Veracruz mexikói kikötőjének amerikai megszállása 1914 áprilisától novemberéig tartott, így körülbelül hat hónapos időszak volt. A műveletre a Mexikó és az Egyesült Államok közötti feszült diplomáciai viszony közepette került sor, és szoros kapcsolatban állt a folyamatban lévő mexikói forradalomhoz fűződő eseményekkel: a belső politikai harcok, frakciók és fegyverbeszerzések mellett a tengeri szállítmányok kontrollálása vált stratégiai kérdéssé.

Előzmények és a döntés

A közvetlen előzményt a Tampico-ügy jelentette: az eset kapcsán Woodrow Wilson elnök úgy döntött, hogy az amerikai haditengerészet készüljön fel Veracruz kikötőjének elfoglalására. Miközben a kongresszus felhatalmazására vártak az akció végrehajtásához, Wilsont egy német fegyverszállítmányról értesítették, amely Victoriano Huerta erőinek készült, és amely április 21-én érkezett volna a kikötőbe. Emiatt Wilson azonnali parancsot adott ki a kikötői vámhivatal lefoglalására, és utasította a fegyverek elkobzását.

A hadművelet rövid leírása

Az amerikai erők partra szálltak és elfoglalták a kikötőt, a vámépületeket és más stratégiai pontokat. A művelet célja elsősorban a fegyverszállítmányok megakadályozása és a város ellenőrzése volt, hogy megakadályozzák Huerta megerősödését. A harcok során mindkét oldalon voltak sebesültek és áldozatok; az akció nemzetközi kritikát is kiváltott, és tovább rontotta a két ország közötti viszonyt.

A Becsületrend (Medal of Honor)

A Becsületrendet az amerikai polgárháború idején hozták létre. Ez a legmagasabb katonai kitüntetés, melyet az Egyesült Államok kormánya adományoz a fegyveres erők tagjainak. A kitüntetés odaítélésének alapja, hogy a jelölt saját életét kockáztatva, a kötelesség teljesítésén túlmenően, kivételes bátorságot mutasson az Egyesült Államok ellensége elleni harcban. A kitüntetés jellegéből adódóan gyakran posztumusz (posztumusz) adják át, amikor a kitüntetett harc közben életét vesztette.

A veracruzi kitüntetések

Josephus Daniels haditengerészeti miniszter elrendelte, hogy 56 Becsületrendet adományozzanak a Veracruz elfoglalásában résztvevőknek. Ez az egy akcióért kiadott legnagyobb számú ilyen kitüntetés volt az amerikai történelemben. Összességében a megszállás során 63 Becsületrendet ítéltek oda különböző személyeknek:

  • 1 a hadsereg tagjának,
  • 9 az Egyesült Államok tengerészgyalogságának tagjai közül,
  • 53 a haditengerészet tagjai számára.

A nagy számú kitüntetés miatt később vita alakult ki arról, hogy ezek az elismerések mindig megfeleltek-e a Becsületrend magas követelményeinek; egyes történészek és kommentátorok túlzásnak, mások pedig a résztvevők érdemeinek elismerésének tekintették az intézkedést.

Következmények és jelentőség

A veracruzi események rövid távon elérték céljukat: megakadályozták a vitatott fegyverszállítmányok átadását. Ugyanakkor a megszállás diplomáciai és politikai következményekkel járt: további feszültséget teremtett Mexikóval, erős nemzetközi érdeklődést és kritikát váltott ki, és befolyásolta az Egyesült Államok későbbi Mexikó-politikáját. A Becsületrendek adományozása pedig a katonai elismerések történetében különleges fejezetként maradt meg, amelyet sokan ma is vitatnak és vizsgálnak.

Összefoglalva: a Veracruz 1914-es megszállása fontos epizód volt a mexikói forradalom és az amerikai külpolitika történetében, amely egyszerre jelentett katonai akciót, diplomáciai krízist és vitát a katonai kitüntetések odaítéléséről.