Seymour Benzer
Seymour Benzer (1921. október 15. - 2007. november 30.) amerikai fizikus, biológus és genetikus. Zsidó származású volt.
Pályafutása az 1950-es évek molekuláris biológiai forradalmának idején kezdődött, és végül a molekuláris és viselkedésgenetika területén vált kiemelkedővé. Genetikai kutatólaboratóriumot vezetett a Purdue Egyetemen és a Kaliforniai Technológiai Intézetben.
Benzer alapvető felfedezéseket tett a genetika két teljesen különböző területén. Szilárdtestfizikából doktorált, de hamarosan a genetikára váltott, miután elolvasta Erwin Schrödinger Mi az élet?
Fággenetika
A Purdue Egyetemen Benzer kifejlesztette a "T4 rII rendszert", egy új genetikai technikát. Ez a T4 bakteriofág rII mutánsok rekombinációját használta a gének belső szerkezetének feltérképezésére. Benzer rájött, hogy sok r mutáns létrehozásával és a különböző r törzsek közötti rekombinációs gyakoriság rögzítésével részletes géntérképet készíthet, hasonlóan ahhoz, ahogyan Alfred Sturtevant tette a kromoszómák esetében.
Kihasználva az rII mutáns rendszerben elemezhető rekombinánsok hatalmas számát, Benzer végül több mint 2400 rII mutációt tudott feltérképezni. Az általa gyűjtött adatok szolgáltatták az első bizonyítékot arra, hogy a gén nem egy oszthatatlan egység, ahogyan azt korábban hitték, és hogy a gének lineárisak. Az rII adatai alapján Benzer a mutációk különböző osztályait is javasolta, beleértve a deléciókat, a pontmutációkat, a missense mutációkat és a nonsense mutációkat.
Viselkedésgenetika
Benzer volt az egyik első tudós a viselkedésgenetika területén. Amikor a terület az 1960-as és 70-es években kezdett kialakulni, Benzer tudományos ellenzékben találta magát a terület egy másik vezető kutatójával, Jerry Hirschgel.
Hirsch úgy vélte, hogy a viselkedés olyan összetett, hogy nem magyarázható egyetlen gén működésével, Benzer viszont úgy vélte, hogy a viselkedést egyetlen gén irányíthatja. Mindkét kutató Drosophilán próbálta ki elképzeléseit. Hirsch több generáción keresztül mesterségesen szelektálta az érdeklődésre számot tartó viselkedéseket, míg Benzer olyan módszereket alkalmazott, amelyekkel egy adott viselkedés mutánsait izolálta. Benzer és Hirsch egymással versengő filozófiái fejlesztették a viselkedésgenetikát, és segítettek abban, hogy az a tudományos közösségben legitim kutatási területté váljon.
Kitüntetések és díjak (válogatás)
- Az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagja (1959)
- Albert Lasker-díj az orvosi alapkutatásért (1971)
- Louisa Gross Horwitz-díj a Columbia Egyetemtől (1976),
- Nemzeti Tudományos Érem (1982)
- Thomas Hunt Morgan-érem (1986)
- Wolf-díj az orvostudományban (1991)
- Crafoord-díj (1993)
- NAS-díj az Idegtudományok területén a Nemzeti Tudományos Akadémiától (2001)
- Gairdner Alapítvány Nemzetközi Díja (2004) (második díj)
Tagja volt az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémiának, a Royal Society-nek és a Francia Tudományos Akadémiának.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Seymour Benzer?
V: Seymour Benzer zsidó származású amerikai fizikus, biológus és genetikus volt.
K: Mikor kezdődött Seymour Benzer karrierje?
V: Seymour Benzer karrierje az 1950-es évek molekuláris biológiai forradalmának idején kezdődött.
K: A genetika mely két területén tett alapvető felfedezéseket Seymour Benzer?
V: Seymour Benzer a genetika két teljesen különböző területén tett alapvető felfedezéseket.
K: Melyik könyvet olvasta Seymour Benzer, amely arra késztette, hogy a szilárdtestfizikáról a genetikára váltson?
V: Seymour Benzer Erwin Schrödinger Mi az élet? című könyvét olvasta, ami arra késztette, hogy a szilárdtest-fizikáról a genetikára váltson.
K: Hol vezetett Seymour Benzer genetikai kutatólabort?
V: Seymour Benzer a Purdue Egyetemen és a Kaliforniai Technológiai Intézetben vezetett genetikai kutatólabort.
K: Miben volt kiemelkedő Seymour Benzer?
V: Seymour Benzer a molekuláris és viselkedésgenetika területén volt kiemelkedő.
K: Mikor született és mikor halt meg Seymour Benzer?
V: Seymour Benzer 1921. október 15-én született és 2007. november 30-án halt meg.
