A közlegelők tragédiája
A közös javak tragédiája (The tragedy of the commons) Garrett Hardin 1968-ban a Science című folyóiratban megjelent cikke. Egy olyan problémát ír le, amikor sok ember a saját elképzeléseivel ronthat valamit, amiben mindannyian osztoznak, még akkor is, ha senki sem akarja. Például, ha senki sem akarja szennyezni a vizet, mert az egészségtelenné teszi, akkor is így végződhet, mert sokan akarják használni a vizet a saját céljaikra, például mosásra és szemét kidobására. Mindenki úgy gondolja, hogy az ő kis vízszennyezésük túl kicsi ahhoz, hogy befolyásolja a víz minőségét, de mivel sokan vannak, az összhatás végül túl szennyezetté teszi a vizet ahhoz, hogy többnyire senki ne használhassa ivásra vagy akár mosakodásra. Ez a nyomornegyedekben és más túlzsúfolt helyeken, például menekülttáborokban fordulhat elő.
Az ötlet nem Hardintól származik, hanem egy William Forster Lloyd nevű személytől, aki 1833-ban írt erről. Abban az időben a pásztorok gyakran legeltették a teheneket a közös földeken. Lloyd rámutatott, hogy minden egyes tehén hasznot hozott a tulajdonosának, de a túllegeltetéssel összességében minden pásztornak ártott a földnek.
A közös javak tragédiáját gyakran használják a modern ökológiai vitákban. A játékelméletben is téma.
Kérdések és válaszok
K: Mi a köznép tragédiája?
V: A közösek tragédiája a Garrett Hardin 1968-as cikkében leírt probléma, amely akkor jelentkezik, amikor sok egyén a saját elképzeléseivel ronthat valamit, amiben mindannyian osztoznak, még akkor is, ha senki sem akarja.
K: Előfordulhat-e vízszennyezés akkor is, ha senki sem akarja szennyezni?
V: Igen, a vízszennyezés akkor is előfordulhat, ha senki sem akarja szennyezni, mert sokan használhatják a vizet a saját céljaikra, például mosásra és szemét kidobására, és mindenki úgy gondolhatja, hogy az ő kis szennyezésük nem befolyásolja a víz minőségét.
K: Miért történik a vízszennyezés akkor is, ha senki sem akarja?
V: A vízszennyezés akkor is előfordul, ha senki sem akarja, mert sok ember a saját motivációjával járul hozzá.
K: Mi köze van William Forster Lloydnak a közös javak tragédiájához?
V: William Forster Lloyd 1833-ban írt a közös javak tragédiájáról, rámutatva, hogy minden egyes tehén hasznot hoz a tulajdonosának, de a túllegeltetéssel összességében kárt okoz a földnek az összes pásztor számára.
K: Hol fordulhat elő a közösek tragédiája?
V: A közös javak tragédiája a nyomornegyedekben és más túlzsúfolt helyeken, például menekülttáborokban fordulhat elő.
K: Milyen kontextusban használják gyakran a közösek tragédiáját?
V: A közös javak tragédiáját gyakran használják a modern ökológiai vitákban.
K: Mi az a játékelmélet?
V: A játékelmélet a matematika egyik ága, amely a döntéshozatal elemzésével foglalkozik olyan helyzetekben, amikor két vagy több egyén érdekei ellentétesek. A közösek tragédiája a játékelmélet egyik témája.
