Claude Lévi-Strauss — francia antropológus, a strukturális antropológia alapítója (1908–2009)
Claude Lévi‑Strauss (1908–2009) francia antropológus, a strukturális antropológia megalapítója — kultúrák olvasata bináris ellentétek szerint, maradandó elméleti hatás.
Claude Lévi-Strauss (ejtsd: [klod levi stʁos]; 1908. november 28. - 2009. október 30.) francia antropológus. Francia zsidó szülők gyermekeként született Brüsszelben. Párizsban nőtt fel. Ő alkotta meg a strukturális antropológiát, amely szerint az emberek a világról ellentétek - például magas és alacsony, belül és kívül, élet és halál - mentén gondolkodnak, és minden kultúra ezen ellentétek mentén érthető meg. "Kezdettől fogva" - írta - "a vizuális észlelés folyamata bináris oppozíciókat használ". [Structuralism and Ecology, 1972]
Élete és pályafutása
Lévi-Strauss filozófiát tanult az École normale supérieure intézetében, és 1931-ben tette le az agrégation vizsgát. A harmincas években középiskolai tanárként dolgozott; 1935 és 1939 között Brazíliában élt és tanított, ahol első kézből végzett terepmunkát különböző bennszülött népcsoportokkal (például nambikvara és bororo közösségekkel). A brazíliai tapasztalatok alapvetően befolyásolták gondolkodását és az antropológiai módszerhez való viszonyát.
Második világháború alatt az Egyesült Államokban élt emigrációban, majd 1948-ban visszatért Franciaországba. Kutatói és tanári pályája során dolgozott a Musée de l'Homme-nál, később 1959 és 1982 között a Collège de France professzora volt, ahol a szociális antropológia tárgyát képviselte. 1973-ban a Francia Akadémia (Académie Française) tagjává választották. Évtizedeken át aktív szerző és közéleti intellektuális maradt; 2009-ben, 100 éves korában hunyt el.
Főbb elméleti újítások
Lévi-Strauss a kulturális jelenségeket nem elsősorban történeti vagy individualista magyarázatokkal közelítette meg, hanem rendszerekben gondolkodott. Néhány kulcsfogalom:
- Struktúra és bináris oppozíciók — úgy látta, hogy a kulturális rendszerek alapját a különbségek és az egymással szembeni párok (pl. élet/halál, férfi/nő) alkotják; a jelentés ezek kölcsönhatásából olvasható le.
- Mythe és mythelem — a mítoszokat nem egyedi történetekként, hanem elemi egységekből (mytheme-ekből) felépülő rendszerekként elemezte; célja a mássalhangzó-szerű struktúrák feltárása volt.
- Bricolage és La Pensée sauvage — a "bricoleur" (barkácsoló) és az "engineer" modelljeivel különböztette meg a gondolkodás két típusát; a La Pensée sauvage (A vad gondolkodás) című munkában a nem-nyugati, vadnak nevezett gondolkodás logikáját értelmezte.
- Rendszerszemlélet a rokonsági rendszereknél — a rokonsági viszonyokat és a totemizmust struktúrákba illesztve elemezte, az emberi kapcsolatok mögötti szabályok és csereműködések feltárására törekedve.
Fontos művei
- Les Structures élémentaires de la parenté (1949) — a rokonsági rendszerek szerkezetének elemzése.
- Tristes Tropiques (1955) — részben útinapló, részben elméleti reflexiók a terepmunkáról és a kultúra természetéről; széles körben ismert és olvasmányos bevezetője gondolkodásának.
- Structural Anthropology (1958) — Lévi-Strauss strukturális elméletének összegzése angolul hozzáférhető formában.
- La Pensée sauvage (1962) — a gondolkodás "vad" formáinak vizsgálata, a különféle kulturális tudásmódok összevetése.
- A Mythologiques sorozat (1964–1971) — négykötetes munkaciklus, amelyben mítoszokat elemzett és rendszerszerű mintázatokat írt le.
Hatás és kritikák
Lévi-Strauss munkássága alapvetően formálta az antropológia, az irodalomelmélet, a filozófia és a kulturális tanulmányok irányait a 20. század második felében. Beemelte a strukturalizmust az ember- és társadalomtudományok hálójába, és elterjesztette a nyelvészeti strukturalizmus fogalmait más kulturális jelenségek elemzésére.
