Akbar (1542–1605) – a harmadik mogul császár és India birodalomépítője
Akbar (1542–1605) — a harmadik mogul császár, aki hódításaival, reformjaival és vallási türelmével egyesítette és megnagyobbította India birodalmát.
Akbar (Abu'l-Fath Jalal ud-din Muhammad Akbar, 1542. október 14. – 1605) volt a 3. mogul császár. Umarkotban született (ma Pakisztán). Ő volt a 2. mogul császár, Humayun fia. Röviddel apja halála után, 1556-ban, mindössze 13 évesen lett de jure uralkodó; valós hatalmát kezdetben a régens és hadvezér, Bairam Khan gyakorolta.
Korai évek és hatalomra jutás
1556-ban, amikor Akbar trónra lépett, az indiai szubkontinensen belső viszályok és rivális törzsi/fejedelmi törekvések jellemezték a politikai helyzetet. Bairam Khan vezetésével a mogulok győzedelmeskedtek a második panipati csatában, ahol Akbar csapatai legyőzték Himu-t, az ellenlábas afgán tábornokot. Néhány év múlva Akbar politikailag megerősödött: Bairam Khanot visszahívta szabadságra, majd száműzte, és maga vette át a birodalom irányítását.
Birodalomépítés és katonai hadjáratok
Akbar uralma alatt a mogul birodalom területe jelentősen bővült: hadjáratai révén a szubkontinens nagy részét maga alá gyűrte, a déli területek kivételével. Kezdetben megpróbált békés kapcsolatokat építeni a rádzsputoknak nevezett hindu fejedelmekkel, gyakran házassági és politikai szövetségek révén. Ugyanakkor több hadjárat is folyt, köztük a Gujarat, Bengal és a Dekán elleni kampányok.
1576-ban az haldighati csatában Akbar csapatai szembekerültek a mewari Maha Rana Pratap-tal. A csata taktikai szempontból a mogulok számára kedvezőnek tekinthető volt, de Pratap tovább folytatta ellenállását, és a vidéki gerillaharcokat is sikerrel alkalmazta.
Kormányzás, reformok és valláspolitika
Akbar központi kormányzati rendszert épített ki, amely a központosított bürokrácia és a mansabdari rendszer köré szerveződött: az udvari és katonai pozíciókat fokozatokba (manszabokba) sorolták, és ennek megfelelő juttatást, toborzási kötelezettséget rendeltek hozzá. Gazdaságilag fontos volt a földadó és jövedelem-nyilvántartás reformja, amelyet reformerek, például Todar Mal vezetésével valósítottak meg.
Valláspolitikájáról ismert, hogy vallási toleranciát hirdetett: 1564-ben eltöröltette a nem muszlimokra kivetett dzsizját (vallási különadót), és a Sulh-i kull (mindenre kiterjedő béke) elvét hangsúlyozta. Udvarában rendszeresen tartott párbeszédeket különböző hitű gondolkodókkal az úgynevezett Ibadat Khana-ban, és törekedett olyan politikára, amely a birodalmi egységet szolgálta. Később kísérletet tett egy szinkretikus vallás, a Din-i Ilahi megalapítására, amely a vallási tolerancia és a császári tekintély valamelyes szintézisét jelentette.
Kultúra, építészet és művészetek
Akbar nagy mecénás volt: udvara támogatta a képzőművészetet, irodalmat és a tudományokat. Alapította és fejlesztette a mogul művészeti iskolát, pártfogolta a könyvillusztrációt és a költészetet. Több indiai művet is perzsára fordíttatott, így a hindu eposzok egyes részletei is hozzáférhetőek lettek a birodalom adminisztrációja és udvara számára.
Építészetileg kiemelkedő vállalkozása volt a Fatehpur Sikri városának megépítése, amelyet ideiglenes fővárosként emelt – itt állnak Akbar dinamikus palotái, díszes udvarai és a híres Buland Darwaza. Az agrai erődön és más építményeken végrehajtott változtatások is a mogul építészet korai, szintetizáló stílusát tükrözik, amelyben perzsa, hindu és helyi elemek keverednek.
Örökség és utóélet
Akbar uralkodása alatt a mogul állam szervezettebbé és hatékonyabbá vált, a birodalom területe és gazdasági ereje megnőtt, és a vallási-politikai tolerancia elvei – még ha időnként pragmatikus megfontolásokból is – hozzájárultak az uralom stabilitásához. 1605-ben hunyt el; halála után fia, I. Jahangir (Szaleem) követte a trónon.
Összefoglalva: Akbar a mogulok egyik legjelentősebb uralkodója volt: katonailag területet szerzett, közigazgatásban és adórendszerben reformokat vezetett be, és kultúráját, valláspolitikáját tekintve hosszú távú hatást gyakorolt az indiai szubkontinens történetére.
Nagy Akbar
Adminisztráció
Akbar központi kormányzati rendszere a Delhi Szultanátus óta kialakult rendszeren alapult, de a különböző hivatalok feladatait átszervezték, és részletes szabályzatokkal szabályozták működésüket.
- Az adóhivatal élén egy vazír állt, aki a jagir és inamdar feudális földek pénzügyeiért és kezeléséért volt felelős.
- A hadsereg vezetőjét mir baksinak hívták, akit az udvar vezető nemesei közül neveztek ki. A mir bakshi volt a felelős a hírszerzésért, és javaslatokat tett a császárnak katonai kinevezésekre és előléptetésekre.
