Brazil (1985) — Terry Gilliam disztópikus sci-fi kultuszfilmje

A film egy disztópikus, bürokratikus jövőben játszódik. Sam Lowry egy alacsony beosztású kormányzati alkalmazott. Álmodozik, és szárnyas harcosként látja magát, amint megment egy bajba jutott lányt. Egy légy elakad a nyomtatóban, és hibát okoz. Ennek következtében Archibald Tuttle helyett Archibald Buttle-t tartóztatják le. Buttle a kihallgatás során meghal. Tuttle egy lázadó klímaszerelő és feltételezett terrorista.

Sam kapja a feladatot, hogy helyrehozza a dolgokat. Sam meglátogatja Buttle özvegyét, és megismerkedik szomszédjukkal, Jill Laytonnal. Meglepődve tapasztalja, hogy a nő hasonlít az álmában látott nőre. Jill megpróbál segíteni Mrs Buttle-nak, hogy kiderítse, mi történt a férjével. Erőfeszítéseit a bürokrácia akadályozza. Ismeretlenül is Tuttle terrorista bűntársának tekintik. Ennek oka, hogy megpróbálta jelenteni a Buttle letartóztatásának tévedését.

Sam hibát jelent a lakása légkondicionálójának meghibásodásáról. A központi szolgáltatások nem segítenek. Tuttle váratlanul a segítségére siet. Tuttle korábban a Központi Szolgáltatásnál dolgozott. Otthagyta, mert nem szerette a papírmunkát. Tuttle megjavítja Sam légkondicionálóját. Ekkor érkezik a Central Services két dolgozója, Spoor és Dowser. Samnek el kell terelnie a figyelmüket, hogy Tuttle elmenekülhessen. A munkások később visszatérnek, hogy összetörjék Sam légkondicionálóját azzal az ürüggyel, hogy megjavítják.

Sam rájön, hogy Jillről csak úgy szerezhet tudomást, ha előléptetik az információszerzéshez. Itt hozzáférhet majd a titkos iratokhoz. Korábban elutasította az anyja, Ida által szervezett előléptetést. Megszállottan plasztikai műtétet akar végeztetni Dr. Jaffe plasztikai sebésznél. Ida partiján Sam beszélget Helpmann miniszterhelyettessel. Megkapja az előléptetését.

Sam megszerzi Jill feljegyzéseit. Lenyomozza a lányt, mielőtt letartóztatnák. Aztán meghamisítja a feljegyzéseket, hogy azt állítsa, a lány meghalt. Ez lehetővé teszi, hogy megszökjön. Ők ketten egy romantikus éjszakát töltenek együtt. A kormány letartóztatja őket fegyverrel. Samet hazaárulással vádolják, mert visszaélt új pozíciójával. Samet egy székre kötözik egy nagy szobában. Régi barátja, Jack Lint fogja megkínozni. Samnek elmondják, hogy Jillt megölték, miközben ellenállt a letartóztatásnak.

Jack mindjárt elkezdi a kínzást. Tuttle betör a Minisztériumba, lelőtte Jacket, megmenti Samet, és felrobbantja a Minisztérium épületét.

Sam és Tuttle együtt menekülnek. Tuttle eltűnik a lerombolt épületből származó papírdarabok tömkelegében.

Sam belebotlik Ida barátjának temetésébe. A barátnő túl sok szépészeti műtét után halt meg. Sam felfedezi, hogy az anyja most már hasonlít Jillre. Túlságosan el van foglalva azzal, hogy fiatal férfiak hízelegjenek neki, hogy törődjön a fia helyzetével.

Az őrök megzavarják a temetést. Sam beleesik a nyitott koporsóba. Egy fekete ürességbe zuhan. Egy utcán landol, ahol álmodik. Egy halom hajlékony csőre felmászva próbál menekülni a rendőrök és a szörnyek elől.

Kinyit egy ajtót, és bemegy rajta. Meglepetésére egy teherautóban találja magát, amelyet Jill vezet. Ők ketten együtt hagyják el a várost.

