Csandrajáan–2

Történelem

2007. november 12-én az Orosz Szövetségi Űrügynökség (Roszkozmosz) és az ISRO megállapodott, hogy együttműködnek a Chandrayaan-2 projektben. Az ISRO az orbiter és a rover, míg a Roszkozmosz a leszállóegység megépítéséért felelt volna. Az űrhajó tervezése 2009 augusztusában fejeződött be, és a két ország tudósai közösen végeztek felülvizsgálatot.

Bár az ISRO a Chandrayaan-2 hasznos teherét a tervezett időpontban véglegesítette, a küldetést 2016-ra halasztották, mivel Oroszország nem tudta időben megépíteni a leszállóegységet. Amikor Oroszország úgy döntött, hogy 2015-ig nem lesz képes megépíteni a leszállóegységet, India úgy döntött, hogy saját maga fejleszti ki a holdi küldetést.

Az űreszköz indítását 2018 márciusára tervezték, de elhalasztották. A leszállóegység két lába kisebb sérülést szenvedett az egyik teszt során 2019 februárjában, így a start időpontja még későbbre tolódott.

Célok

A Chandrayaan-2 fő célja, hogy demonstrálja a Hold felszínén való puha leszállás képességét és egy robotjáró működtetését. A holdi topográfia, ásványtan, elembőség, a holdi exoszféra, valamint a hidroxil és vízjég jelzései a tudományos célok. Az orbiter felméri a holdfelszínt, és segít elkészíteni a holdfelszín 3D-s térképeit. A fedélzeti radar szintén a felszínt fogja vizsgálni, miközben a Hold déli pólusán található vízjeget és a holdi talaj vastagságát tanulmányozza a felszínen.