Geoffrey Burbidge
Geoffrey Burbidge (született Chipping Norton, 1925. szeptember 24. - meghalt La Jolla, Kalifornia, 2010. január 26.) angol asztrofizikus. Sok éven át a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem professzora volt. 1957-ben három másik fizikussal együtt híres tanulmányt publikált az elemek eredetéről. Sok tudós nem értett egyet későbbi elképzeléseivel, mert nem hitt az ősrobbanás elméletében.
Oktatás és pályafutás kezdete
A Bristoli Egyetemen kezdett történelmet tanulni, de hamarosan fizikára váltott, mert így anyagi segítséget kaphatott a kormánytól (a második világháború zajlott, így a tudomány nagyon fontos volt a kormány számára). Londonba ment, és 1951-ben doktorált a University College Londonban. Megismerkedett Margaret Peachey csillagásszal. Nagyon érdekelni kezdte a csillagászat, és 1948-ban feleségül vette. Ettől kezdve mindig több helyen dolgoztak együtt. Dolgoztak a Harvardon, a Chicagói Egyetemen és a Cambridge-i Egyetemen. Aztán Margaret a Kaliforniai Technológiai Intézetben kapott munkát, míg Geoffrey a Mount Wilson Obszervatóriumban és a Palomar Obszervatóriumban dolgozott. Mindketten a San Diegó-i Kaliforniai Egyetemen kaptak állást 1962-ben.
A B2FH papír
1957-ben feleségével együtt William Fowler amerikai fizikussal és Fred Hoyle brit csillagásszal együtt 104 oldalas tanulmányt írtak a csillagok nukleoszintéziséről. A dolgozat B2FH néven vált ismertté (a kezdőbetűik miatt). A csillagok belsejében zajló nukleáris reakciókról szólt, bemutatva, hogy ezek a reakciók hogyan szaggatják szét az anyagtömböket, és hogyan rakják össze újra másképp. Ez hasonló gondolat volt ahhoz, amit Charles Darwin 100 évvel korábban írt "A fajok eredete" című művében, ahol leírta, hogyan fejlődtek ki az élőlények. A tudósok ezt a tanulmányt tekintették az asztrofizikáról valaha írt legfontosabb tanulmánynak.
Későbbi karrier
Pályafutása későbbi szakaszában Burbidge elutasította a világegyetem keletkezését leíró ősrobbanás elméletét. A kvazárok nagyon fényes, nagyon nagy vöröseltolódású objektumok. Az ősrobbanás-elmélet hívei szerint a világegyetem rendkívül távoli pontjairól származnak. Burbidge azonban úgy vélte, hogy a kvazárok közeli galaxisokból származnak, a fénysebességhez közel haladva, ami megmagyarázza a vöröseltolódásukat. Úgy gondolta, hogy új anyag keletkezik bennük, mivel a régi anyag a reakciók során megsemmisül.
Bár sok tudós nem ért egyet Burbidge későbbi elképzeléseivel, még mindig rendkívül fontos tudósként tartják számon. Számos kitüntetést kapott. 2005-ben feleségével együtt megkapta a Brit Királyi Csillagászati Társaság Aranyérmét.
