoz vagy a sejt túléléséhez, a szervezet túléléséhez szükség van rájuk. A centroszómák nélküli sejtekből hiányoznak bizonyos mikrotubulusok. Centroszómákkal a sejtosztódás sokkal pontosabb és hatékonyabb. Egyes sejttípusok megállnak a következő sejtciklusban, ha a centroszómák hiányoznak, bár ez nem mindig történik meg.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a centroszóma?
A: A centroszóma egy olyan organellum, amely a sejt mikrotubulusait szervezi és szabályozza a sejtosztódási ciklust.
K: Ki és mikor fedezte fel a centroszómát?
V: A centroszómát Edouard Van Beneden fedezte fel 1883-ban, majd 1888-ban Theodor Boveri írta le és nevezte el.
K: A gombák és a növények is használják a centroszómát a mikrotubulusaik szervezésére?
V: Nem, a gombák és a növények más struktúrákat használnak a mikrotubulusaik szervezésére.
K: A centroszóma minden sejttípusban kifejlődött?
V: Nem, a centroszóma nyilvánvalóan csak az állati sejtekben fejlődött ki.
K: A centroszóma szükséges a hatékony mitózishoz az állati sejtekben?
V: Bár a centroszómának kulcsszerepe van a hatékony mitózisban az állati sejtekben, nem szükséges.
K: Miből áll a centroszóma?
V: A centroszóma két, egymással derékszögben álló centriolából áll, amelyeket egy alaktalan fehérjetömeg vesz körül.
K: Mi a centroszóma fő szerepe?
V: A centroszóma fő szerepe a sejt mikrotubulusainak szervezése és a sejtosztódási ciklus szabályozása.