Caedwalla (659–689) — Wessex királya és hadvezére

Caedwalla (659–689): Wessex karizmatikus királya és hadvezére, aki pogányként terjesztette a kereszténységet és Wessexet a heptarchia meghatározó hatalmává emelte.

Szerző: Leandro Alegsa

23-03-2026

Caedwalla, más írásmóddal Cædwalla (659-689 körül), Wessex királya volt 685 körülről 688-as lemondásáig. Neve a brit Cadwallon névből származik. Hatalmas király és hadvezér volt. Az ő erőfeszítései révén emelkedett Wessex a harmadik királysággá Northumbria és Mercia után a későbbi hét angolszász királyság, a heptarchia harmadik királyságává. Caedwalla pogány király volt, aki a kereszténység mellett harcolt és azt népszerűsítette.

Élete és uralma

Caedwalla feltételezhetően Wessex arisztokrata családjából származott. Fiatalon száműzték, majd később visszatérve megragadta a hatalmat és rövid, de intenzív uralkodása alatt megerősítette Wessex pozícióját Dél-Angliában. Forrásaink — köztük Beda Az angol nép egyháztörténete című műve — szerint uralma alatt több hadjáratot vezetett, amelyek során kiterjesztette Wessex befolyását a környező területekre.

Hadjáratok és politikai tevékenység

Caedwalla hadjáratai elsősorban dél felé irányultak: jelentős katonai akciókat hajtott végre Sussex, a Isle of Wight (Wight-sziget) és Kent területein. A források említik, hogy a Wight-szigetet legyőzte és annak királyát is vereségre kényszerítette, továbbá birtokrészeket adott át egyházi személyeknek. Hadjáratai során gyakran mutatkozott könyörtelmes és határozott, ezért személye egyszerre vált félelemmel és tisztelettel említett figurává kortársai szemében.

Kereszténység, kapcsolata az egyházzal és lemondása

Bár Caedwalla maga pogány maradt uralma nagy részében, támogatta a keresztény missziókat és jó kapcsolatot ápolt a korai egyházi vezetőkkel. A források szerint birtokokat és jogokat adott át egyházi személyeknek, és lehetővé tette a misszionáriusok működését a meghódított területeken. 688-ban lemondott a trónról, és 689-ben Rómába zarándokolt: ott megkeresztelték, majd röviddel a megkeresztelkedés után meghalt. A pápával való találkozás és a rómába tett út a korai angolszász királyok közül különösen jelentős cselekedetnek számított.

Öröksége

Caedwalla rövid uralma ellenére fontos állomás volt Wessex felemelkedésében: megerősítette a királyi hatalmat és kiterjesztette a területi befolyást, ami a későbbi uralkodók (például Ine) számára stabilabb alapot biztosított. Megítélése kettős: egyfelől hírhedt volt keménysége és hadjáratai miatt, másfelől hozzájárult a kereszténység terjedéséhez Dél-Angliában és kapcsolatokat épített ki az egyházzal.

Korai karrier

Caedwalla 659 körül született. Cenberht (Coenbryht) fia és Mul testvére. A Gewissae királyi házból származtak. Caedwalla Cerdic leszármazottja volt. Apját, aki Wessexben volt alárendelt, 661-ben ölték meg, amikor Caedwalla körülbelül kétéves volt. Családja a Weald nagy erdejében keresett menedéket. Caedwalla nyilvánvalóan egyike volt azoknak, akik Cenwalh halála után megpróbáltak területet szerezni Wessexben. De 680-ban Centwine száműzte Wessexből. Ez idő alatt harcosokból álló csapatot gyűjtött maga köré. Caedwalla 685-ben "a királyságért kezdett el küzdeni" (vagyis király akart lenni). Többször megtámadta Sussexet, és megölte Ethelwalth királyt. Két sussexi ealdormán elűzte Caedwallát a királyságból. Caedwalla még mindig föld nélkül maradt, és figyelmét ismét Wessex felé fordította. Ugyanebben az évben Centwine visszavonult egy kolostorba, és lemondott Wessex trónjáról.

Wessex királya

686-ra Caedwalla képes volt magát királlyá kikiáltani. A Wessexben megmaradt alárendeltek nem ellenkeztek vele, és megtartották területeiket. Caedwalla a Wessex felett uralkodó három év alatt folyamatosan háborúban állt. Ő és testvére, Mul 686-ban feldúlták Kentet. Miután Kentet alávetette uralmának, testvérét, Mul-t hagyta Kent királyaként. Azon a nyáron megtámadta Sussexet, és megölte Berhthun királyt. 687-ben a kenti férfiak fellázadtak Mul ellen, és őt tizenkét társával együtt megégették. Hamarosan visszaállították saját királyi vonalukat a trónon. Caedwalla másodszor is betört, és maga uralkodott Kentben. Caedwalla legközelebb a Wight-szigetet szállta meg. Arwald királyt megölték. Caewalla megengedte a két fiatal wight-i athelingnek, Arwald testvéreinek, hogy áttérjenek a kereszténységre, mielőtt kivégeztette őket. Ezután elkezdte megölni az összes lakost, és wessexi telepesekkel helyettesítette őket. Bár még mindig pogány volt, Wilfrid püspöknek több nagy birtokot adott a Wight-szigeten. A Wight-szigeten folytatott háborúja során Caedwalla súlyosan megsebesült. A sebe halálosnak tűnt számára. De sikerült meghódítania Délkelet-Anglia nagy részét. 688-ban lemondott Wessex trónjáról. Képes volt Rómába utazni, ahol 689 húsvétján Sergius pápa megkeresztelte. Körülbelül tíz nappal később, április 20-án meghalt, és Rómában temették el. Példát teremtett az őt követő nyugat-szász királyok számára, akik egész Délkelet-Angliát uralták.

Caedwalla élete végéig pogány maradt. Wilfrid püspök barátja volt, és időnként az egyház védelmezőjének nevezte magát. Földet adott egy kolostor számára Ecgbald apátnak a kenti Hoo-ban. Surrey-i tekintélyét egy farnhami kolostornak szánt föld adományozása bizonyítja. A Wight-szigetről az összes juta eltávolítására tett kísérleteit a kereszténység pogányok elleni háborújának tekintette. Amikor Angliából Rómába tartó zarándokútjára indult, megállt Calais-ban, és pénzt adományozott egy ottani templom építésére. Ugyanezt tette a longobárdok udvarában is, mielőtt Rómába ment volna. Caedwalla-t Ine követte.