I. Akbar mogul sah

Adminisztráció

Akbar központi kormányzati rendszere a Delhi Szultanátus óta kialakult rendszeren alapult, de a különböző hivatalok feladatait átszervezték, és részletes szabályzatokkal szabályozták működésüket.

• Az adóhivatal élén egy vazír állt, aki a jagir és inamdar feudális földek pénzügyeiért és kezeléséért volt felelős.
• A hadsereg vezetőjét mir baksinak hívták, akit az udvar vezető nemesei közül neveztek ki. A mir bakshi volt a felelős a hírszerzésért, és javaslatokat tett a császárnak katonai kinevezésekre és előléptetésekre.
• A mir saman volt a felelős a császári háztartásért, beleértve a háremeket is, és felügyelte az udvar és a királyi testőrség működését.
• Az igazságszolgáltatás különálló szervezet volt, amelynek élén egy vezető qazi állt, aki a vallási meggyőződésekért és gyakorlatokért is felelős volt. in

A Mogul Birodalom Akbar idején (a fehér terület kivételével)


A Mogul Birodalom maradványai Akbar halálakor

Valláspolitika

Akbar muszlim volt. Felismerte, hogy egy erős birodalom létrehozásához meg kell nyernie a hindu nép bizalmát, amely Indiában többségben volt.

A din-i-ilahi egy Akbar által javasolt vallási út volt. Ez egy erkölcsi magatartási kódex volt, amely tükrözte Akbar világi eszméit, és azt a vágyát, hogy békét, egységet és toleranciát teremtsen birodalmában. A Din-i-ilahi néhány jellemzője az egy istenben való hit, a fényforrás imádata, az állatok meg nem ölése, a mindenkivel való békesség volt. Nem voltak szertartásai, szent könyvei, templomai vagy papjai.

A férfiak körülmetélését 12 éves koruk előtt nem volt szabad elvégezni, utána pedig nem volt kötelező. Ez egy zsidó szokás volt, amelyet az iszlám átvett. Akbar szabálya az volt, hogy a körülmetélést fakultatívvá kell tenni, és ha egyáltalán, akkor olyan korban kell elvégezni, amikor a fiúk már értik, hogy mi ez. Itt Akbar minden embernek választási lehetőséget és lehetőséget adott arra, hogy az eszét játssza. Valóban, az ész fiaként, amilyen volt, nem tagadhatta meg ezt másoktól. Nagyon jó császár volt, és volt igazságérzete.

Amikor Fatehpur Sikriben tartózkodott, beszélgetéseket folytatott, mivel szerette megismerni mások vallási meggyőződését. Egy ilyen napon megtudta, hogy a más vallású emberek gyakran bigottak (intoleránsak mások vallási meggyőződésével szemben). Ennek hatására fogalmazódott meg benne az új vallás, a Sulh-e-kul, ami egyetemes békét jelent. E vallásról alkotott elképzelése nem tett különbséget más vallások között, és a béke, az egység és a tolerancia eszméire összpontosított. E gesztusa miatt a hinduk és más vallású emberek más néven szólították és kezdték szeretni őt.

Személyiség

Akbar uralkodásának krónikáját udvari történésze, Abul Fazal írta meg az Akbarnama és az Ain-i-Akbari című könyvekben. Akbar uralkodásának egyéb forrásai közé tartozik a wod Sirhindi. Akbar kézműves, harcos, művész, fegyverforgató, adminisztrátor, asztalos, császár, hadvezér, feltaláló, állatidomár, technológus volt. Császárrá 18 éves korában lett.

Navaratnas

Akbar udvarában volt Navaratnas vagy kilenc ékszer: Abul Fazel, Faizi, Tansen, Birbal, Raja Todar Mal, Raja Man Singh, Abdul Rahim Khan-I-Khana, Fakir Aziao-Din és Mullah Do Piazza.

Akbarnama

Az Akbarnāma Akbar könyvét jelenti. Ez Akbar hivatalos életrajzi beszámolója, amelyet Abu Fazal írt. Élénk és részletes leírásokat tartalmaz életéről és koráról. Tartalmazza továbbá a növény- és állatvilágra, az uralkodása idején élt emberek életére és azokra a helyekre vonatkozó információkat, amelyeket Akbar felkeresett.

A művet Akbar rendelte meg, és Abul Fazl, Akbar királyi udvarának egyik Navratnája (kilenc ékköve) írta. A könyv elkészítése hét évig tartott. Az illusztráció a mogul festészeti iskolában készült. Ennek egy része az Ain-i-Akbari.

Halál

1605. október 3-án Akbar vérhasban megbetegedett, amelyből soha nem gyógyult fel. Hatvanharmadik életévének betöltése után tizenkét nappal, 1605. október 27-én halt meg, majd holttestét egy mauzóleumban temették el Sikandrában (Agra): Akbar sírja.