Branch MRT Line – megszűnt szingapúri MRT-elágazás (1990–1996)
Branch MRT Line — a rövid életű (1990–1996) szingapúri MRT-elágazás története: nyitás, állomások, Kawasaki/Siemens szerelvények és beolvadás az North South Line-ba.
A Branch MRT Line a szingapúri tömegközlekedési hálózat (MRT) harmadik vonala volt, rövid, elővárosi elágazásként működve az East West Line mellékvonalaként. A vonal célja elsősorban az volt, hogy gyors összeköttetést biztosítson a környező lakóövezetek és a városközpont között, míg a nagyobb hálózati fejlesztések meg nem valósultak.
A Branch vonal hossza 6,5 km volt, és négy állomást szolgált ki; ezek közül három 1990 márciusában nyílt meg, míg a negyedik állomás a nyitást követően, később került üzembe. A menetidő a vonal egyik végétől a másikig körülbelül tíz percet tett ki, így gyors, rövid összeköttetést nyújtott az utasoknak.
A vonatok általában rövid, közvetlen járatként közlekedtek, a forgalmi igényeknek megfelelően sűrítve a csúcsidőkben. A gördülőállományként hatkocsis Kawasaki Heavy Industries C151 és Siemens C651 típusú szerelvényeket használták; ezek a járművek megfeleltek a vonalra jellemző rövid, gyakori járatkövetelményeknek.
A Branch Line kiépítése és üzemeltetése során alkalmazott infrastruktúra, peronok és jelzőrendszerek a korabeli MRT-standardelemekre épültek, így lehetővé tették a zökkenőmentes csatlakozást az East West és később a North South vonalak szolgáltatásaihoz is. A vonal karbantartását és járműfenntartását a hálózat meglévő depóinak kapacitásához igazították.
1996 februárjában a North South Line meghosszabbításával, a Woodlands-kiterjesztés átadásával a Branch MRT Line hivatalosan beolvadva része lett a North South MRT Line-nak. Az integráció után a Branch név megszűnt az üzemeltetés hivatalos terminológiájában, de maga a pálya és az állomások továbbra is használt részét képezik a kiterjedtebb hálózatnak.
Bár a Branch MRT Line mint külön vonal csak rövid ideig létezett, szerepe fontos volt a hálózat fejlődése során: átmeneti megoldást nyújtott a növekvő elővárosi forgalom kiszolgálására, és segítette az infrastruktúra fokozatos bővítését, amely végül a nagyobb hálózati integrációhoz vezetett. Ma a vonal nyomvonala és állomásai a North South Line részeként tovább szolgálják az utasokat, míg a "Branch" elnevezés elsősorban történeti érdekességként maradt meg.
- Hossza: 6,5 km
- Állomások száma: 4 (háromból három 1990 márciusában nyílt meg)
- Menetidő: körülbelül 10 perc végponttól végpontig
- Gördülőállomány: hatkocsis Kawasaki Heavy Industries C151 és Siemens C651
- Beolvadás: 1996. február – integráció a North South MRT Line-ba (Woodlands-kiterjesztés átadása után)
Állomások
| Állomás száma | Állomás neve | Váltóhely |
| W9 | Jurong East | Kelet-nyugati vonal |
| B1 | Bukit Batok | |
| B2 | Bukit Gombak | |
| B3 | Choa Chu Kang | Bukit Panjang LRT vonal |
Kérdések és válaszok
K: Mi az az elágazó MRT vonal?
V: A Branch MRT Line a szingapúri tömegközlekedési hálózat harmadik vonala volt.
K: Mikor nyitották meg a Branch MRT Line vonalat?
V: A vonal és a rajta lévő négy állomásból három 1990 márciusában nyílt meg.
K: Milyen hosszú volt a Branch MRT Line?
V: A Branch MRT Line 6,5 km hosszú volt.
K: A Branch MRT Line melyik kelet-nyugati vonal leágazásaként futott?
V: A Branch MRT Line az East West Line mellékvonalaként futott.
K: Milyen típusú vonatokat használt a Branch MRT Line?
V: A Branch MRT Line hat kocsis Kawasaki Heavy Industries C151 és Siemens C651 vonatokat használt gördülőállományként.
K: Mikor hosszabbították meg az észak-déli vonalat Woodlandsig?
V: Az észak-déli vonalat 1996 februárjában hosszabbították meg Woodlandsig.
K: Mi történt a Branch MRT Line vonallal, miután az észak-déli vonalat meghosszabbították Woodlandsig?
V: Az MRT mellékvonalat beolvasztották az észak-déli MRT vonalba.
Keres