Charles Milles Manson (született Maddox; 1934. november 12. – 2017. november 19.) amerikai bűnöző és egy kaliforniai szekta, az úgynevezett „Család” vezetője volt, aki az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején több embert megölt vagy a gyilkosságok elkövetésére uszított. Gyermekkora szegényes és bizonytalan volt, fiatalkorától bűnöző életmódot folytatott, és többször ült börtönben, mielőtt követőket gyűjtött volna köré Los Angeles és a környező területek fiataljaiból.
A „Család” és Manson ideológiája
Manson karizmatikus, manipulatív személyisége, valamint a pszichedelikus korszakból vett drogok (különösen az LSD) és a szexuális szabadosság használata lehetővé tette, hogy több fiatal embert befolyásoljon. Követői jellemzően fiatal nők és férfiak voltak, akik közösen éltek, zenéltek, toboroztak, lopkodtak és különböző bűncselekményekben vettek részt. A csoport központja egy időben a Spahn Ranch nevű ranch volt.
Manson sajátos filozófiát hirdetett, amelyet többek között a Beatles dalainak félreértelmezésére, valamint a „Helter Skelter” (apokaliptikus faji felkelés) koncepciójára épített. E nézetek és személyes parancsai alapján több követője hajtott végre brutális gyilkosságokat 1969-ben.
Az 1969-es gyilkosságok
A legismertebb támadás 1969. augusztus 8-án történt: ebben a támadásban Sharon Tate, a híres színésznő – aki terhes volt, körülbelül 7–8 hónapos várandósként –, valamint több más személy vesztette életét. Az éjjel tetten értek és megöltek több embert: Steven Parentet (a ház gondnokának barátja), Jay Sebring fodrászt, Abigail Folgert (örökösnőt és jótékonysági munkást) és Wojciech Frykowskit (lengyel születésű író-színészt). A következő éjszaka Manson és néhány követője a LaBianca-házban meggyilkolta Leno LaBiancát és feleségét, Rosemaryt.
Ezeket a gyilkosságokat Manson közvetlenül ugyan nem minden esetben követte el kézzel, de ő rendelte el és irányította a cselekményeket, illetve morális és pszichés támogatást nyújtott végrehajtóinak.
A letartóztatás, per és ítélet
A Család több tagját autólopások miatt először letartóztatták; a nyomozás azonban lassan összefüggésbe hozta őket a gyilkosságokkal. Manson és több követője ellen 1970–1971 folyamán indult büntetőeljárás, amely nagy médiafigyelmet kapott. 1971-ben Manson és több társa bűnösnek találtatott több gyilkosság előkészítésében és elkövetésében, és halálra ítélték őket. A halálbüntetést azonban 1972-ben Kaliforniában eltörölték (a halálbüntetés alkotmányellenessé nyilvánítása miatt), így ítéletüket életfogytiglani szabadságvesztésre módosították.
Börtönévek, feltételes szabadlábra helyezési kérelmek és halála
Manson élete hátralévő részét kaliforniai börtönben töltötte. Mentális állapotát, erőszakos és antiszociális viselkedését szakértők vizsgálták; többször is feltételes szabadlábra helyezési kérelmet nyújtott be, melyeket a börtönbizottságok és a felülvizsgálati testületek ismételten elutasítottak. 2012-ben, 77 éves korában már a 12. alkalommal utasították vissza kérvényét. Több vizsgálat és meghallgatás alapján a hatóságok úgy találták, hogy Manson továbbra is veszélyt jelentett; utolsó tervezett meghallgatásáról korábban 2027-ben beszéltek, de Manson 2017. november 19-én elhunyt Kaliforniában.
Áldozatok és elítéltek
A gyilkosságok áldozatai között voltak civilek és ismert személyek is; a leggyakrabban említett neveken túl a per számos Család-tagot is elítélt, köztük Susan Atkins, Patricia Krenwinkel, Charles „Tex” Watson és Leslie Van Houten nevét. A politikai és társadalmi hatás nagy volt: az eset a 1960-as évek utáni korszak egyik legsötétebb eseményeként vonult be a köztudatba.
Kulturális hatás és utóélet
Manson alakja és a Család tettei mély nyomot hagytak az amerikai kultúrában; számos könyv, dokumentumfilm és játékfilm dolgozta fel az ügyet. Vincent Bugliosi ügyész "Helter Skelter" című könyve a perről máig meghatározó forrásnak számít. Manson maga is próbálkozott zenei tevékenységgel: kiadott egy albumot Lie: The Love and Terror Cult címmel, amelyen saját felvételei szerepeltek. Az ESP-Disk 2006-os kiadása újra megjelentette az anyagot, és az abból származó bevétel egy részét Wojciech Frykowski családja kapta. Az Allmusic az albumot 5 csillagból 4-re értékelte.
Összegzés
Charles Manson története a karizmáról, manipulációról és erőszakról szóló figyelmeztetés: egyéni és csoportos felelősség kérdéseinek, a társadalmi hatásoknak és a média szerepének összetett esete, amely generációk emlékezetében maradt meg.


