Világóceán
A világóceán vagy globális óceán kifejezés a világ összes óceánját egyetlen nagy, összefüggő óceánként határozza meg.
Az óceán a következő óceánokra oszlik: Atlanti-óceán, Jeges-tenger, Indiai-óceán, Csendes-óceán, valamint a javasolt Déli-óceán és az Antarktisz körüli óceán.
A "Világóceán" középpontjában a déli óceánok állnak. Az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceán a Déli-óceánból észak felé haladó öblöknek vagy csücsköknek tekinthető. Északabbra az Atlanti-óceán a Jeges-tengerbe nyílik, amelyet a Bering-szoros köt össze a Csendes-óceánnal:
- A Déli-óceán az Antarktiszt körülvevő óceán, általában a déli szélesség hatvan fokától délre eső óceán. A Déli-óceán egy részét tengeri jég borítja, amelynek kiterjedése az évszakok szerint változik. A Déli-óceán a második legkisebb az öt megnevezett óceán közül.
- Az Atlanti-óceán, a második legnagyobb, a Déli-óceántól Dél-Amerika, Afrika, Észak-Amerika és Európa között a Jeges-tengerig terjed. Az Atlanti-óceán Afrikától délre, az Agulhas-foknál találkozik az Indiai-óceánnal.
- Az Indiai-óceán a Déli-óceántól északra, Afrika és Ausztrália között húzódik Indiáig. Az Indiai-óceán nyugaton, Ausztrália közelében csatlakozik a Csendes-óceánhoz.
- A Csendes-óceán, a legnagyobb mind közül, szintén a Déli-óceántól északra, a Jeges-tengerig terjed. Ausztrália, Ázsia, Észak-Amerika és Óceánia között tátong. A Csendes-óceán Dél-Amerikától délre, a Horn-foknál találkozik az Atlanti-óceánnal.
- A Jeges-tenger a legkisebb az öt közül. Grönland és Izland közelében csatlakozik az Atlanti-óceánhoz, a Bering-szorosnál pedig a Csendes-óceánhoz. Az Északi-sarkon fekszik, a nyugati féltekén Észak-Amerikát, a keleti féltekén pedig Skandináviát és Ázsiát érinti. A Jeges-tenger egy részét tengeri jég borítja, amelynek kiterjedése az évszakok szerint változik. Egyesek szerint a Jeges-tenger nem tekinthető valódi óceánnak, mivel többnyire szárazföld veszi körül, és csak némi vízcsere van a többi óceánnal. Következésképpen egyesek az Atlanti-óceán egyik tengerének tekintik, amelyet Jeges-tenger vagy Jeges-tenger néven emlegetnek.
A "Világóceán" hozzávetőleges alakja a legtöbb esetben állandónak tekinthető, bár részleteiben nem az. Az éghajlatváltozás folyamatosan változtatja a szerkezetét, a kontinensek sodródása pedig sokkal hosszabb időskálán teszi ezt.
A világ óceánjait bemutató animált térkép. A Földet körülölelő egyetlen víztömeg, a világóceán Csendes-óceánra, Atlanti-óceánra, Indiai-óceánra, Jeges-tengerre és Déli-óceánra oszlik; az utóbbi kettőt néha az első három részének tekintik.
Kapcsolódó oldalak
- Tenger
- Lemeztektonika
Kérdések és válaszok
K: Mi az a világóceán?
V: A világóceán vagy globális óceán a világ összes óceánját egyetlen nagy, összekapcsolt óceánként írja le.
K: Hány óceán létezik?
V: Öt szabványos óceán van - az Atlanti-óceán, a Jeges-tenger, az Indiai-óceán, a Csendes-óceán és a javasolt déli óceán az Antarktisz körül.
K: Hol találkozik az Atlanti-óceán az Indiai-óceánnal?
V: Az Atlanti-óceán Afrikától délre, az Agulhas-foknál találkozik az Indiai-óceánnal.
K: Hogyan kapcsolódik a Csendes-óceán a többi óceánhoz?
V: A Csendes-óceán úgy kapcsolódik más óceánokhoz, hogy Dél-Amerikától délre, a Horn-foknál találkozik az Atlanti-óceánnal, és Ausztrália közelében egyesül az Indiai-óceánnal. A Bering-szorosnál Grönland és Izland közelében csatlakozik az Északi-sarkvidékhez.
K: Mi a különleges a déli és a sarkvidéki óceánok egyes részeiben?
V: A déli és a sarkvidéki óceánok egy részét egyaránt tengeri jég borítja, amely évszakonként változik.
K: Mi a különleges a Jeges-tengerben a többi négy neves óceánhoz képest?
V: Az Északi-sarkvidék azért egyedülálló, mert a nyugati féltekén Észak-Amerikát, a keleti féltekén pedig Skandináviát és Ázsiát érinti. Emellett a legkisebb az öt elnevezett óceán közül.
K: Hogyan befolyásolja az éghajlatváltozás és a kontinensek sodródása a világ óceánjait az idők folyamán?
V: Az éghajlatváltozás rövid idő alatt, míg a kontinentális sodródás sokkal hosszabb idő alatt következik be; mindkettő hatással van a világ óceánjaira az idő múlásával.
