Crazy Horse (Őrült Ló, 1838–1877) — Oglala sziú vezér: életrajz és örökség

Őrült Ló — az Oglala sziú legenda életrajza és öröksége: Little Bighorn-tól Fort Robinsonig, bátorság, vezetés és a szabadságért vívott harc emléke.

Őrült Ló (lakota: Tȟašúŋke Witkó, született körülbelül 1838–1840 között – meghalt 1877. szeptember 5-én) az oglala sziúk egyik legismertebb harcos- és törzsi vezetője volt. Hírneve ellenállásából és bátorságából fakad, és emlékét ma is őrzi a Dél-Dakotában épülő, róla elnevezett monumentális alkotás: a Crazy Horse Memorial (indián, Egyesült Államokban, Dél-Dakotában, hatalmas szobrot faragnak róla).

Korai élet és neve

A pontos születési helye és éve nem teljesen biztos; a legtöbb forrás 1838 és 1840 közé teszi születését az akkori Dakota-területen. Gyermekkorában több beszámoló szerint "Curly" (Göndör) néven emlegették, majd fiatal férfiként vette fel a ma ismert nevet, a lakota nyelvű Tȟašúŋke Witkót, amelyet magyarul legtöbbször Őrült Ló-ként fordítanak. A hagyományok és életrajzi források szerint korán látomása volt, amely megerősítette harcos szerepét a közösség szemében; a részletek forrásonként eltérnek, ezért a pontos események ismertetése gyakran változó.

Harci cselekmények és Little Bighorn

Őrült Ló a 1860-as–1870-es években számos portyát és összecsapást vezetett. Harcosként és stratégaként ismerték, a hagyomány szerint bátorsága és személyes vakmerősége különösen nagy tiszteletet vívott ki számára. 1876-ban a Great Sioux War / 1876–77-es nagy sziú háború során a lakota és a hozzájuk csatlakozó törzsek – többek között olyan sziú bandák, mint a Hunkpapa és a Miniconjou, valamint más népek, például a Cheyennes és az Arapaho törzsekkel – összefogtak a fegyveres ellenállásban. Ennek egyik legismertebb epizódja a little bighorni ütközet volt (a Little Bighorn folyó vidékén, mai Montana területén), ahol a helyi erők legyőzték George Armstrong Custer tábornok 7. lovassági ezredét.

Megadás, fogság és halála

A háború és a megváltozott életkörülmények – köztük a vadon és a bölény állományának drasztikus csökkenése – miatt végül sok sziúcsal együtt Őrült Ló is arra kényszerült, hogy megadja magát és rezervátumba vezesse népét. 1877 tavaszán vagy nyarán megadás után átvitték a sziúk egy részét Fort Robinsonba (Nebraska környéke), ahol a feltételek szigorúbbak voltak: többek között fegyvereiket és lovaikat is be kellett szolgáltatniuk. A történetírásban ismert, tragikus események után, amikor Őrült Ló – részben a helyzettől és a kialakult bizalmatlanságtól sújtva – megpróbált eltávozni vagy ellenállni, az őrizetben lévő katonai és rendőri erők között tett kísérlet következtében súlyosan megsebesítették; a sebekbe belehalt, és 1877. szeptember 5-én hunyt el. Halála sok szempontból a 1876–77-es nagy sziú háború egyik fontos fordulópontjaként értelmezhető, és máig viták övezik a pontos részleteket és felelősség megítélését.

Család, névviselés és források

Frederick Hoxie "Az észak-amerikai indiánok enciklopédiája" című munkájára hivatkozva megemlítendő, hogy a "Crazy Horse" név (oglala nyelven Tasunke Witko) több generáción is előfordult a családban: Őrült Ló a név szerinti leszármazási vonalon harmadik volt a családban (Tasunke Witko III). Hoxie szerint Tasunke Witko III Rattling Blanket Woman és Tasunke Witko II fia volt. Családi életére vonatkozó források eltérnek: Hoxie szerint háromszor házasodott (Fekete Bivaly Asszony, Fekete Kendő, és egyes forrásokban Nellie Larrabee/Laravie szerepel), de a házasságok és a kapcsolatok részletei különböző beszámolókban eltérnek. A legismertebb adatok szerint egyik házasságából született gyermek — a "They Are Afraid of Her" nevű kislány — kisgyermekként meghalt.

Örökség és emlékezet

• Kulturális ikon: Őrült Ló a sziúk és más indián népek ellenállásának szimbóluma: bátorsága, tisztelete a közösségben, valamint önfeláldozó magatartása sokak szemében példakép.
• Crazy Horse-emlékmű: A Dél-Dakotában zajló, világszinten is ismert Crazy Horse Memorial építése (a Black Hills közelében) a 20. század közepétől folyik, és a mai napig befejezetlen; célja Őrült Ló és a bennszülött amerikaiak emlékezetének megőrzése.
• Történeti viták: Életrajzával, halálának körülményeivel és cselekedeteinek értelmezésével kapcsolatban a történetírásban és a közvéleményben ma is folynak viták; források gyakran eltérő képet adnak személyéről, tetteiről és családi viszonyairól.
• Fényképezés elutasítása: Őrült Ló híres volt arról is, hogy elutasította a fényképezést; nincs hiteles, közismerten elfogadott fénykép róla, ami tovább növeli legendáját.

Az ő személye és tettei a mai napig inspirálnak történeti kutatásokat, irodalmi és filmes feldolgozásokat, valamint élénk vitákat arról, hogyan lehet és kell megőrizni és értelmezni az észak-amerikai őslakosok múltját. Egy szemléletes idézetet is érdemes megemlíteni: "Egyszer úgy mozogtam, mint a szél. Most megadom magam neked, és ennyi" — egy hasonló gondolatmenet hangulatát tükröző mondatot sokan kapcsolnak a bennszülött vezetők sorsához; emlékeztet arra a mély személyes és kollektív tragédiára, amely ezeket az eseményeket kísérte (idézet forrásai és kontextusa vitatott; lásd például Geronimo, az apacsok egyik vezetője).

Kérdések és válaszok

K: Ki volt Crazy Horse?

K: Milyen nevet adtak neki, amikor megszületett?

K: Hogyan reagált az apja, amikor kisfiúként látomása volt?

K: Milyen csata vezetéséről ismert Crazy Horse?

K: Miért vezette végül Crazy Horse a népét egy rezervátumba?

K: Hogyan halt meg Őrült Ló?

K: Kik Crazy Horse leszármazottai?

Keresés betűvel