Chandrayaan-2: India második Hold-missziója és 2019-es leszállási kísérlet
A Chandrayaan-2 (szanszkrit szóösszetétel: chandra = Hold, yāna = jármű) India második Hold-küldetése a Chandrayaan-1 után. A küldetést az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) fejlesztette; célja volt a Hold déli pólusának részletes vizsgálata és egy puha leszállás végrehajtása a régióban.
Felépítés és főbb elemek
A Chandrayaan-2 három fő részből állt: az orbiter pályára állító egységből, a leszállómodulból (a Vikram nevű lander) és a kis Pragyan nevű holdjáróból (rover). A lander és a rover feladata a Hold felszínének közvetlen vizsgálata volt, míg az orbiter a Holdat körüljárva távérzékelési adatokat gyűjtött.
A küldetés tudományos céljai között szerepelt a Hold topográfiájának és ásványtani összetételének feltérképezése, a felszíni és felszínközeli vízjég-készletek felkutatása, a holdi exoszféra tanulmányozása, valamint a leszállási technológiák tesztelése, különös tekintettel a kihívást jelentő déli sarki régióra.
Indítás
A küldetést 2019. július 22-én indították 14:43 IST-kor (09:13 UTC) a Satish Dhawan Űrközpont második indítóállásáról egy Geoszinkron Műholdas Indítórakéta Mark III (GSLV Mk III) segítségével. Az orbiter sikeresen pályára állt, és a további manőverek során a Hold körüli célpályára rendeződött.
Leszállási kísérlet és kommunikáció-megszakadás
A leszállás időpontját 2019. szeptember 7-re (01:55 IST / 2019. szeptember 6. 20:25 UTC) tervezték, a célterület a Hold déli pólusa közelében volt. Ha a leszállás sikeres lett volna, Hold déli pólusán történő puha leszállással India a negyedik állam lett volna, amely sikeresen hajtott végre puha leszállást a Holdon az USA, a Szovjetunió és a Kína után.
A leszállóegységgel folytatott kommunikáció a végső ereszkedés során megszakadt: az ISRO közlése szerint a kapcsolat a landerrel akkor szakadt meg, amikor az körülbelül 2,1 kilométeres magasságban tartózkodott a felszín fölött. Ezt követően a landert nem sikerült újból elérni; később az ISRO jelezte, hogy a leszállás nem volt sikeres és a lander feltehetően kemény leszállást (crash) szenvedett.
Eredmények és örökség
Bár a leszállóegység nem ért célba sértetlenül, az orbiter jelentős tudományos eredményeket szolgáltatott és továbbra is működött a Hold körüli pályán, adatokat gyűjtve a felszínről, a geológiáról és más jellemzőkről. Az orbiter által gyűjtött távérzékelési adatok fontos információkkal szolgáltak a Hold déli pólusának feltérképezéséhez, és hozzájárultak a későbbi küldetések tervezéséhez.
A Chandrayaan-2 tapasztalatai, különösen a leszállási fázis problémái, értékes tanulságokkal szolgáltak az ISRO számára. Az elvesztett lander ellenére a küldetés technikai és tudományos előrelépést jelentett, amelyet később további fejlesztésekre és új küldetésekre (például az azt követő Chandrayaan-3-ra) lehetett felhasználni.
Miért volt fontos a déli poláris régió?
- A Hold déli pólusának területei több, állandóan árnyékban lévő krátert tartalmaznak, amelyekben vízjég maradhat meg. A víz fontos erőforrás lehet jövőbeni holdbázisok számára.
- A régió tudományos szempontból is értékes: a Nap fényét ritkábban kapó, ősi felszíni anyagok megőrződhetnek, így információt adhatnak a Hold és a Naprendszer korai történetéről.
A Chandrayaan-2 bár nem teljesítette minden eredeti célt, mégis fontos mérföldkő volt India űrprogramjában: a küldetés növelte az indiai űrügynökség tapasztalatát a komplex holdi műveletekben, és hozzájárult a későbbi sikeres leszállási kísérletek előkészítéséhez.
Történelem
2007. november 12-én az Orosz Szövetségi Űrügynökség (Roszkozmosz) és az ISRO megállapodott, hogy együttműködnek a Chandrayaan-2 projektben. Az ISRO az orbiter és a rover, míg a Roszkozmosz a leszállóegység megépítéséért felelt volna. Az űrhajó tervezése 2009 augusztusában fejeződött be, és a két ország tudósai közösen végeztek felülvizsgálatot.
Bár az ISRO a Chandrayaan-2 hasznos teherét a tervezett időpontban véglegesítette, a küldetést 2016-ra halasztották, mivel Oroszország nem tudta időben megépíteni a leszállóegységet. Amikor Oroszország úgy döntött, hogy 2015-ig nem lesz képes megépíteni a leszállóegységet, India úgy döntött, hogy saját maga fejleszti ki a holdi küldetést.
Az űreszköz indítását 2018 márciusára tervezték, de elhalasztották. A leszállóegység két lába kisebb sérülést szenvedett az egyik teszt során 2019 februárjában, így a start időpontja még későbbre tolódott.
Célok
A Chandrayaan-2 fő célja, hogy demonstrálja a Hold felszínén való puha leszállás képességét és egy robotjáró működtetését. A holdi topográfia, ásványtan, elembőség, a holdi exoszféra, valamint a hidroxil és vízjég jelzései a tudományos célok. Az orbiter felméri a holdfelszínt, és segít elkészíteni a holdfelszín 3D-s térképeit. A fedélzeti radar szintén a felszínt fogja vizsgálni, miközben a Hold déli pólusán található vízjeget és a holdi talaj vastagságát tanulmányozza a felszínen.
Kérdések és válaszok
K: Mi a neve India második Hold-missziójának?
V: India második holdmissziójának neve Chandrayaan-2.
K: Ki készítette a küldetést?
V: A küldetést az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) végezte.
K: Mikor indult a küldetés?
V: A küldetés 2019. július 22-én 14:43-kor IST (09:13 UTC) indult.
K: Milyen típusú járművel indult a küldetés?
V: A küldetés egy GSLV Mk III (Geosynchronous Satellite Launch Vehicle Mark III) nevű geoszinkron műholdas hordozórakétával indult.
K: Ha sikeres lett volna, mit ért volna el?
V: Siker esetén India lett volna a negyedik ország, amelyiknek sikerült volna puha leszállást végrehajtania a Holdon az USA, a Szovjetunió és Kína űrügynökségei után.
K: Mikor volt a Chandrayaan-2 várható leszállási időpontja?
V: A Chandrayaan-2 várható leszállási időpontja 2019. szeptember 7., 01 :55 AM IST (2019. szeptember 6., 20 :25 UTC) volt.
K: Milyen magasságban szakadt meg a kommunikáció a Chandrayaan-2-vel ?
V: A Chandrayaan-2-vel a kommunikáció 2100 méteres magasságban szakadt meg.