Ez a "happy end" azonban csak egy téveszme. A valóságban még mindig a székhez van szíjazva. Azt sugallják, hogy Jack lobotómiát végzett rajta. Rájönnek, hogy Sam boldog őrületbe süllyedt, Jack és Mr Helpmann elveszettnek nyilvánítják, és elhagyják a szobát. Sam a székben marad, mosolyogva és az "Aquarela do Brasil"-t dúdolva.

Főszereplők

• Jonathan Pryce mint Sam Lowry. Pryce karrierje egyik csúcspontjaként jellemezte a szerepet. Tom Cruise-t is szóba hozták a szerepre.
• Kim Greist mint Jill Layton. Gilliam első választása a szerepre Ellen Barkin volt, de szóba került még Jamie Lee Curtis, Rebecca De Mornay, Rae Dawn Chong, Joanna Pacuła, Rosanna Arquette, Kelly McGillis és Madonna is. Gilliam állítólag elégedetlen volt Greist alakításával, és ezért úgy döntött, hogy kivágja vagy megvágja néhány jelenetét.
• Robert De Niro mint Archibald "Harry" Tuttle. De Niro még mindig szerepet akart a filmben, miután Jack Lint szerepét elutasították, ezért Gilliam felajánlotta neki Tuttle kisebb szerepét.
• Katherine Helmond mint Ida Lowry asszony. Helmond elmondása szerint Gilliam felhívta őt, és azt mondta: "Van egy szerepem a számodra, és szeretném, ha átjönnél, és elvállalnád, de nem fogsz benne túl jól kinézni." Helmond azt mondta, hogy nem fogsz jól kinézni. A sminket Gilliam felesége, Maggie készítette. A forgatás alatt Helmond napi tíz órát töltött az arcára ragasztott maszkkal; a jeleneteit el kellett halasztani az emiatt keletkező hólyagok miatt.
• Ian Holm mint Mr. Kurtzmann, Sam főnöke.
• Bob Hoskins mint Spoor, a kormány által alkalmazott fűtésmérnök, aki neheztel Harry Tuttle-ra.
• Michael Palin mint Jack Lint. Robert De Niro elolvasta a forgatókönyvet, és érdeklődött a szerep iránt, de Gilliam már Palinnak, barátjának és rendszeres munkatársának ígérte a szerepet. Palin úgy írta le a karaktert, mint "valaki, aki minden volt, ami Jonathan Pryce karaktere nem: stabil, családja volt, megállapodott, kényelmes, keményen dolgozó, bájos, társaságkedvelő - és teljesen és teljesen gátlástalan. Úgy éreztük, így tudjuk kihozni Jack Lintből a gonoszt".
• Ian Richardson mint Mr. Warrenn, Sam új főnöke az Információszerzésnél.
• Peter Vaughan mint Helpmann úr, az információs miniszterhelyettes.

Mellékszereplők

• Jim Broadbent mint Louis Jaffe doktor, Ida Lowry plasztikai sebésze.
• Brian Miller mint Mr. Archibald Buttle, az Archibald Tuttle bűneiért bebörtönzött és véletlenül megölt férfi.
• Sheila Reid mint Mrs. Veronica Buttle, Archibald Buttle özvegye.
• Barbara Hicks mint Mrs. Alma Terrain.
• Kathryn Pogson mint Shirley Terrain, Alma lánya.
• Bryan Pringle mint Spiro, a pincér.
• Derrick O'Connor mint Dowser, Spoor társa.
• Elizabeth Spender mint Alison "Barbara" Lint, Jack felesége.
• Holly Gilliam, Terry Gilliam rendező lánya, mint Holly Lint, Jack lánya.
• Derek Deadman és Nigel Planer mint Bill és Charlie, a Buttles mennyezetét javító munkások.
• Gorden Kaye, mint az M.O.I. portása.
• Myrtle Devenish mint Jack titkárnője.
• Roger Ashton-Griffiths mint pap.
• Jack Purvis mint Dr. Chapman.
• Andre Gregory mint Luke

Cameók

• Charles McKeown társíró, mint Harvey Lime, Sam munkatársa.
• Terry Gilliam rendező, mint a Shang-ri La Towers dohányzó embere.

