Brigg – kétárbocos négyszögvitorlás hajó: meghatározás és történet
Brigg — kétárbocos négyszögvitorlás: eredete és története, műszaki jellemzők, haditengerészi és kereskedelmi szerep a 18–19. században; különbségek brigantinhoz és háromárbocosokhoz.
A brigg egy vitorlás hajó, amelynek két négyzet alakú árbocai vannak. A vitorlások korában a briggeket gyorsnak és jól manőverezhetőnek tartották; egyszerre voltak alkalmasak hadihajóként és kereskedelmi hajóként való szolgálatra. Még a vitorlázás korszakának vége után is alkalmazták őket gyakorlóhajóként. A brigg a kisebb, kétárbocos vitorlás hajók közé tartozott, és különösen a 18. században és a 19. század elején volt népszerű.
Leírás és kötélzet
A brigg jellegzetessége, hogy mindkét árbocán (elő- és főárboc) főként négyszögvitorlázat található: a vitorlák zömét négyszögletes (square) vászonok alkotják, amelyek jó hátszeles és oldalvitorlázási sebességet biztosítanak. A főárboc hátulján gyakran van egy gaffos (ferdevitorlás) spanker vagy hátsóvitorla, amely javítja a kormányozhatóságot és a manőverezést. A négyszögvitorlázat miatt a briggek kedvezőek voltak hosszú távú, sebességet igénylő utakra, ugyanakkor a kormányszögváltások és a vitorlaváltások több személyzetet kívántak meg.
Történet és használat
A briggek a 18–19. századi tengerészet egyik fontos hajócsoportját alkották. Hadihajóként gyakran szolgáltak őrjáratban, kémkedésben, futárszolgálatban és kisebb összecsapásokban, mivel jó sebességük és mozgékonyságuk lehetővé tette a gyors reagálást. A kereskedelmi hajózásban kisebb rakományok, gyors áruszállítás és postai utak voltak a tipikus felhasználási területek.
A gőzhajók elterjedésével a briggek fokozatosan háttérbe szorultak: relatíve nagy személyzetet igényeltek a fedélzeti vitorlázat kezelése miatt, és a széllel szembeni közlekedésük, különösen erős ellenszél esetén, korlátozott volt. Ennek ellenére több brigget megtartottak kiképzőhajóként és kutatóutakra, illetve olyan szolgálatokra, ahol a vitorlás hajózás előnyei (üzemanyagfüggetlenség, csendes hajózás) fontosak voltak.
Fegyverzet és állomány
Hadihajóként használt briggek (brigs of war) általában kisebb ágyúkkal voltak felszerelve — tipikusan néhány tucat lövegig terjedő arzenállal, attól függően, hogy lovasított hadihajóról vagy kisebb fegyverzetű őrhajóról volt-e szó. A briggek legnagyobb hátránya az volt, hogy a négyszögvitorlázat karbantartása és kezelése sok embert igényelt: kisebb briggjeinél is gyakran néhány tucatnyi matróz kellett a vitorlák hatékony mozgatásához.
Előnyök és hátrányok
- Előnyök: gyorsak, manőverezhetők, sokoldalúak (hadművelet, kereskedelem, futárszolgálat), hosszú hatótáv szél esetén.
- Hátrányok: viszonylag nagy személyzetigény, nehezebb hatékonyan széllel szemben haladni, a négyszögvitorlázat karbantartása és kezelése időigényes.
Brigg és más típusok közti különbségek
Gyakran keverik össze a brigget a brigantinnal és más kéttüskés vagy többárbocos hajókkal. A legegyszerűbb megkülönböztetés:
- A brigg mindkét árbocán főként négyszögvitorlákat visel.
- A brigantine (brigantín) általában vegyes kötélzetű: a fokken (előárboc) négyszögvitorlás lehet, míg a főárboc gyakran ferdevitorlás (gaff) vagy kevert vitorlázatú; a brigantinnak tehát más a kötélzete.
