Centaurus A (NGC 5128): rádiógalaxis, aktív mag és ütköző galaxis
Centaurus A (NGC 5128): közeli rádiógalaxis aktív maggal és ütköző spirállal — lenyűgöző jetek, szupermasszív fekete lyuk és intenzív csillagkeletkezés.
A Centaurus A vagy NGC 5128 egy különleges és jól tanulmányozott galaxis a Centaurus csillagképben. James Dunlop skót csillagász fedezte fel 1826-ban az ausztráliai Új-Dél-Walesben lévő otthonában. Látható, jellegzetes megjelenését a középen elhelyezkedő, sötét porsáv határozza meg, amely erősen kontrasztban áll a környező fényes galaktikus halóval.
Szerkezet, morfológia és távolság
Az NGC 5128 osztályozása vitatott: egyes felmérések Hubble-típusú lencsés galaxisként, mások pedig elliptikus galaxisként jegyzik. A megfigyelések arra utalnak, hogy egy nagyobb elliptikus galaxis és egy kisebb spirálgalaxis összeolvadásának eredménye, ezért a galaxis középpontjában található feltűnő porsáv valószínűleg a bekebelezett spirál maradványa. A távolságát általában 10–16 millió fényév közé teszik, ezért a Tejútrendszer közvetlen közelében lévő, viszonylag közeli extragalaktikus objektumok közé tartozik.
Ütközés és csillagkeletkezés
A Spitzer Űrteleszkóp és más infravörös megfigyelések megerősítették, hogy a Centaurus A egy kisebb spirálgalaxissal ütközik és azt felfalja. Ennek az ütközésnek köszönhető a porsávban zajló intenzív csillagkeletkezés: a gázfelhők összehúzódnak, és új csillagok sora születik. Ez az aktivitás hasonlít a más, csillagkitöréses (starburst) galaxisok viselkedéséhez, és valószínűleg néhány százmillió éve kezdődött, ahogy a két galaxis kölcsönhatásba lépett.
Aktív mag, szupermasszív fekete lyuk és jet
A galaxis középpontjában egy szupermasszív fekete lyuk található, amelynek tömegét nagyjából 55 millió naptömeg körülire becsülik. Ez az aktív galaktikus mag (AGN) erőteljes energiakibocsátással jár: egy relativisztikus jetet lő ki, amely röntgen- és rádióhullámhosszúságú sugárzást termel. A jet belső részei nagyon gyorsan mozognak — rádiómegfigyelések szerint a belső komponensek sebessége elérheti a fénysebesség felét (azaz ~0,5 c), míg a külső részek lassulnak, és a környező gázokkal való ütközések során röntgensugárzás keletkezik. Ezeknél az ütközéseknél nagy energiájú részecskék és „hotspotok” jönnek létre, amelyek jól láthatók több hullámhosszon.
A Centaurus A rádiósugárzása rendkívül kiterjedt: a rádiólobok összhossza meghaladja az egymillió fényévet, így a galaxis az egyik legnagyobb ismert rádióforrás az égbolton. Emellett a galaxis detektálható a rádió-, infravörös-, optikai, röntgen- és gamma-tartományban is, ami jól mutatja az AGN sokrétű energiatermelését.
Csillaghalo, gömbhalmazok és populációk
A Centaurus A körül kiterjedt csillaghalo és több száz — egyes mérések szerint akár több ezer — gömbhalmaz található, ami a galaxis korábbi fúziós eseményeinek lenyomata lehet. A porsávban aktív csillagkeletkezési régióok és fiatal csillagok is megfigyelhetők, míg a halo idősebb csillagpopulációkat tartalmaz.
Megfigyelés és amatőrcsillagászati érdekességek
- Az NGC 5128 a vizuális égbolt egyik legfényesebb galaxisai közé tartozik, és jó célpont amatőrtávcsövekkel is.
- Szabad szemmel csak nagyon sötét észlelőhelyről, illetve kivételes viszonyok között lehet halványan látható; távcsővel azonban könnyen felismerhető a porsáv miatt.
- A galaxis csak alacsony északi szélességről és a déli féltekéről jól megfigyelhető, mivel a Centaurus csillagkép déli égbolton helyezkedik el.
Összefoglalva: a Centaurus A (NGC 5128) egy kivételes tárgy a galaxisfizikában — egyszerre mutatja az összeolvadás, a csillagkeletkezés és egy aktív mag intenzív jelenségeit –, ezért fontos laboratórium a galaxisfejlődés és a magfizika tanulmányozására.
Centaurus A (NGC 5128)
Csillag születésének tűzvihara a Centaurus A galaxisban
Kérdések és válaszok
Q: Mi az a Centaurus A?
V: A Centaurus A, más néven NGC 5128, egy kiemelkedő galaxis a Centaurus csillagképben.
K: Ki fedezte fel?
V: James Dunlop skót csillagász fedezte fel 1826-ban az ausztráliai Új-Dél-Walesben lévő otthonában.
K: Milyen típusú galaxisról van szó?
V: Ez vagy egy Hubble-típusú lencsés galaxis, vagy egy elliptikus galaxis.
K: Milyen messze van a Földtől?
V: 10-16 millió fényévre van.
K: Van a Centaurus A-nak valamilyen különleges tulajdonsága?
V: Igen, aktív középponttal rendelkezik, és az ötödik legfényesebb az égbolton, így ideális amatőrcsillagászati célpont. Emellett tanulmányok megerősítették, hogy a Centaurus A egy kisebb spirálgalaxissal ütközik és felfal egy kisebb spirálgalaxist, amely intenzív csillagkeletkezési robbanást idézett elő. A galaxis középpontjában egy szupermasszív fekete lyuk található, amelynek tömege körülbelül 55 millió naptömeg, és amely relativisztikus sugárzásokat lövell ki, amelyek röntgen- és rádióhullámhosszúságú sugárzást bocsátanak ki. A rádiós sugárzások több mint egymillió fényév hosszúak.
K: A Centaurus A a Föld minden pontjáról látható?
V: Nem, csak az alacsony északi szélességről és a déli féltekéről látható.
Keres