Xfce — könnyű, gyors és moduláris asztali környezet Unix/Linuxhez
Xfce — gyors, könnyű és moduláris asztali környezet Unix/Linux rendszerekhez: elegáns, erőforráskímélő, könnyen testreszabható és stabil, GTK-alapú felület.
Az Xfce ([ɛks ɛf siː iː]) egy szabad szoftveres asztali környezet Unix és más Unix-szerű platformokhoz, mint például a Linux, Solaris és BSD. Úgy készült, hogy gyors és könnyű legyen, ugyanakkor esztétikus és könnyen használható felületet nyújtson. Gyakran választják olyan rendszerekhez, ahol fontos a kis erőforrásigény, de a modern asztali élmény is elvárt.
Főbb jellemzők
Az Xfce moduláris felépítésű: az asztali környezet különálló, kicserélhető komponensekből áll, így a felhasználók és disztribúciók könnyen testre szabhatják vagy lecserélhetik az egyes részeket. A rendszerre jellemző:
- könnyű erőforrás-használat és gyors indítás;
- stabil, jól átgondolt felhasználói felület;
- alkalmazás- és panel-bővítmények széles választéka;
- beépített ablakkompozitáló (xfwm), amely árnyékokat és áttűnéseket tud kezelni;
- erős testreszabhatóság: témák, ikonok, panel- és menübeállítások.
Fő komponensek
Az Xfce több jól elkülöníthető alkalmazásból és démonból áll; a legfontosabbak közé tartoznak:
- xfwm4 — az Xfce ablakkezelője, amely kompozitáló szolgáltatásokat is nyújt;
- xfce4-panel — az asztali panel tálcákkal és kisalkalmazásokkal (pluginekkel);
- Thunar — az Xfce alapértelmezett fájlkezelője, gyors és könnyen bővíthető;
- xfdesktop — kezeli az asztali hátteret és ikonokat;
- xfce4-settings — központi beállításkezelő a megjelenéshez, billentyűzethez, egérhez és egyéb rendszerparaméterekhez;
- további gyakori alkalmazások: xfce4-terminal, Mousepad (szövegszerkesztő), ristretto (képnézegető) és számos kisebb segédprogram.
Verziók és technológiai irány
A cikk eredeti változata a 4.12-es verziót említi, amely sokáig alapnak számított. Az Xfce időközben tovább fejlődött: a 4.14-es kiadástól kezdve a projekt a GTK+2-ről GTK3-ra portolta magát, ami modernebb megjelenést és jobb integrációt tett lehetővé. A későbbi kiadások (például 4.16 és 4.18) további finomításokat, kisebb funkcióbővítéseket és hibajavításokat hoztak. A fejlesztés továbbra is aktív: a csapat a stabilitás és a kis erőforrásigény megtartása mellett fokozatosan frissíti a belső komponenseket.
Konfiguráció és felhasználói beállítások
Az Xfce konfigurációja hagyományosan grafikus felületen keresztül történik, a beállítások könnyen elérhetők az xfce4-settings segítségével. A beállítási fájlok azonban el vannak tárolva a felhasználó otthoni könyvtárában (például ~/.config/xfce4/), ahol haladó felhasználók közvetlenül is szerkeszthetik őket. Ez a megoldás arra szolgál, hogy a mindennapi felhasználó számára egyszerű maradjon a testreszabás, miközben a tapasztaltabbak részletesen finomhangolhatják a rendszert.
Testreszabás és bővíthetőség
Az Xfce erős közösségi ökoszisztémával rendelkezik: számos téma, ikoncsomag és panel-bővítmény érhető el, amelyekkel könnyen személyre szabható a megjelenés és a funkcionalitás. A panelre helyezhető kisalkalmazások (pl. rendszerfigyelők, indítóikonok, óra, hálózatkezelők) nagy szabadságot adnak az asztal kialakításához.
Hol használják és mely disztribúciókban találkozhatsz vele
Az Xfce népszerű választás olyan felhasználók és rendszergazdák körében, akik régebbi hardveren vagy erőforrás-korlátozott környezetben szeretnének megbízható asztali élményt. Számos Linux-disztribúció kínál Xfce alapú kiadást, például az Xubuntu (az Ubuntu hivatalos Xfce íze) és több más, könnyűsúlyú vagy általános célú kiadás egyaránt.
Közösség és licenc
Az Xfce fejlesztése nyílt forráskódú közösségi modellben zajlik; a projektet önkéntes fejlesztők és karbantartók tartják életben. Mivel szabad szoftveres, a forráskód nagy részét nyílt licenc alatt teszik közzé, ami biztosítja a szabad felhasználhatóságot, módosítást és terjesztést.
Összefoglalva: az Xfce jó kompromisszumot kínál a teljesítmény, stabilitás és testreszabhatóság között, ezért sok felhasználó és disztribúció számára vonzó, különösen ott, ahol fontos a gyors, kis erőforrásigényű asztali környezet.
Történelem
Olivier Fourdan 1996-ban kezdte el a projektet. Az "Xfce" név eredetileg az "XForms Common Environment" (XForms közös környezet) nevet jelentette, de ezt követően az Xfce-t kétszer is átírták, és már nem ezt az eszközkészletet használja. A név megmaradt, de már nem "XFCE"-ként, hanem "Xfce"-ként írják nagybetűvel.
Xfwm
A 4.2-es verzióval kezdődően az Xfce ablakkezelője, az Xfwm, integrálja saját kompozíciós kezelőjét. Léteznek más kompozitálási menedzserek is, de ezek nagyon instabilak voltak, és az Xfce volt az első, amely saját kompozitálási menedzsert épített az ablakkezelőbe. Kezdetben sok felhasználó a legstabilabbnak nevezte, bár akkoriban, 2004 végén az xcompmgr volt az egyetlen másik elérhető kompozitálási menedzser.
Prevalencia
Bár a Linux-disztribúciókban nem annyira elterjedt, mint a KDE és a GNOME asztali környezetek, mégis vannak olyan disztribúciók, ahol az Xfce az alapértelmezett asztali környezet, és a legtöbb támogatja opcionális részként.
Ezek a disztribúciók alapértelmezett környezetükben tartalmazzák az Xfce-t:
- ALTLinux 4.0 Lite (CD)(orosz nyelven)
- Archie
- Debian Xfce CD
- Dreamlinux
- dyne:bolic
- Fedora Xfce Spin
- FreeSBIE (FreeBSD LiveCD)
- Gentoo Linux 2008.0 telepítése
- KateOS
- Linux Mint Xfce
- Mythbuntu
- Myah OS
- SAM Linux
- Slackware
- SLAX Popcorn kiadás
- VectorLinux Standard Edition
- Wolvix
- Xubuntu
- Zenwalk Linux
- Gentoo Linux a PlayStation 3-ra
Keres