Írás

Gilliam dolgozta ki a történetet, és Charles Alversonnal együtt írta a forgatókönyv első vázlatát. Alversonnak fizettek a munkájáért, de nem kapta meg a kreditet.

Gilliam, McKeown és Stoppard további tervezeteken dolgoztak együtt. A Brazil A minisztérium és 1984 ½ címmel készült. Ez utalt Orwell eredeti Tizenkilencszáznyolcvannégy című művére, valamint Federico Fellini 8½ című művére is. Gilliam Fellinit nevezi meg egyik rendezői hatásaként. A film forgatása során más munkacímek is felröppentek. Ezek között szerepelt A kínzás minisztériuma, a Hogyan tanultam meg együtt élni a rendszerrel - eddig, és a Szóval ezért szar a burzsoázia. A végső választás a Brazilra esett, ami az aláfestő dallam nevéhez kapcsolódott.

Egy Salman Rushdie-val készült interjúban Gilliam azt nyilatkozta:

Brazília kifejezetten az időből, az 1984-es év közeledtével jött. Fenyegető volt. Valójában a Brazil eredeti címe 1984 ½ volt. Fellini az egyik nagy istenem volt, és 1984 volt, szóval tegyük össze őket. Sajnos az a szemét Michael Radford csinált egy 1984-es verziót, és 1984-nek nevezte el, úgyhogy elszálltam.

Gilliam néha úgy hivatkozik erre a filmre, mint "A képzelet trilógiájának" második darabjára, amely az Időbanditákkal (1981) kezdődik és Münchhausen báró kalandjaival (1988) végződik. Mindegyik a "kínosan rendezett társadalmunk őrületéről és a vágyról szól, hogy bármilyen eszközzel kiszabaduljunk belőle". Mindhárom film ezekre a küzdelmekre és a képzelet általi menekülési kísérletekre összpontosít - az Időbanditák egy gyerek szemével, a Brazil egy harmincas éveiben járó férfi szemével, Münchhausen pedig egy idős férfi szemével. Gilliam 2013-ban a Brazil-t egy disztópikus szatíra-trilógia első részének is nevezte, amelyet az 1995-ös 12 majommal és a 2013-as The Zero Theoremmel alkot (bár később tagadta, hogy ezt mondta volna).

Gilliam kijelentette, hogy a Brazil című filmet George Orwell Tizenkilencvennyolcvannégy című műve ihlette. Bár elismerte, hogy soha nem olvasta. A kritikusok számos hasonlóságra és különbségre mutattak rá a kettő között.

A brazíliai 27B/6-os forma George Orwell londoni, Canonbury Square 27B alatti lakására utal. Orwell itt lakott, amikor az Ezerkilencszáznyolcvannégy részeit írta.

Gyártás tervezése

Gilliam gyakran használ nagyon széles objektíveket és döntött kameraszögeket. Ezek szokatlanul szélesre mennek a mainstream hollywoodi produkciókhoz képest. Gilliam a film nagy látószögű felvételeit 14 mm-es (Zeiss), 11 mm-es és 9,8 mm-es (Kinoptik) objektívekkel készítette. A 9,8 mm-es objektív egy új technológiai újítás volt. Ez volt az egyik első nagyon rövid gyújtótávolságú objektív, amely nem halszemezett. Az évek során a 14 mm-es objektív a filmkészítők körében informálisan "Gilliam" néven vált ismertté. Ez annak köszönhető, hogy a rendező Brazília óta gyakran használta.

Zene

Geoff Muldaur előadta Ary Barroso 1939-es híres dalának, az "Aquarela do Brasil"-nak egy változatát. A név jelentése "Brazília vízfestménye". Angolul gyakran egyszerűen "Brazil"-nak nevezik.

