Az Óz, a nagy varázsló egy amerikai zenés film. Az MGM gyártotta és az RKO adta ki 1939-ben. A film L. Frank Baum Az Óz, a csodák csodája című gyermekkönyvén alapul; a könyv először 1900 májusában jelent meg. A történet egy kislány, Dorothy kalandjairól mesél az Óz nevű varázslatos országban: Dorothy-t egy tornádó a Kansas-i farmról repíti el, és hogy hazajusson, a Sárga Téglák Útján az Ózhoz vezető úton különleges barátokra és ellenségekre talál. A film az 1939-es bemutató óta a közönség egyik legismertebb és legtöbbször ismételt klasszikusává vált; különösen a televíziós sugárzásoknak köszönhetően több generáció is látta.

Tartalom röviden

A film Dorothy (Judy Garland) történetét követi: miután a tornádó elrepíti őt és kutyáját, Toto-t, az Óz birodalmába, találkozik a Michkaországi Emberekkel (Munchkinokkal), a Jó Boszorkánnyal (Glinda) és a Rossz Nyugati Boszorkánnyal. Dorothy, hogy visszajusson Kansas-be, megismerkedik a Szalmazsákkal (Scarecrow), az Ólomemberrel (Tin Man) és a Félénk Oroszlánnal (Cowardly Lion), akik mindegyike valamilyen hiányosságát szeretné orvosolni. A csapat az Emerald City-be utazik, hogy a nagy varázslótól kéri a segítséget; közben számos emlékezetes zenei jelenet és látványos vizuális effektus tárul a néző elé.

Szereplők és alkotók

A főbb szerepekben szerepelnek: Judy Garland (Dorothy Gale), Frank Morgan (több szerepben: például a Varázsló és Professor Marvel), Ray Bolger (Szalmazsák / Scarecrow), Bert Lahr (Cowardly Lion), Jack Haley (Tin Man), Billie Burke (Glinda, a Jó Boszorkány) és Margaret Hamilton (a Nyugati Boszorkány). A filmet hivatalosan Victor Fleming rendezte, ám a forgatás során többen is dolgoztak rajta, és különböző stábtagok külön jelenetek elkészítéséhez járultak hozzá.

Zene, technika és díjak

A film legismertebb dala az "Over the Rainbow", melyet Harold Arlen komponált és E. Y. Harburg írt hozzá szöveget; a dalt Judy Garland adja elő, és a film egyik legismertebb pillanatát jelenti. Az "Over the Rainbow" elnyerte a legjobb eredeti dalnak járó Oscar-díjat. A teljes filmzenét Herbert Stothart készítette, aki szintén Oscar-díjat kapott a film zenei munkájáért. Technikai érdekesség, hogy a film Kansas-jeleneteit szemcsés, barna tónusú képként kezelték, míg az Óz birodalma ragyogó háromsávos Technicolor eljárással készült, ami erősen hozzájárult a korabeli nézők lenyűgözéséhez.

Bemutatás, sugárzások és megőrzés

A filmet 1939-ben mutatták be; 1956-ban került először szélesebb televíziós sugárzásra, és a hálaadás körüli időszak egyik rendszeresen ismételt különkiadásává vált hosszú éveken át. A televíziós vetítéseknek köszönhetően a film széles közönséghez jutott el, és generációk számára vált meghatározóvá. A filmet a Kongresszusi Könyvtár kiemelten kezeli: az Egyesült Államok Nemzeti Filmnyilvántartásába is beválasztották, és a filmet a történelmi, kulturális és esztétikai jelentősége miatt őrzik.

Ismertség és örökség

A film hatalmas hatást gyakorolt a populáris kultúrára: képi elemei (például a Sárga Téglák Útja, az Emerald City, a Munchkin-ok és a Rossz Boszorkány) és zenéi máig idézettek, parodizáltak és újrahasznosítottak filmekben, tévében és színházban. 1998-ban a film a Amerikai Filmintézet listáján a 100 éves filmes... 100 film között a hatodik helyet foglalta el, ami jól mutatja hosszú távú népszerűségét és művészi értékét.

Restaurálás és kiadások

A film több alkalommal is átesett restauráláson, hogy megőrizze a színek és a hang minőségét az újabb vetítések és kiadások számára. VHS-en, DVD-n, Blu-ray formátumban és digitális felületeken is megjelent, így a különböző korosztályok továbbra is hozzáférnek a filmhez. A film története, zenéje és látványvilága miatt gyakran tanulmányozzák filmes és zenei szakemberek, valamint iskolai tananyagok része is.

Érdekességképp: Judy Garland a forgatás idején tizenéves volt, előadása és egyedi hangja nagyban hozzájárult a film tartós sikeréhez. A filmről, annak készítéséről és hatásáról máig születnek könyvek, dokumentumfilmek és tudományos elemzések.