Ugyanakkor műveit kritizálták is: egyesek túlzottan formálisnak és történetietlennek tartották elemzéseit, mások nő- és hatalomviszonyokra vonatkozó következtetéseit bírálják. A posztstrukturalista és feminista kritikák a struktúra-központúság és a lokalitás, történetiség figyelmen kívül hagyásának veszélyeire hívták fel a figyelmet. Ennek ellenére munkái ma is alapműveknek számítanak, és számos kutatási irány számára kiindulópontot jelentenek.
Összefoglalva, Claude Lévi-Strauss a 20. század egyik legbefolyásosabb társadalom- és kultúrakutatója volt: strukturális megközelítése új módszertani lehetőségeket nyitott meg az antropológiai elemzésben, és tartós hatást gyakorolt a humán tudományok széles körére.
Fontos művek
- Les Structures élémentaires de la parenté (1949, A rokonság elemi struktúrái, szerk. *Rodney Needham, ford. J. H. Bell, J. R. von Sturmer és Rodney Needham, 1969).
- Race et histoire (1952, UNESCO; Kivonat a "Race and History" című könyvből - angolul; lásd még: The Race Question, UNESCO, 1950).
- Tristes tropiques (1955, ford. John Weightman és Doreen Weightman, 1973) - A World on the Wane címmel is fordították.
- Anthropologie structurale (1958, Strukturális antropológia, ford. Claire Jacobson és Brooke Grundfest Schoepf, 1963).
- Le Totemisme aujourdhui (1962, Totemizmus, ford. Rodney Needham, 1963)
- La Pensée sauvage (1962, A vad elme, 1966)
- Mythologiques I-IV (ford. John Weightman és Doreen Weightman
- Le Cru et le cuit (1964, A nyers és a főtt, 1969)
- Du miel aux cendres (1966, Mézből a hamuba, 1973)
- L'Origine des manières de table, 1968, Az asztali illemtan eredete, 1978
- L'Homme nu (1971, A meztelen ember, 1981)
- Anthropologie structurale deux (1973, Strukturális antropológia, II. kötet, ford. M. Layton, 1976).
- La Voie des masques (1972, A maszkok útja, ford. Sylvia Modelski, 1982)
- Paroles donnés (1984, Anthropology and Myth: Lectures, 1951-1982, ford. Roy Willis, 1987).
- Le Regard éloigne (1983, The View from Afar, ford. Joachim Neugroschel és Phoebe Hoss, 1985)
- La Potière jalouse (1985, A féltékeny fazekas, ford. Bénédicte Chorier, 1988)
- Histoire de lynx (1991)
- Regarder, écouter, lire (1993, Nézd, hallgasd, olvasd, ford. Brian Singer, 1997)
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Claude Lévi-Strauss?
V: Claude Lévi-Strauss francia antropológus volt, aki a strukturális antropológia fogalmának bevezetéséről ismert.
K: Mi volt Lévi-Strauss elképzelése a strukturális antropológiáról?
V: Lévi-Strauss úgy vélte, hogy az emberek a világot ellentétek alapján érzékelik, és hogy minden kultúra ezen ellentétek alapján érthető meg.
K: Hogyan nőtt fel Lévi-Strauss?
V: Lévi-Strauss Párizsban nőtt fel, de francia zsidó szülők gyermekeként Brüsszelben született.
K: Mi a jelentősége a bináris ellentéteknek Lévi-Strauss elképzelésében?
V: Lévi-Strauss szerint a vizuális észlelés folyamata bináris oppozíciókat használ, amelyek alapvetőek abban, ahogyan az ember megérti a világot.
K: Mi a jelentősége Lévi-Strauss strukturális antropológiára vonatkozó elképzelésének?
V: Lévi-Strauss strukturális antropológia koncepciója nagy hatással volt az antropológia és a szociológia területére, mivel keretet biztosít a kultúrák felépítésének és működésének megértéséhez.
K: Mit írt Lévi-Strauss a strukturalizmus és az ökológia kapcsolatáról?
V: Lévi-Strauss azt írta, hogy a strukturalizmus és az ökológia között kapcsolat van, mivel a különböző kultúrák különböző módon értelmezik a környezetüket, és különböző módon lépnek kapcsolatba vele.
K: Mi volt Lévi-Strauss hozzájárulása az antropológia területéhez?
V: Lévi-Strauss hozzájárulása az antropológiához a strukturális antropológia koncepciója volt, amely a kultúrák felépítésének és működésének megértését hangsúlyozta.
Keres