A zenét MichaelKamen szerezte. Az ő hangszerelése tette a filmet elfogadhatóbbá a modern ízlésnek. Ezt a változatot gyakran használják olyan kontextusokban, amelyeknek kevés köze van Brazíliához, és inkább Gilliam disztópikus víziójához.

Kamen, aki a film zenéjét szerezte, eredetileg Kate Bush énekével vette fel a "Brazil"-t. Ez a felvétel nem került bele sem a filmbe, sem az eredeti filmzene kiadásába. A filmzene későbbi kiadásain már szerepel.

Gilliam felidézi, hogy a dal felhasználásához az ihletet merítette:

Ez a hely egy métallurgiaváros volt, ahol mindent szürke fémpor borított... Még a tengerpartot is teljesen beborította a por, nagyon szürkés volt. A nap már lemenőben volt, és nagyon szép volt. A kontraszt rendkívüli volt. Az volt a képem, hogy egy férfi ül ott ezen a mocskos tengerparton egy hordozható rádióval, és olyan furcsa, menekülő latin dalokat hallgat, mint a Brazil. A zene valahogy elragadta őt, és a világ kevésbé kéknek tűnt számára.

Csata a végső vágásért

A film producere Arnon Milchan cége, az Embassy International Pictures volt. Gilliam eredeti vágása 142 perces, és sötét véget ér. Ezt a változatot nemzetközileg a 20th Century Fox adta ki.

Az amerikai forgalmazást az Universal végezte, amelynek vezetői úgy érezték, hogy a befejezés rosszul vizsgázott. Sid Sheinberg, az Universal elnöke ragaszkodott a film drámai átdolgozásához, hogy a film happy enddel záruljon. Azt javasolta, hogy teszteljék mindkét változatot, hogy lássák, melyik kap jobb pontszámot. Egy ponton két vágócsapat dolgozott a filmen, az egyik Gilliam tudta nélkül. A Brazilnak egy olyan változatát készítette el a stúdió, amelynek a vége fogyasztóbarátabb volt.

Hosszú ideig késett, és a film megjelenésének semmi jele nem volt. Gilliam egy egész oldalas hirdetést adott fel a Variety című szaklapban, amelyben sürgette Sheinberget, hogy a Brazil a tervezett változatban kerüljön a mozikba. Sheinberg interjúkban nyilvánosan beszélt a Gilliammel folytatott vitájáról, és saját hirdetést adott fel a Daily Varietyben, amelyben felajánlotta, hogy eladja a filmet. Gilliam magánvetítéseket tartott a Brazilból (a stúdió jóváhagyása nélkül) filmiskolák és helyi kritikusok számára. Ugyanazon az estén, amikor New Yorkban bemutatták a Universal díjra esélyes Out of Africa című filmjét, a Brazil elnyerte a Los Angeles-i Filmkritikusok Szövetségének "Legjobb film" díját. Ez arra késztette a Universal-t, hogy végül beleegyezzen egy módosított, 132 perces, Gilliam által felügyelt változat kiadásába 1985-ben.

A Rotten Tomatoes-on a film 98%-os értékelést kapott. Az oldal kritikusai szerint "A Brazil, Terry Gilliam látomásos orwelli fantáziája egy merész, sötét komédia, tele furcsa, fantáziadús látványvilággal".

A Metacriticen 88%-ot kapott.

Kenneth Turan, a Los Angeles Times kritikusa a filmet "a Dr. Strangelove óta a leghatásosabb szatirikus politikai mozi" -ként jellemezte.

Janet Maslin a The New York Times-ban azt írta: "Terry Gilliam Brazilja, egy rendkívül sivár jövő vidám, szellemesen megfigyelt víziója kiváló példája annak, hogy a komédia képes aláhúzni a komoly, még az ünnepélyes gondolatokat is.".

