A 2000. évi amerikai elnökválasztás a Al Gore demokrata jelölt, akkori alelnök és George W. Bush republikánus jelölt, Texas akkori kormányzója, George H. W. Bush volt elnök fia között zajlott. A választás különlegessége az lett, hogy bár Gore a nemzeti népszavazatok többségét megszerezte, a választás végkimenetelét az egyik kulcsállam, Florida sorsának vitatott eldöntése határozta meg.

Előzmények és jelöltek

Bill Clinton hivatalban lévő demokrata elnök nem volt jogosult a harmadik ciklusra, így Gore — aki az előző adminisztráció alelnökeként ismert — megszerezte a demokrata jelölést. A republikánus oldalon George W. Bush számított korai esélyesnek; a John McCain és más kihívók elleni előválasztási küzdelem után Bush a szuper keddre biztosította a jelölést. A versenyben több harmadik párti jelölt is indult, a legnagyobb hatású közülük Ralph Nader volt. A végső helyzetre hatottak a jelöltek által választott alelnök-jelöltek is: Bush Dick Cheney-t, Gore pedig Joe Lieberman-t választotta (Lieberman jelölése történelmi jelentőségű volt, mivel ő volt az első zsidó vallású alelnökjelölt egy nagy pártban).

A kampány fő témái

A kampány főként belpolitikai kérdésekre koncentrált: költségvetés, adópolitika, egészségügyi és szociális programok reformja, valamint a gazdasági növekedés fenntartása. Mindkét jelölt hangsúlyozta a gazdaság teljesítményét, a kisebb adókat és a kormányzati kiadások átalakítását, de a külpolitika sem tűnt el a napirendről. A Clinton–Gore adminisztráció körüli botrányok (például a két évvel korábbi Lewinsky-botrány) miatt a kampányok tudatosan távolságot tartottak egymástól: Clinton és Gore ritkán kampányoltak közösen.

A választás napja és az azonnali viták

A 2000. november 7-i szavazáson a végeredmény nem alakult ki egyértelműen: a kulcsállamok közül Florida lett a döntő. A hivatalos elektori eredmény végül 271 elektori szavazat George W. Bush javára, és 266 Al Gore számára — egy D.C.-beli elektori tartózkodás mellett —, de a floridai 25 elektori szavazat sorsa hetekig vitatott maradt. A vita több technikai és jogi problémából táplálkozott:

  • A választóhelyiségekben különböző szavazógépek és szavazólaptípusok működtek; sok megyében még lyukasztós (punch-card) szavazólapot használtak, amelyeknél gyakori probléma volt a nem teljesen kilyukasztott, úgynevezett „hanging chad” jelenség.
    • A Palm Beach megyei „butterfly ballot” elrendezés sok szavazót összezavart, és felvetődött, hogy néhány választó véletlenül rossz jelöltre adta le voksát.

  • Az elsőhullámos, esti tévéközvetítések hibásan, majd visszavonva számolták Floridát az egyik vagy másik jelölt oldalára, ami még nagyobb bizonytalanságot okozott.
  • Számos megye manuális újraszámlálást tartott, míg másoknál a gépi kiértékelést tekintették véglegesnek; ezen eljárások eltérése jogi csatározásokhoz vezetett.

Jogviták és a Legfelsőbb Bíróság döntése

A floridai újraszámlálások jogi vitáit állami és szövetségi bíróságokon vívták meg, és a pereskedés végül a legfelsőbb bíróság elé került Bush kontra Gore néven. A Legfelsőbb Bíróság 2000. december 12-én hozott döntése — amelyet sokan vitatottnak és politikailag motiváltnak tartottak — megállította az általános manuális újraszámlálást, mondván, hogy az egyenlő elbánás (equal protection) elvével összeegyeztethetetlen, és nem volt idő az egységes eljárás biztosítására. Ezzel a döntéssel gyakorlatilag Bush javára dőlt el Florida sorsa, és a végső elektori győzelem is az ő nevéhez került.

Következmények és utóhatás

A 2000-es választás következményei tartósak voltak:

  • A választás hitelességének és az intézményi bizalomnak csökkenése hosszabb politikai és társadalmi vitákat váltott ki az Egyesült Államokban.
  • A technikai problémák és a szabályozási hiányosságok rávilágítottak az amerikai választási rendszer gyenge pontjaira, ami hozzájárult a Help America Vote Act (HAVA) 2002-es elfogadásához és számos állami reformhoz (pl. korszerűbb szavazógépek, egységesebb számlálási eljárások és választói regisztrációs változtatások).
  • A vita jogi és politikai tanulságai miatt a választási szabályozás és a jogi szabályok új megközelítést kaptak: hangsúly került a világosabb eljárásokra és a függetlenebb adminisztrációra.

Bár a hivatalos végeredmény George W. Bush győzelmét hozta és ő lett az Egyesült Államok elnöke, a 2000-es választás napjainkig gyakran idézett példa arra, hogyan befolyásolhatják a technikai részletek, a jogi eljárások és a választási adminisztráció kisebb hibái a demokrácia kimenetelét.