- A háromárbocos hajók (például teljesen négyszögvitorlázott fregattok, hajók) több árboccal rendelkeznek – a brigg ezzel szemben csak két árbocú.
Gyakorlóhajók és híres példák
Néhány brigget később kiképző- és kutatóhajóként használtak, mivel oktatási célra kiváló volt a fedélzetén végzett vitorlamunkák sokszínűsége. A történelemben ismert briggek közé tartoznak olyan hajók is, amelyek részt vettek felfedezőutakon, hadműveletekben vagy hírszerzésben. Például a brit királyi haditengerészet brig-sloop típusú hajói (mint amilyen a híres HMS Beagle is volt) jelentős szerepet játszottak a 19. századi kutatások és hadműveletek finanszírozásában és végrehajtásában.
Összefoglalás
A brigg klasszikus, kétárbocos négyszögvitorlás típus, amely a 18–19. században a sebesség és manőverezhetőség miatt volt közkedvelt mind a haditengerészetek, mind a kereskedelem körében. A gőzhajózás térnyerése és az emberi erőforrásigény miatt a brigg szerepe csökkent, de öröksége ma is él a vitorlás hagyományokban és a történelmi rekonstrukciókban.
Brig Herald, építette Ezra Weston és Fia, Duxbury, Massachusetts
Rigging
A vitorlázásban a full-rigged brigg olyan hajó, amelynek két négyzet alakú árboca van (az úgynevezett orr- és főárboc). A brigg főárboca a hátsó (hátsó) árboc. A manőverezőképesség javítása érdekében a főárbocon egy kis (gaff-felszerelésű) orrvitorla van.A briggvitorlákat azokról az árbocokról nevezték el, amelyekhez rögzítették őket. A főárbocra erősítetteket nagyvitorlának nevezik; a főárboc fölött a fő topszvitorlát, a főárboc fölött pedig a fő topgallantvitorlát. Esetenként egy nagyon kicsi vitorla, a királyvitorla van fölötte. A nagyvitorla mögött van egy kis orr- és farvitorla, a spanker vagy boom nagyvitorla (ez hasonlít a szkúnerek nagyvitorlájához). Az orrvitorlán egy hasonló vitorla, a trysail található. A négyzetes árbocú hajókon a megfelelő árbocokhoz kisebb spárgák vannak erősítve. Ezek meghosszabbíthatók, ami meghosszabbítja a yardot. Ez lehetővé teszi, hogy mindkét oldalon egy-egy további vitorlaszárnyat kapjon. Ezeket nevezzük szegecselővitorlának. Ezeket csak gyenge és gyenge szél esetén használják. A szárnyakat azokról a vitorlákról nevezték el, amelyekhez rögzítették őket. Például a fő szegecselővitorlák, a fő top szegecselővitorlák, a fő top gáláns szegecselővitorlák stb.
A brigg előárboca kisebb, mint a főárboc. Az orrvitorla tartja az orrvitorlát, az orrvitorla felső vitorlát, az orrvitorla felső gáláns vitorlát és az orrvitorla királyvitorlát. Az orrvitorla és az orrvitorla között található az orrvitorla, a fock és a repülő fock. Az összes vitorlát egy bonyolult zsinórkötélrendszerrel, a futókötélzettel manipulálják. Ez ellentétben áll az állókötélzettel, amely rögzített, és az árbocot és más tárgyakat merevségben tartja. Hagyományosan a futókötélzetet könnyen fel lehetett ismerni. Ez azért volt így, mert a rugalmasság érdekében nem volt kátránnyal bevonva, és ezért világosabb színű volt. Az álló kötélzetet az időjárás elleni védelem érdekében kátrányozták, ezért sötétebb vagy akár fekete színű volt.