Roger Ebert a Chicago Sun-Times-ban kevésbé volt lelkes, a négyből két csillagot adott a filmnek, és azt állította, hogy "nehéz követni".

Elismerések

2004-ben a Total Film a Brazil-t minden idők 20. legjobb brit filmjének nevezte.

2005-ben a Time filmkritikusai, Richard Corliss és Richard Schickel a Brazil-t minden idők 100 legjobb filmje közé sorolták.

2006-ban a Channel 4 a Brazil-t beválasztotta az "50 film közé, amit látnod kell, mielőtt meghalsz", nem sokkal a FilmFour-on való sugárzása előtt.

A film a 83. helyen szerepel az Empire magazin minden idők 500 legjobb filmjét tartalmazó listáján.

A Wired a 20 legjobb sci-fi filmet tartalmazó listáján Brazíliát az 5. helyre sorolta.

Az Entertainment Weekly a Brazil-t a hatodik legjobb sci-fi alkotásként tartotta számon, amely 1982 óta jelent meg. A magazin a 13. helyre sorolta a filmet a "The Top 50 Cult Films" listáján is.

A filmet két Oscar-díjra jelölték: eredeti forgatókönyv és legjobb művészeti rendezés.

Gilliam a Clive Jamesnek a Talking in the Library című online műsorban adott interjújában elmondta, hogy a Brazil - meglepetésére - nyilvánvalóan a szélsőjobboldal egyik kedvenc filmje Amerikában.

Főoldal média

A Brazília négyszer jelent meg a The Criterion Collection kiadásában. 1996-ban ötlemezes LaserDisc box set, 1999-ben és 2006-ban háromlemezes DVD box set, 2006-ban egylemezes DVD, 2012-ben pedig kétlemezes Blu-ray set. Az 1999-es és a 2006-os háromlemezes dobozos szett csomagolása külsejében megegyezik, de az utóbbi kiadás kompatibilis a szélesvásznú televíziókkal.

Az egylemezes változat kivételével minden változat ugyanazokkal a különleges szolgáltatásokkal rendelkezik: a film 142 perces vágása (Gilliam "ötödik és végső vágásként" emlegeti), Sheinberg 94 perces "A szerelem mindent legyőz" című, a szindikátusi televízió számára készült vágása, valamint különböző galériák és featurette-ek.

A film 132 perces amerikai változatának Blu-ray kiadása 2011. július 12-én jelent meg az Egyesült Államokban a Universal gondozásában. Ez csak a filmnek ezt a változatát tartalmazza, extra funkciók nélkül.

Film

További filmek, amelyek Brazília operatőri munkáiból, művészeti tervezéséből és/vagy általános hangulatából merítettek ihletet, Jean-Pierre Jeunet és Marc Caro Delicatessen (1991) és Az elveszett gyermekek városa (1995), Rocky Morton és Annabel Jankel Super Mario Bros. (1993), a Coen-fivérek The Hudsucker Proxy (1994) és Alex Proyas Dark City (1998) című filmjei.

Tim Burton Batman filmjének díszlettervezését és világítási stílusát Brazíliához hasonlították. Tim Burton és Anton Furst díszlettervező a Batmanhez Brazíliát tanulmányozták referenciaként.

Neil Marshall The Descent című filmjének befejezését nagyban inspirálta a Brazil befejezése, és Marshall egy interjúban kifejtette, hogy "a Brazil eredeti befejezése hatalmas inspirációt jelentett a The Descent eredeti befejezéséhez - az ötlet, hogy valaki kívülről megőrülhet, de belülről megtalálta a boldogságot".

Technológia

Brazília magasan technológiai esztétikája ihlette Max Cohen lakásának díszletét a Pi című filmben. Brazília szolgált inspirációul a Sucker Punch (2011) című filmhez is.

Brazíliát a steampunk szubkultúra írói és művészei is elismerik, mint inspirációt.

A 2018-as We Happy Few videojáték disztópikus előzményeit nagyrészt Brazília ihlette.