CfA2 Nagy Fal
A Nagy Fal az egyik legnagyobb ismert szuperstruktúra az Univerzumban.
Ez egy hatalmas galaxiscsoport, amely körülbelül 200 millió fényévre van tőlünk. A Nagy Fal olyan, mint egy hosszú, vékony vezetékszál: több mint 500 millió fényév hosszú, 300 millió fényév széles, de csak 15 millió fényév vastag. A vöröseltolódás-felmérés adataiból fedezték fel 1989-ben.
Nem tudjuk, hogy a fal meddig terjed. A kilátásunkat a Tejútrendszer galaktikus síkja zárja el. A Tejútrendszerből származó gáz és por (az úgynevezett kikerülési zóna) eltakarja a csillagászok látását. Ez lehetetlenné teszi annak megállapítását, hogy a fal véget ér-e vagy tovább folytatódik.
A világegyetem fejlődésének standard modelljében az olyan struktúrák, mint a Nagy Fal, a sötét anyag hálószerű szálai mentén alakulnak ki és követik azokat. Úgy gondolják, hogy ez a sötét anyag diktálja az Univerzum szerkezetét a legnagyobb léptékben. A sötét anyag gravitációsan vonzza a barionikus anyagot, és a csillagászok ezt a "normál" anyagot látják a szupergalaktikus halmazok hosszú, vékony falait alkotni.
A Nagy Fal magában foglalja a Coma és a Hercules szuperhalmazt.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Nagy Fal?
V: A Nagy Fal az egyik legnagyobb ismert szuperstruktúra az Univerzumban, amely egy hatalmas, mintegy 200 millió fényévre lévő galaxiscsoport.
K: Milyen hosszú a Nagy Fal?
V: A Nagy Fal több mint 500 millió fényév hosszú.
K: Milyen széles a Nagy Fal?
V: A Nagy Fal 300 millió fényév széles.
K: Milyen vastag a Nagy Fal?
V: A Nagy Fal mindössze 15 millió fényév vastagságú.
K: Hogyan fedezték fel a Nagy Falat?
V: A Nagy Falat 1989-ben fedezték fel a vöröseltolódás-felmérés adatai alapján.
K: Miért nem lehet kideríteni, hogy a fal véget ér-e vagy tovább folytatódik?
V: A Nagy Fal végére való rálátásunkat elzárja a Tejútrendszer galaktikus síkja, amely eltakarja a csillagászok látását. Ezt a területet elkerülő zónának nevezik.
K: Mi a világegyetem fejlődésének standard modellje?
V: A világegyetem fejlődésének standard modelljében az olyan struktúrák, mint a Nagy Fal, a sötét anyag hálószerű szálai mentén alakulnak ki és követik azokat, amelyek a legnagyobb léptékben diktálják a világegyetem szerkezetét. A sötét anyag gravitációsan vonzza a bariónikus anyagot, és ez az a "normál" anyag, amit a csillagászok a szupergalaktikus halmazok hosszú, vékony falait alkotva látnak.