Egy brigg vitorlázási terve
Hull
A brigg "általában nagyobb méretben épül, mint a szkúner. Megközelítheti egy teljes méretű, háromárbocos hajó méretét". A briggek hossza 75 és 165 láb (23-50 m) között változott, és tonnatartalmuk elérte a 480 tonnát. Történelmileg a legtöbb brigg fából készült. Néhány későbbi brigg azonban acélból vagy vasból készült hajótesttel és árbocokkal épült. A 19. században fenyőfából készült hajótestű briggeket is építettek. Úgy tervezték őket, hogy körülbelül húsz évig bírják, bár sokan ennél tovább is kitartottak.
Történelmi használat
A briggeket kis hadihajóként használták, amelyek körülbelül 10-18 ágyút hordoztak. Gyorsaságuk és manőverezhetőségük miatt népszerűek voltak a kalózok körében (bár az amerikai és karibi kalózok körében ritkák voltak). Használatuk a 17. század előttre nyúlik vissza. A brigg egyik leghíresebb korszaka azonban a 19. században volt, amikor olyan híres tengeri csatákban vettek részt, mint például az Erie-tónál vívott csata. A 19. század elején a brigg egy szokványos teherhajó volt. "Gyorsnak és jól hajózhatónak" tartották, de nagy létszámú legénységre volt szükség a kötélzet kezeléséhez. Bár a brigg nem tudott olyan könnyen széllel szemben hajózni, mint az orr- és hátszélzettel felszerelt hajók, például a szkúnerek, egy gyakorlott briggkapitány "könnyedén és elegánsan tudott manőverezni; a brigg például szinte a helyszínen meg tudott fordulni". A brigg szögletes árbocának a nyílt óceánon való közlekedés során is megvolt az előnye az orr- és hátsó árbocos hajókkal szemben. Amikor az orr- és tatfedélzettel felszerelt hajók hosszabb távolságokat vitorláztak széllel szemben, és ahol "a nagyméretű schooner-kapitányok rémálma volt egy hirtelen döccenés veszélye". Ez a tulajdonság később a barquentine kialakulásához vezetett. A kisebb méretükhöz képest nagy létszámú legénység iránti igény a briggek gyártásának hanyatlásához vezetett. Helyüket a kereskedelmi forgalomban a gaffelvitorlás szkúnerek (amelyek kisebb személyzetet igényeltek) és a gőzhajók (amelyeknek nem voltak a négyszögletes kötélzetű hajók szembeszélben való teljesítményével kapcsolatos problémáik) vették át.Az 1883-ban a Maine állambeli Bangorban épült Telos volt az utolsó brigg, amely az amerikai kereskedelmi tengerészethez csatlakozott. "Úgy tartották, hogy ez a hajó volt osztályának legszebb hajója, amelyet valaha Maine-ben építettek". A hajó 1900-ban a karibi Bonaire partjainál lévő Aves-szigeten szenvedett hajótörést.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a brigg?
V: A brigg egy vitorlás hajó, amelynek két négyzet alakú árboca van.
K: Mire használták a briggeket a vitorlázás korában?
V: A briggeket hadihajóként és kereskedelmi hajóként egyaránt használták.
K: Miért voltak népszerűek a briggek a 18. században és a 19. század elején?
V: A briggeket gyorsnak és manőverezőképesnek tartották, és a kisebb kétárbocos vitorlások közé tartoztak.
K: Miért kerültek ki a briggek a használatból?
V: A gőzhajók megjelenésével a briggek kikerültek a használatból, mivel kis méretükhöz képest viszonylag nagy személyzetet igényeltek, és nehéz volt széllel szemben vitorlázni.
K: Mi a különbség a brigg és a brigantin között?
V: A briggnek négyszögletes nagyvitorlája van, amely mögött egy további, gaffal felhúzott spanker van, míg a brigantinnak gaffal felhúzott nagyvitorlája van.
K: Hány árboca van egy briggnek?
V: A briggnek két árboca van.
K: Használták-e valaha a briggeket gyakorlóhajóként?
V: Igen, a vitorlázás korszakának vége után a briggeket használták gyakorlóhajóként.
Keres