- A mir saman volt a felelős a császári háztartásért, beleértve a háremeket is, és felügyelte az udvar és a királyi testőrség működését.
- Az igazságszolgáltatás különálló szervezet volt, amelynek élén egy vezető qazi állt, aki a vallási meggyőződésekért és gyakorlatokért is felelős volt. in
A Mogul Birodalom Akbar idején (a fehér terület kivételével)
A Mogul Birodalom maradványai Akbar halálakor
Valláspolitika
Akbar muszlim volt. Felismerte, hogy egy erős birodalom létrehozásához meg kell nyernie a hindu nép bizalmát, amely Indiában többségben volt.
A din-i-ilahi egy Akbar által javasolt vallási út volt. Ez egy erkölcsi magatartási kódex volt, amely tükrözte Akbar világi eszméit, és azt a vágyát, hogy békét, egységet és toleranciát teremtsen birodalmában. A Din-i-ilahi néhány jellemzője az egy istenben való hit, a fényforrás imádata, az állatok meg nem ölése, a mindenkivel való békesség volt. Nem voltak szertartásai, szent könyvei, templomai vagy papjai.
A férfiak körülmetélését 12 éves koruk előtt nem volt szabad elvégezni, utána pedig nem volt kötelező. Ez egy zsidó szokás volt, amelyet az iszlám átvett. Akbar szabálya az volt, hogy a körülmetélést fakultatívvá kell tenni, és ha egyáltalán, akkor olyan korban kell elvégezni, amikor a fiúk már értik, hogy mi ez. Itt Akbar minden embernek választási lehetőséget és lehetőséget adott arra, hogy az eszét játssza. Valóban, az ész fiaként, amilyen volt, nem tagadhatta meg ezt másoktól. Nagyon jó császár volt, és volt igazságérzete.
Amikor Fatehpur Sikriben tartózkodott, beszélgetéseket folytatott, mivel szerette megismerni mások vallási meggyőződését. Egy ilyen napon megtudta, hogy a más vallású emberek gyakran bigottak (intoleránsak mások vallási meggyőződésével szemben). Ennek hatására fogalmazódott meg benne az új vallás, a Sulh-e-kul, ami egyetemes békét jelent. E vallásról alkotott elképzelése nem tett különbséget más vallások között, és a béke, az egység és a tolerancia eszméire összpontosított. E gesztusa miatt a hinduk és más vallású emberek más néven szólították és kezdték szeretni őt.
Személyiség
Akbar uralkodásának krónikáját udvari történésze, Abul Fazal írta meg az Akbarnama és az Ain-i-Akbari című könyvekben. Akbar uralkodásának egyéb forrásai közé tartozik a wod Sirhindi. Akbar kézműves, harcos, művész, fegyverforgató, adminisztrátor, asztalos, császár, hadvezér, feltaláló, állatidomár, technológus volt. Császárrá 18 éves korában lett.
Navaratnas
Akbar udvarában volt Navaratnas vagy kilenc ékszer: Abul Fazel, Faizi, Tansen, Birbal, Raja Todar Mal, Raja Man Singh, Abdul Rahim Khan-I-Khana, Fakir Aziao-Din és Mullah Do Piazza.
Akbarnama
Az Akbarnāma Akbar könyvét jelenti. Ez Akbar hivatalos életrajzi beszámolója, amelyet Abu Fazal írt. Élénk és részletes leírásokat tartalmaz életéről és koráról. Tartalmazza továbbá a növény- és állatvilágra, az uralkodása idején élt emberek életére és azokra a helyekre vonatkozó információkat, amelyeket Akbar felkeresett.
A művet Akbar rendelte meg, és Abul Fazl, Akbar királyi udvarának egyik Navratnája (kilenc ékköve) írta. A könyv elkészítése hét évig tartott. Az illusztráció a mogul festészeti iskolában készült. Ennek egy része az Ain-i-Akbari.
Halál
1605. október 3-án Akbar vérhasban megbetegedett, amelyből soha nem gyógyult fel. Hatvanharmadik életévének betöltése után tizenkét nappal, 1605. október 27-én halt meg, majd holttestét egy mauzóleumban temették el Sikandrában (Agra): Akbar sírja.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Nagy Akbar?
V: Nagy Akbar volt a 3. mogul császár.
K: Mikor és hol született Akbar?
V: Akbar 1542. október 15-én született a ma Pakisztánhoz tartozó Umerkotban.
K: Ki volt Akbar apja?
V: Akbar apja a 2. mogul császár, Humayun volt.
K: Hány éves volt Akbar, amikor király lett?
V: Akbar 13 éves korában lett de jure király, amikor apja meghalt.
K: Kit neveztek ki Akbar régensévé és a hadsereg főparancsnokává?
V: Bairam Khant nevezték ki Akbar régensévé és a hadsereg főparancsnokává.
K: Melyik csatát nyerte meg Akbar nem sokkal hatalomra kerülése után?
V: Nem sokkal hatalomra kerülése után Akbar a második panipati csatában legyőzte Himu-t, az afgán erők tábornokát.
K: Milyen területeket hódított meg Akbar uralkodása alatt?
V: Uralkodása alatt Akbar háborúi révén a mogul birodalom több mint kétszer akkora lett, mint korábban volt, és a déli területek kivételével (a Dekkán-fennsík kivételével) az indiai szubkontinens nagy részét lefedte.
Keres