Bozótharc (bushwhacking): vidéki gerillaharc az amerikai polgárháborúban
Bozótharc (bushwhacking): a vidéki gerillaharc szerepe és története az amerikai polgárháborúban — kegyetlen rajtaütések, helyi ellentétek és túlélés.
A bozótharc egyfajta gerillaharc volt. Sokszor előfordult az amerikai függetlenségi háború, az amerikai polgárháború és más olyan háborúk során, amelyekben nagy területek voltak kellemetlenek, és kevés kormányzati erőforrás állt rendelkezésre az ellenőrzésükhöz. A polgárháború idején nagyon gyakori volt a vidéki területeken, ahol a háborúban az Unió és a Konföderáció hívei között nézeteltérések voltak. A támadások elkövetőit bushwhackereknek nevezték. A "bushwhacking" kifejezés ma is használatos a kimerítő céllal végrehajtott rajtaütések leírására.
Taktika és jellemzők
A bozótharc alapvetően kis, mozgékony csoportok által alkalmazott taktika volt, amelynek célja a gyors rajtaütés, a visszavonulás és a terep előnyeinek kihasználása. Jellemzői:
- Rejtekből, erdős vagy dombos vidékről indított meglepetésszerű támadások, lesállások és rajtaütések.
- Célpontok: katonai konvojok, posta- és vasútvonalak, ellátmány, telegrád- és távíróvonalak, valamint a "ellenségesnek" tartott polgári személyek vagy közösségek.
- Gyors visszavonulás és feloszlás a civil lakosság közé, ami megnehezítette az üldözést.
- Kevés formális hadseregi szabályt követtek; a bushwhackerek egy része politikai motivációval, mások bosszúból vagy bűnözői célból tevékenykedtek.
Jelentősebb térségek és alakok
A polgárháború idején a bozótharc különösen elterjedt volt Missouri, Kansas, Nyugat-Virginia, Kentucky és Tennessee vidékén, továbbá a Shenandoah-völgyben. Néhány ismert alak és jelenség:
- William Quantrill és a Quantrill's Raiders – erőszakos rajtaütéseiről híres csoport, amelynek tevékenysége közé tartozik az 1863-as lawrence-i mészárlás (Lawrence Massacre).
- William "Bloody Bill" Anderson – kegyetlen bushwhacker, akit véres leszámolásokról és civilek elleni támadásokról ismertek.
- Jesse és Frank James – a polgárháborús bushwhackerek soraiból kilépve a háború után hírhedt banditákká váltak.
- Champ Ferguson – Appalachia térségében tevékenykedő konföderált gerilla, akit a háború után háborús bűnökért elítéltek és kivégeztek.
- Vannak különbségek a dicsőített, szervezett partizán alakulatok (például Mosby csapatai Virginia egyes területein) és az önkényes, gyakran erőszakos bushwhackerek között.
Következmények és intézkedések
A bozótharc súlyosan érintette a civil lakosságot: fosztogatás, felégetés, megtorlások és elüldözések követték a rajtaütéseket. Az Unió válaszlépései közé tartoztak a vidéki területek katonai megszállása, a milíciák megerősítése és némely esetben a kollektív intézkedések, például a Missouri feletti General Order No. 11 (1863) kiadása, amely bizonyos körzetek kiürítésére és a lakosság kitelepítésére kényszerítette a helyi közösségeket, hogy megvonják a támogatást a gerilláktól. A Konföderáció részéről a Partisan Ranger Act (1862) bizonyos formális keretek közé próbálta helyezni az irreguláris hadviselést, de ez is vegyes következményekkel járt.
Jogi megítélés és utóhatás
Az efféle harcmodor jogi és erkölcsi megítélése vitatott volt: sok bushwhackert egyszerűen bűnözőként kezelték, mert nem követtek hadviselési szabályokat, és gyakran célpontjaik civilek voltak. A háború után egyesek ellen felelősségre vonás, per és kivégzés történt; mások visszailleszkedtek, vagy folytatták bűnözői pályájukat.
A kifejezés mai értelmezése
A "bushwhacking" kifejezés ma is élő angol szó, amelyet két fő értelemben használnak:
- Háborús kontextusban: gyors, ambush-szerű rajtaütésekre vagy gerillatámadásokra utal.
- Hétköznapi értelemben: túrázásban a jelöletlen, sűrű növényzeten átvezető út nélküli vándorlást jelentő angol szaknyelvi szó (off-trail hiking).
Összefoglalva, a bozótharc a polgárháború és a határvidéki konfliktusok egyik sötétebb, rendkívül kegyetlen megnyilvánulása volt: taktikai előnyöket adott a kisebb, mozgékony erőknek, de súlyos áldozatokat követelt a helyi lakosságtól és hozzájárult a háborús törvények és a posztháborús igazságszolgáltatás bonyolult kérdéseihez.
A hírhedt konföderációs bozótvadász Bloody Bill Anderson
Három bozótvágó; köztük Dave Pool középen.
Kapcsolódó oldalak
- Támadás
- Border Ruffian
- Jayhawker
- William Quantrill
Kérdések és válaszok
K: Mi az a bushwhacking?
V: A bozótharc egyfajta gerillahadviselés, amely a lesből támadást jelenti, amelyet a kimerítés céljával hajtanak végre.
K: Mikor fordult elő gyakran bushwhacking?
V: A bozótvadászat gyakori volt az amerikai függetlenségi háború, az amerikai polgárháború és más olyan háborúk idején, amelyekben nagy területű, kellemetlen területeket és kevés kormányzati erőforrást tartottak ellenőrzésükre.
K: Milyen helyeken volt gyakori a bushwhacking a polgárháború alatt?
V: A bozótirtás gyakori volt a polgárháború alatt a vidéki területeken, ahol nézeteltérések voltak azok között, akik az Uniót és a Konföderációt kedvelték a háborúban.
K: Hogy hívták a támadások elkövetőit?
V: A támadások elkövetőit bushwhackereknek nevezték.
K: A "bushwhacking" kifejezést ma is használják?
V: Igen, a "bushwhacking" kifejezést ma is használják a kimerítő céllal végrehajtott rajtaütések leírására.
K: Miért történt a bushwhacking gyakran vidéki területeken?
V: A bozótvágások azért történtek gyakran vidéki területeken, mert a háborúban nézeteltérések voltak az Unió és a Konföderáció hívei között.
K: A kormányzati források hatással voltak a bushwhackingre?
V: Igen, a bozótirtás gyakran fordult elő olyan háborúk során, amelyekben nagy területű, ellentmondásos földterületek voltak, és kevés kormányzati erőforrás állt rendelkezésre az ellenőrzésükhöz.
Keres