Nicolas Desmarest (1725–1815) — francia geológus, bazalt- és eróziókutató
Nicolas Desmarest — francia geológus, aki feltárta az Auvergne-i bazaltlávák eredetét és az erózió szerepét a völgyek kialakulásában; életrajz és kutatások.
Nicolas Desmarest (1725. szeptember 16. – 1815. szeptember 20.) francia geológus, a vulkanizmus és az erózió terepi vizsgálatainak korai képviselője volt.
Korai évek és tanulmányok
Desmarest a franciaországi Aube megyében, Soulaines-ben született. Tanulmányait a troyes-i és a párizsi Oratoriánus Kollégiumban végezte. Tanári tevékenységgel keresett pénzt, hogy folytathassa tanulmányait. Fiatal korától érdekelte Buffon földelmélete és a földtani kérdések.
Tudományos munkásság és karrier
1753-ban díjat nyert egy, Anglia és Franciaország ősi kapcsolatáról szóló esszével, ami hozzájárult ahhoz, hogy munkát kapjon különböző országok gyártásának tanulmányozására és tudósítására. Később, 1788-ban, a franciaországi iparok főfelügyelője lett, ami adminisztratív és tudományos feladatokat egyaránt magában foglalt.
Terepmunkák és főbb felfedezések
Desmarest sokat utazott gyalog, közvetlen terepi megfigyelésekre építve munkásságát. 1763-ban megállapította, hogy az Auvergne-i bazaltkőzetek valójában régi lávafolyamokból állnak, és felismerte a hasonlóságot az írországi Giant's Causeway oszlopos szerkezetével. Ezzel a megfigyeléssel erősen bizonyította, hogy a bazalt vulkanikus eredetű, tehát a földtani képződmények egy részét vulkáni működés hozta létre.
1774-ben, miután többször is felkereste az érintett területet, egy geológiai térképpel és részletes leírással ellátott esszét publikált. Ebben nemcsak a kőzetek eredetét és elterjedését tárgyalta, hanem a kőzetekben bekövetkező, a időjárás és a erózió által előidézett változásokat is elemezte. Desmarest volt az egyik első, aki világosan kimondta, hogy a völgyek kialakulásában döntő szerepe van a felszínen átfolyó víznek: a patakok és folyók hosszú idő alatt erodálják és kimélyítik a sziklákat, így alakítva ki a mai völgyformákat.
Módszer és hatás
Desmarest munkája példaértékű volt a korabeli természettudományos gondolkodásban, mert a leíró elméletek helyett a terepi megfigyelésekre és a részletes leírásokra épített. Megmutatta, hogy a földtani folyamatok – például a vulkanizmus és az erózió – idősoros, fokozatos hatások, és ezzel hozzájárult a modern geológia fejlődéséhez, különösen a vulkanizmus és a folyóerózió tanulmányozásában.
Végső évek és örökség
Párizsban halt meg 1815-ben. Halála után munkássága tovább élt: 1823-ban fia, Anselme Gaëtan Desmarest kiadta apja térképének új és továbbfejlesztett kiadását. Nicolas Desmarestet ma a geológia egyik úttörőjeként tartják számon, akinek megfigyelései és térképei fontos alapot adtak a későbbi földtani kutatásoknak.
- Szakterületek: vulkanológia, geomorfológia, eróziókutatás
- Fő érdem: az Auvergne bazaltjainak vulkanikus eredetének kimutatása és a völgyképződés folyamatának terepi bizonyítása
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Nicolas Desmarest?
V: Nicolas Desmarest francia geológus volt, aki a franciaországi Soulaines-ben született.
K: Mivel fizette ki a tanulmányait?
V: Hogy kifizesse a tanulmányait, Nicolas Desmarest tanított, miközben tanult.
K: Milyen munkát kapott 1788-ban?
V: 1788-ban Nicolas Desmarest a franciaországi iparok főfelügyelője lett.
K: Hogyan tudott meg többet a Föld szerkezetéről?
V: Hogy többet tudjon meg a Föld szerkezetéről, Nicolas Demarest gyalogosan járta be az országot.
K: Mit vett észre az Auvergne-i bazaltkövekben?
V: Amikor Auvergne-ben járt, Nicolas Demarest észrevette, hogy a bazalt sziklák régi lávafolyamok, hasonlóan az írországi Giant's Causeway-nél találhatóakhoz.
K: Milyen esszét publikált 1774-ben?
V: 1774-ben Nicolas Demarest közzétett egy esszét, amelyben a kőzetek időjárás és erózió következtében bekövetkezett változásait tárgyalta, és azt, hogy a patakok eróziója miatt hogyan alakultak ki a völgyek.
K: Ki adta ki térképének új kiadását a halála után? V: Nicholas Demarest 1815-ben bekövetkezett halála után Nicholas Demarest fia, Anselme Gaëtan Desmarest adta ki térképének új és jobb kiadását.
Keres