Buhara (Buxoro) — Üzbegisztán történelmi Selyemút-városa, UNESCO világörökség

Buhara (Buxoro): ötezeréves Selyemút-város, UNESCO világörökség — lenyűgöző mecsetek, madrasszák, gazdag kultúra és történelmi központ vár felfedezésre.

Buhara (üzbégül: Buxoro; tádzsikul: Бухоро; oroszul: Бухара́) Üzbegisztán Buhara tartományának fővárosa. Az ország ötödik legnagyobb városa; a 2009-es népszámláláskor mintegy 263 400 lakosa volt. A területen legalább öt évezrede élnek emberek, a város pedig ennek az időnek a felében létezett. A város a Selyemúton fekszik, ami évszázadokon át meghatározta szerepét a nemzetközi kereskedelemben, tudományban, kultúrában és a vallási életen. Bukhara történelmi központja, amely számos mecsettel és madrassával rendelkezik, az UNESCO a világörökség részeként tartja számon. A lakosság nagy részét üzbég és tádzsik közösségek alkotják; a városban zsidók és egyéb etnikai kisebbségek is élnek, ami sokszínű kulturális életben és kézműves hagyományokban tükröződik.

Történelem röviden

Buhara története több ezer évre nyúlik vissza. A város a korai középkorban és a középkori iszlám világ koraiban is fontos regionális központ volt. A Samanidák korszakában (9–10. század) indult el valódi virágzása: ebből az időből származik a híres Samanidák mauzóleuma, amely a város egyik legrégibb és legfontosabb építészeti emléke. Buhara a tudósok, vallási iskolák (madrasszák) és szúfi rendek központja volt; olyan nevezetes személyek kötődnek ide, mint az imám al-Bukhari, a híres hadíszkutató.

Főbb látnivalók

• Ark – a város történelmi erődítménye, amely évszázadokon át a helyi uralkodók székhelye volt.
• Kalyan-komplexum – a Kalyan-minaret, Kalyan-mecset és a környező madrasszák impozáns együttese.
• Lyabi-Hauz – a város egyik leghangulatosabb tere, régi medencével és körülötte álló teaházakkal, madrasszákkal.
• Samanidák mauzóleuma – a korai középkori iszlám építészet egyik kiemelkedő alkotása.
• Mir-i-Arab madrassa – vallási oktatás és építészeti szépség, amely ma is működő teológiai intézmény.
• Chor Minor – különleges, négy kis tornyával tűnő épület, amely egykor mecset kapujaként szolgált.

Kultúra, kézművesség és vallás

Buhara kulturális élete gazdag: a város híres hagyományos kézművességéről, különösen a szőttesekről, selyemárukról, bőr- és fémmunkákról, valamint a helyi élelmiszer- és fűszerspecialitásokról. A történelmi madrasszák és mecsetek a mai napig vallási élet központjai; a városban működnek iskolák, teológiai intézmények és szúfi közösségek is.

Turizmus és gazdaság

Buhara fontos turisztikai célpont Üzbegisztánban: a történelmi városmag és az UNESCO-lista miatt sok látogató érkezik, ami a helyi szolgáltatóipar (szállás, vendéglátás, kézműves piacok) egyik fő bevételi forrása. Emellett a mezőgazdaság (különösen a pamut termesztése) és a kézműipar hagyományos szerepet játszanak a helyi gazdaságban.

Éghajlat és közlekedés

Buhara éghajlata kontinentális: forró, száraz nyarak és hideg telek jellemzik. A város jól kapcsolódik a régióhoz vasúttal és közúton, valamint repülőtere (Buhara Nemzetközi Repülőtér) belföldi és regionális járatokat fogad.

Védelem és megőrzés

A történelmi városmag védelme és restaurálása folyamatos feladat: az UNESCO és a nemzeti hatóságok együttműködnek a műemlékek helyreállításán és a turizmus fenntartható fejlesztésén. A helyi közösségek szerepe fontos a hagyományok ápolásában és a város egyedi karakterének megőrzésében.

Megjegyzés: A cikk célja, hogy áttekintést adjon Buhara történetéről, fő nevezetességeiről és jelentőségéről; részletesebb információkért ajánlott helyi forrásokat, múzeumokat és restaurációs jelentéseket is tanulmányozni.

Nevezetes emberek

A múltban sok fontos ember élt Buharában. A leghíresebbek közülük a következők:

• Muhammad Ibn Ismail Ibn Ibrahim Ibn al-Mughirah Ibn Bardizbah al-Bukhari (810-870) - iszlám tudós és hadíszok összeállítója.
• Avicenna (Abu Ali ibn Sina) (980-1037) - orvos és enciklopédikus tudású személy.
• Bal'ami: Abolfazl Muhammad és fia, Abu-Ali Mohammad, a szamanida királyok két híres vizírje, történészek, művészet- és irodalompártolók.
• Abubakr Narshakhi (10. század) - történész, aki Bukhara történetét írta.
• Hazrat Syed Jalaluddin Surkh-Posh Bukhari(kb. 595-690 AH, 1199-1291 CE)
• Baha-ud-Din Naqshband Bukhari (1318-1389)
• Amir Kulal (meghalt 1370-ben)
• Kiromi Bukhoroi
• An Lushan
• Sadriddin Ayni (1878-1954)
• Abdurauf Fitrat
• Oksana Chusovitina

Gólyafészek a palota falának tetején, 1915 előtt


Kereskedelmi kupola Tagi Zargaron 16. század (2003-as fotó)

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Bukhara?

K: Hányan éltek Buharában a 2009-es népszámlálás szerint?

K: Milyen történelme van Bukharának?

K: Mi szerepel a bukarai világörökségi listán?

K: Mi a jelentősége annak, hogy Buhara a Selyemúton fekszik?

K: Kik élnek Buharában?

K: Mi az a Bukhara tartomány?

Keresés betűvel