Yi Sun-sin (1545-1598): koreai admirális, az Imjin-háború hőse

Yi Sun‑sin: legendás koreai admirális, az Imjin‑háború hőse — teknőshajóival és Myeongnyang‑, Hansan‑győzelmeivel megmentette a Joseon‑dinasztiát.

Yi Sun-sin admirális születését gyakran különböző naptári átszámítások miatt eltérően adják meg; általánosan elfogadott, hogy 1545-ben jött világra. Gyermekkorát családja szegénysége miatt édesanyja szülővárosában, Asanban, Chungcheongnam-do tartományban töltötte, bár eredetileg Geoncheon-dongban, Szöulban, a Josun-dinasztia (Korea ősi neve) területén született. A hagyomány szerint későn, 32 éves korában szerzett katonai képesítést, miután korábban a polgári vizsgákon megbukott.

Korai katonai pálya és haditengerészeti reformok

1591-ben Yi Sun-sin Jeolla-do tartomány haditengerészeti parancsnokává nevezték ki, és hamar felismerte a japánok felől közelgő veszélyt. Szigorú fegyelemmel és szervezéssel átalakította a haditengerészetet: javította a kiképzést, a hadianyag-ellátást és a parancsnoki rendszert, valamint különös figyelmet fordított a gyors, mozgékony hajók és a tüzérség fejlesztésére. Ennek a munkának egyik legismertebb eredménye az irodalmi forrásokban geobukseon-ként (a nyugati forrásokban gyakran "turtle ship", teknőshajó) emlegetett harci hajó továbbfejlesztése volt: teljesen fedett fedélzet, acélszerű védőelemekre emlékeztető tüskék a fedélzeten, többféle ágyúrendelkezés és a tüzelésre optimalizált kialakítás mind a közelharcot, mind a tűztámogatást szolgálták.

Az Imjin-háború (1592–1598) és a fő csaták

1592. április 13-án kitört az Imjin-háború, ahogyan Yi korábban jósolta. A japán erők gyorsan behatoltak a szárazföldre, de Yi Sun-sin tengerészete megakadályozta a japán utánpótlás-beszállítást, és ezzel alapvetően befolyásolta a háború alakulását. Yi minden fontosabb tengeri ütközetben jelentős sikereket aratott, amelyek közül a legismertebbek:

• Hansan-szigeti csata (1592) – Yi a híres „daruszárny” vagy „ráncra hajló daru” (crane wing) alakzatot alkalmazva súlyos csapást mért a japán flotta hadműveleti vonalaira: a források szerint a 73 elleni félben lévő japán hajóból mintegy 59-et elfoglalt vagy elsüllyesztett.
• Myeongnyang-i csata (1597) – miután politikai intrikák következtében rövid időre elveszítette parancsnoki posztját, Yi visszatért, és mindössze 13 hajóval sikerült feltartóztatnia és vereséget mérnie közel 133 japán hajóból álló flottának. Ezt a győzelmet a tengerészeti taktika és a helyismeret mesterművének tekintik.
• Noryangi csata (1598) – a háború utolsó jelentős tengeri összecsapásában Yi a koreai mandátumú és a Ming-kínai erőkkel együttműködve megakadályozta a japánok maradék haderejének visszamaradását a Koreai-félszigeten. E csatában Yi Sun-sin 1598. december 16-án hősi halált halt, miközben parancsnokként vezette flottáját.

Parancsnoki stílus és taktika

Yi Sun-sin a tengerészek képzésére, a szigorú fegyelemre és a pontos hírszerzésre építette hadviselését. Különös hangsúlyt fektetett az ágyúk hatékonyságára és a hajók közötti összhangra. Taktikái gyakran kihasználták a parti domborzatot, árapályhatásokat és a szűk vízi csatornák jellemzőit — ezek a megoldások tették lehetővé, hogy kevesebb erővel is nagy győzelmeket arasson.

Örökség és emlékezet

Yi Sun-sin tettei alapvetően hozzájárultak ahhoz, hogy a Josun-dinasztia fenn tudta tartani függetlenségét a japán inváziókkal szemben, és megnehezítették Toyotomi Hideyoshi céljait a Koreai-félsziget feletti uralom kiterjesztésében. Hadinaplója, a Nanjung ilgi fontos történelmi forrásként maradt fenn, és tettei máig élénk tiszteletnek örvendenek Dél-Koreában és nemzetközi viszonylatban egyaránt. Számos emlékmű, múzeum és történelmi feldolgozás őrzi emlékét; názve ma is a koreai haditengerészet kitüntetett szimbóluma.

Keresés betűvel