A Fehér Polgárok Tanácsa egy olyan amerikai csoport volt, amely szerint a fehérek jobbak a feketéknél (fehér felsőbbrendűség). A szervezet 1954. július 11-én alakult. 1956 után az Amerikai Polgári Tanácsok nevet kapta. A mintegy 60 000 tagot számláló, főként délen működő csoportot sokan ismerték, mivel az 1950-es és 1960-as években ellenezte a faji integrációt. Az integrációs törekvésekre gazdasági bojkottal és egyéb megfélemlítéssel válaszolt a fekete aktivisták ellen, beleértve a munkahelyek megfosztását is. A WCC része volt a déli "masszív ellenállásnak" a faji integrációt megkövetelő bírósági döntésekkel szemben.

Az 1960-as évek közepén a szövetségi polgárjogi törvényeket a WCC ellenállásán keresztül fogadták el. Az 1970-es évekre a szövetségi kormány keményen dolgozott e törvények betartatásán. Így a WCC befolyása nagyon visszaesett. A WCC tagjai 1985-ben megalapították a Konzervatív Polgárok Tanácsát.

Alapítás és szervezet

A Tanácsot 1954 nyarán alapították választ reagálva a Brown v. Board of Education legfelsőbb bírósági döntésére, amely kimondta az iskolák faji szegregációjának alkotmányellenességét. A szervezetet helyi vezetők, földbirtokosok, üzletemberek és politikai tisztségviselők hozták létre; egyik kulcsszereplőjeként gyakran említik Robert B. Patterson nevét. Helyi ágakból (councils) állt, amelyek a saját településükön és megyéjükben szervezték tevékenységeiket és kampányaikat.

Tevékenységek és módszerek

A WCC célja a faji elkülönítés fenntartása volt, ezért többféle, legtöbbször „tisztességesnek” beállított módszert alkalmazott:

  • Gazdasági nyomás: bojkottok, elbocsátások, üzleti kapcsolatok megszüntetése azokkal szemben, akik a deszegregációt támogatták vagy aktívan részt vettek a polgárjogi mozgalomban.
  • Politikai és jogi nyomás: képviselet és lobbi állami és helyi döntéshozóknál, az integrációs intézkedések megakadályozására irányuló kampányok.
  • Propaganda és oktatás: kiadványok, előadások, iskolai és közösségi rendezvények révén terjesztették nézeteiket, „szakmai” és „törvényes” keretek között igyekeztek legitimizálni a faji különbségtételt.
  • Támogatás a „szegregációs iskolák” számára: sok helyi ág ösztönözte a fehér diákok számára létrehozott magán- vagy vallási iskolák (ún. segregation academies) létrehozását és fenntartását.

Bár a WCC elhatárolta magát a nyílt erőszaktól és az utcai terror taktikáitól, együttműködött olyan erőkkel és emberekkel, akik hasonló célokat szolgáltak, és szerepük volt a feketék elleni megfélemlítések szervezésében is.

Visszaesés, jogi következmények és örökség

A 1960-as évek közepétől a nagyobb szövetségi intézkedések — különösen a Civil Rights Act (1964) és a Voting Rights Act (1965) —, valamint a szövetségi bíróságok és ügynökségek határozottabb végrehajtása jelentősen csökkentette a WCC befolyását. A polgárjogi törvények lehetővé tették a diszkrimináció elleni pereskedést és a szövetségi szintű beavatkozást, ami megnehezítette a gazdasági és intézményi nyomásgyakorlást.

A szervezet tagsága és aktivitása a következő évtizedekben visszaesett; egyes tagok és helyi hálózatok új formákban folytatták munkájukat. 1985 körül volt példa arra, hogy egyes korábbi WCC-tagok más szervezeteket hoztak létre vagy csatlakoztak hozzájuk, és ezek közül több — köztük a magyar fordításban említett Konzervatív Polgárok Tanácsa — az elmúlt évtizedekben is vitákat és kritikákat váltott ki.

Megítélés ma

Modern történészek és civil jogi elemzők a Fehér Polgárok Tanácsát a déli fehér felsőbbrendűség intézményes formájának tekintik: olyan szervezetnek, amely a jogi, gazdasági és társadalmi eszközökkel igyekezett fenntartani a rasszista hierarchiát az Egyesült Államokban. Anyagaik, újságjaik és aktái ma fontos forrásai a polgárjogi korszak tanulmányozásának, és használják őket annak megértésére, hogyan működött a „masszív ellenállás” a közösségek szintjén.

Összefoglalva: a WCC jelentős szerepet játszott abban, hogy a déli társadalmak sok részén megkönnyítse az integráció elleni szervezett ellenállást. Hatása a polgárjogi törvények hatékonyabb végrehajtása és a változó közvélemény következtében visszaszorult, de módszerei és hálózatai egyes formákban továbbéltek.